Back to top

A bárány nem marad a nyakunkon

A kamionok mennek, az élőállatexport kisebb fennakadásokkal halad, egyszóval nem kell attól tartanunk, hogy a termelők nyakán maradnak a húsvéti olasz exportra nevelt bárányok. A járványügyi helyzet azon nem változtatott, hogy az embereknek enniük kell. Azonban vélhetőleg nem ez lesz az az időszak, amikor magyar vásárlók tömegei szoknak rá a juhhúsra.

Közúti juhszállítás

Így összegezhető a magyar bárányexport és hazai fogyasztás 2020. március 24-én. Ahogy azt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója szerkesztőségünknek elmondta, az elmúlt napokban meghozott intézkedések lehetővé teszik a bárány-, illetve húsexportot. A kereskedelemben résztvevők – cégek és a különböző hatóságok munkatársai – még néha nem biztosak, kinek és milyen engedélykérelmeket kell benyújtani, illetve kiadni, de várhatóan pár napon belül már ez is rutinszerű lesz.

„A teherszállításra kijelölt folyosók működnek, a legnagyobb európai exportpiacainkra, Olaszországba, Németországba és Svájcba is szállítunk.” – emelte ki az ügyvezető.

Az általunk megkérdezett nyírségi fiatal gazda sem aggódik amiatt, hogy ne vinnék el a bárányait. A környékről korábban volt már egy nagyobb export Törökországba, a kereskedők pedig nem jelezték, hogy leállnak a felvásárlások.

Szállításra váró bárányok Nagykállóban
Fotó: Csatlós Norbert

Köztudott, hogy a húsvéti étkezési szokások miatt hazánkban is húsvétkor, illetve karácsonykor növekszik meg a bárányhús fogyasztása. „A vágóhidak dolgoznak, nincs veszélyben sem a húsexport, sem a hazai ellátás.” – mondja Hajduk Péter.

„A JUH Ász. Mindenünk a birka” - ezzel a szlogennel az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a szövetség még tavaly decemberben vásárlásösztönző kampányt indított a juhhúsfogyasztás növekedése érdekében. Az Auchan áruházakban rendeztek kóstoltatásokat. A kampány húsvétig tartott volna, azonban felfüggesztették, hisz nem szolgálná a járvány elleni védekezést, ha a kóstolókon 30-40 emberes csoportok alakultak volna ki.

„A felfüggesztett kampányt a járvány elmúltával, esetleg a karácsonyi időszakra időzítve indíthatjuk újra, bár erről még korai lenne dönteni. Bár szeretnénk, ha Magyarországon növekedne a juhhúsfogyasztás, nem vagyunk kényszer alatt, nincsenek olyan készletek, amelyeket muszáj lenne eladnunk.” – hangsúlyozza a szakember.

Sajnos azt is látni kell, hogy a juh- és különösen a bárányhús nem hasonlatható össze a baromfival vagy a sertéssel, ahol a minap a 3000 forintos ár miatt komoly fogyasztói felháborodás volt. A 2.500-5.000 forintos csontoshúsár, amennyibe a bárány kerül, nem az az árkategória, amelyet a magyar átlagvásárló keres.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.