Back to top

Kínában a galambtenyésztés is sok évszázados hagyomány

Az elmúlt két évtizedben Kínában az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb számban és javuló minőségben tenyésztenek különféle díszgalambokat is. Így az ott kitenyésztett állatfajták is egyre közismertebbek – nem meglepő, hogy hazánkban is ismertté, sőt keresetté válnak a kínai fajták.

Ha azt hinnénk, hogy a XXI. század globalizációja hozta meg a határokon átívelő hobbiállat-kultuszt, akkor nagyot tévedünk. A galambtenyésztés először a föníciaiaknál jelent meg, még a csiszolt kőkorszak végén. Majd amikor Fönícia megerősödött az időszámításunk előtti első évezredben, az általuk leigázott, gyarmati sorba taszított országokba is eljutottak galambjaik, melyek tartásának kultusza hitviláguk fontos része is volt. Később ennek hatására

a Földközi-tenger keleti medencéjében is, valamint Mezopotámiában, Örményországban és Arábiában is megjelentek a föníciai galambok.

De az ókori Egyiptomban is már sokra becsülték a galambot, így például találunk olyan ötezer éves ábrázolásokat, melyen egyértelmű, hogy küldöncfeladatot látnak el. Emellett királysírokból kerültek elő olyan leletek, melyek egyértelműsítik, hogy a galambpecsenye is nagyra becsült eledele volt az uralkodó osztálynak. Az ókori hódítások és a kereskedelem által már eljutottak a galambok Indiába is – minden bizonnyal töltött ebben be Perzsia, amit mi sem bizonyít jobban, hogy sok Indiában népszerű galambfajtát ma is „perzsa” nevén neveznek.

Fotó: Tóth Zsigmond
Kína sokáig elzárt területnek számított az európai hódítók előtt – csak a XIX. század vége felé jutottak el olyan kutatók, akik a különböző galambfajtákat is leírták a hatalmas országban. Így például Kína északnyugati vidékén 28 helyi fajtáról tesz említést egy angol utazó, viszont ezek elnevezése perzsa és arab eredetre utalt. Emellett előfordultak sajátos kínai nevű fajták is. Ma már tudjuk, hogy

a kínai galambtenyésztésnek igen messzire nyúló gyökerei vannak. Ezt bizonyítja egy festmény is, mely valamikor a X-XII. században keletkezett,

s gyöngyszemű, nyújtott homlokú, különleges színű és rajzolatú galambokat ábrázol. Napjainkban a legközismertebb, a hazánkban is viszonylag gyakran tartott kínai galamb, mely indiai kereskedők közvetítésével jutott el Angliába is. Innen pedig Németországba, majd hazánkba.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Szigorú fellépést sürget az élelmiszerek túlárazása miatt az agrárminiszter

Fellépést és ellenőrzéseket sürget az élelmiszerek árának helyenkénti drasztikus emelése miatt Nagy István agrárminiszter. A politikus elfogadhatatlannak tartja a drágulást és kéri a fogyasztóvédelmi szerveket, hogy szigorúbban ellenerőzzék azokat a piaci szereplőket, amelyek tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni a kialakult helyzetben.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Bezárt a McDonald's az Egyesült Királyságban és Írországban

Az Egyesült Királyságban és Írországban a McDonald's éttermeit határozatlan időre bezárták a koronavírus járvány miatt. A gazdaságok vezetői szerint a megtermelt árukat az élelmiszerlánc más részeire irányítják.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.