Back to top

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Nem tekinthető invazív fajnak, mivel az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Az elmúlt tíz év alatt számuk oly mértékben növekedett, hogy az állomány az invazív fajokhoz hasonló növekedést mutat.

Az aranysakál európai terjeszkedése a napjainkban is tart.

A faj viszonylagos ismeretlensége miatt mind a vadgazdálkodás, mind a természetvédelem, a mezőgazdaság (állattenyésztés), valamint állategészségügy szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy képet kapjunk az ökológiai rendszerben betöltött helyéről, szerepéről, valamint meghatározzuk jövőbeni jelentőségét és a lehetséges gazdálkodási irányelveket.

Ennek egyik lépése, hogy egy bolgár kutatónak sikerült a ragadozó rokoni viszonyait és alfajait leírnia, amit egy taxonómiai folyóiratban tett közzé.

A kutatás során kiderült, hogy az aranysakál két irányból érkezhetett Európába: Anatólia (Kis-Ázsia) és a Kaukázus területeiről a jégkorszak végén.

Sztojan Sztojanov bolgár kutató 285 fiatal és ivarérett sakálkoponyát vizsgált, és szerepelt közöttük számos észak-afrikai példány is.

Az elemzések alapján az Európában élő aranysakál mind megegyezik koponyaméretet tekintve, a dalmáciait kivéve, amely koponyák szélesebbek voltak, ettől függetlenül azonos alfajba tartoznak. A hazai sakálállomány attól függetlenül, hogy a dalmáciai közelebbi populációnak számít, a bolgár alfajból eredeztethető. A mérésekből tehát kikövetkeztették, hogy a sakál Anatólia és Kaukázus irányából érkezett Európába, a Fekete-tenger partján, a Boszporuszon keresztül.

Továbbá az alaktani mérések a korábbi feltételezéseket is beigazolták, miszerint a magyar sakálfauna nem alkot külön alfajt.

A koponyaalak-felmérés azt is megmutatta, hogy az afrikai, korábban aranysakál fajnak tartott egyedek, az afrikai farkasok közé tartoznak. Ezek a fajok életmódjukban is eltérnek az eurázsiai aranysakáltól.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.