Back to top

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

A törpeviadorfajták között az egyik legelterjedtebb az indiai törpeviador, melyet angol tenyésztők nemesítettek ki törpe aseelekből és közönséges indiai viadorokból. Ma már több szín-, illetve rajzváltozata ismeretes, így duplaszegélyes vörösfehér, duplaszegélyes kék, vörösfehér, fehér, fekete és sárga színekben elterjedt. A hengeres, rövid, de különösen vaskos sárga láb igen feltűnő, akárcsak a kakasok három hosszanti redőre osztott vörös borsótaraja. E madarakban, mint nevük is elárulja, viadorvér csörgedez, s ez csöppet sem „csorbult” a tenyésztés hosszú évtizedei alatt:

a kakasok felettébb agresszívek egymással, sőt a tyúkokat sem igen lehet összeszoktatni, ha kifejlett korukban kerülnek egy fedél alá.

Ezért is ajánlott e fajtánál egy kakashoz egy, de legfeljebb két tyúkot tartani. Fontos, hogy a kakasok ne legyenek alacsony állásúak, mertebben az esetben nemigen tudják párjukat megtermékenyíteni. A fajta nemigen repül, ugrani sem igen szeret, ezért férőhelyükön az ülőrudakat se helyezzük túlságosan magasra.

Fotó: Tóth Zsigmond
Viszont meglepő módon igen jól bírják a kis helyen való tartást – egy jókora ketrecben is jól érzik magukat, de természetesen az állatjólléti előírásokat maradéktalanul be kell tartanunk. Kemény tollazatuk, különösen az evező- és a farktollak viszont könnyen törhetnek, ezért sem szabad őket túlzottan kis helyen tartani. Mint már említettük,

az indiai törpeviadorok más madarakkal szemben felettébb agresszívek, viszont gazdájukkal annál barátságosabbak.

Így azoknak a díszbaromfi-barátoknak is ajánlhatjuk tartását, akik a díszbaromfitartás iskolájának első osztályait elvégezték – a selyemtyúk és a törpekokin fajtákon gyakorlatot szereztek, s valami különleges megjelenésű, nehezebben szaporodásra bírható tollasokkal szeretnének foglalkozni.

Az indiai törpeviador viszonylag későn éri el ivarérettségét, mivel igen lassú növekedésű, s a tojók viszonylag kevés tojást raknak. Bizony gyakorta előfordul a terméketlen tojások magas aránya is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Az Európai Bizottság bemutatta új biológiai sokféleséggel és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiáit

Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel, és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit.

Porták éke, vadászok álomtrófeája: a gyémántfácán

Az utóbbi években tapasztalható, hogy egyre többen kezdenek el díszfácánokat tartani portáikon. Vannak, akik ezt pusztán hobbiból teszik, mások gazdasági megfontolásból is, hiszen a szépen kiszínesedett kakasokat jó pénzért lehet értékesíteni vadásztatás céljára. A fenséges megjelenésű gyémántfácán különösen keresett.

Nyúl a Faluhely majorból - Új magyar nyúlfajta-jelölt

Korábban írtunk a nyuszkanyakú palóc tyúkról és kitenyésztőjéről Földi Gyuláról, akinek hazája a mátranováki Faluhely major. Nos, ugyanerről a portáról ezúttal egy új nyúlfajta kerülhet ki: a faluhely majori nyúl. Az első kiállítási eredmények már megvannak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél pedig megkezdődött a fajta elismerésének folyamata.

A madárvilág különös tagjai, az íbiszek és a kanalasgémek

Sokan vagyunk olyanok, akik különös formájú, különös életmódú madarakat szeretnénk meglesni, de ehhez nem adatik meg a távoli vidékekre utazás lehetősége. Valójában nincs is szükség ilyen költségekbe verni magunkat, hiszen, ha jobban körülnézünk, az ország bármely pontján is élünk, pár 10 kilométeres körzetben találhatunk olyan élőhelyet, ahol nem mindennapi állatokat leshetünk meg.