Back to top

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Természeti, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben egyaránt bővelkedik Vas megye délnyugati szeglete, ahol a honfoglaló magyarok idejében magaslatokon strázsáló őrállók kémlelték a vidékeket, s őrizték egyszersmind az ország nyugati kapuját. Őrség – cseng ismerősen bizonyára mindannyiunk számára a neve e térségnek, melyet napjainkban hazánk egyik legkedveltebb turisztikai célállomásaként tartanak számon.

Nagy érdeklődés övezte

Itt végzi értékmegőrző és –fenntartó tevékenységét az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, mely területének körülbelül 12%-át gyepek teszik ki, ezek többsége ugyanakkor nem tartozik a vagyonkezelésükbe. Jelentős részükről elmondható: a háztáji állatállomány csökkenésével párhuzamosan kezeletlenné váltak, ezért elkezdtek beerdősödni.

Az igazgatóság éppen ezért úgy döntött, életre hív egy kezdeményezést, mellyel megpróbálják újból elterjeszteni az Őrségben a gyepeket hasznosító állatokat. Annál is inkább, mivel ez a természetvédelem érdekeit is szolgálja: az általuk fenntartott gyepterületek ugyanis számos védett állat és növény otthonát is jelentik.

Az ŐNPI 2012-ben indította útjára a szarvasmarhatartást népszerűsítő és élénkítő programját, mely keretében térségbéli gazdálkodók számára helyeztek ki növendék állatokat a „Tenyészüsző Alapjukból”.

A fejt típusú állományukból 3-5 példányt, a hústípusúak közül pedig 10-15 állatot helyeztek ki az igazgatóság, illetve a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területein tevékenykedő jelentkezők gazdaságaiba. „Hatalmas érdeklődés övezte a kezdeményezésünket, mellyel mezőgazdasági szakirányú végzettséggel, vagy legalább hároméves gazdálkodói gyakorlattal rendelkező magánszemélyeket, őstermelőket, családi gazdálkodókat és egyéni vállalkozókat igyekeztünk megszólítani” – mondta lapunknak Törő Eszter, az ŐNPI Őrségi Tájegységének osztályvezetője.

Az útmutatás fontossága

Az igazgatóság megalakulásától kezdődően fontosnak tartotta, hogy egyfajta mintagazdaság formájában, szélesebb körben is bemutassa az állattartással összefüggő tevékenységeket. Gyakorta érkeznek hozzájuk agrár-felsőoktatásban tanuló fiatalok, s persze gazdálkodók is, éppen ezért egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy a szóban forgó program résztvevői számára is igyekszenek majd megadni minden segítséget. Törő Eszter ennek kapcsán azt hangsúlyozta, igény esetén az igazgatóság a tenyészállatok kihelyezése mellett szaktanácsadást is biztosított.

„Gyakori kérdésként merült fel például az, hogyan érdemes kialakítani az állatok téli elhelyezésére szolgáló épületeket, illetve az is, hogy a hideg hónapokra mekkora mennyiségben érdemes takarmányt bekészíteni” – magyarázta.

Mint mondta, a legnagyobb igény a húshasznosítású szarvasmarhák iránt jelentkezett, annál is inkább, mivel ezek tartása a tapasztalatlanabb gazdálkodókat sem állítja megoldhatatlan feladatok elé. A fejt típusúak némileg „keményebb diót” jelentenek, ugyanakkor ezekből kevesebb egyedet helyeztek ki egy-egy gazdaságba – éppen annyit, amennyi elég ahhoz, hogy a jelentkező beletanulhasson a tartásukba.

A gazdák haszonbérleti szerződéssel vehették igénybe az állatokat, megfelelően az aktuális piaci áraknak, mely kapcsán a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete nyújtott szakmai segítséget az igazgatóságnak. A kifizetés három részletben – három évre lebontva – történt, az utolsó befizetést követően a gazdák tulajdonába kerültek az állatok.

„Felkészülni, vigyázz…”

Az eddigi összegyűlt tapasztalatok alapján egyértelműen látszik, a programban résztvevők szarvasmarhatartás iránti vágya nem pusztán pillanatnyi fellángolás volt. Törő Eszter elmondta ugyanis, hogy szemmel láthatóan növekedett a térségbéli állomány. „Az érintett gazdák szinte mindegyike nemcsak, hogy megtartotta az állatokat, de növelte is a létszámukat; többen a mi állományunkból vásároltak később újabb egyedeket.

Emellett többen a mai napig gyakran fordulnak hozzánk szaktanácsokért is, a program iránt pedig nemcsak a környékből, hanem az ország majd’ valamennyi szegletéből érdeklődnek” – magyarázta. Elmondta azt is, hogy nem sokkal ezelőtt egy másik nemzetipark-igazgatóságtól keresték meg őt, segítséget kérve egy hasonló elven működő program indításához. Az osztályvezető azt hangsúlyozta, ilyen esetben olyan területre érdemes kihelyezni az állatokat, ahol a munkatársak könnyen ellenőrizni tudják az állományt, hiszen a harmadik év végéig az az adott igazgatóság tulajdonát képezi, így ők maguk a felelősök érte.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg saját tehénállományának gyarapítását tűzte ki célul, s ha a kapacitásuk és anyagi lehetőségeik megengedik, ismételten „beindítják” a szarvasmarha-kihelyezési programjukat. Ennek kapcsán sokak számára adhat bizakodásra okot a tény, miszerint a szarvasmarha telepük nemrégiben korszerűsítésen esett át: a projekt részeként trágya- és szénatárolókat építettek, és egyebek mellett az épületeket összekötő közlekedőutakat alakítottak ki. Mindezeken felül építettek egy jól felszerelt, 100 férőhelyes istállót is, illetve tervben van egy újabb marhaistálló kialakítása és a telep további korszerűsítése is. Az ŐNPI szarvasmarha-állományát jelenleg körülbelül 500 egyed alkotja.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.