Back to top

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Természeti, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben egyaránt bővelkedik Vas megye délnyugati szeglete, ahol a honfoglaló magyarok idejében magaslatokon strázsáló őrállók kémlelték a vidékeket, s őrizték egyszersmind az ország nyugati kapuját. Őrség – cseng ismerősen bizonyára mindannyiunk számára a neve e térségnek, melyet napjainkban hazánk egyik legkedveltebb turisztikai célállomásaként tartanak számon.

Nagy érdeklődés övezte

Itt végzi értékmegőrző és –fenntartó tevékenységét az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, mely területének körülbelül 12%-át gyepek teszik ki, ezek többsége ugyanakkor nem tartozik a vagyonkezelésükbe. Jelentős részükről elmondható: a háztáji állatállomány csökkenésével párhuzamosan kezeletlenné váltak, ezért elkezdtek beerdősödni.

Az igazgatóság éppen ezért úgy döntött, életre hív egy kezdeményezést, mellyel megpróbálják újból elterjeszteni az Őrségben a gyepeket hasznosító állatokat. Annál is inkább, mivel ez a természetvédelem érdekeit is szolgálja: az általuk fenntartott gyepterületek ugyanis számos védett állat és növény otthonát is jelentik.

Az ŐNPI 2012-ben indította útjára a szarvasmarhatartást népszerűsítő és élénkítő programját, mely keretében térségbéli gazdálkodók számára helyeztek ki növendék állatokat a „Tenyészüsző Alapjukból”.

A fejt típusú állományukból 3-5 példányt, a hústípusúak közül pedig 10-15 állatot helyeztek ki az igazgatóság, illetve a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területein tevékenykedő jelentkezők gazdaságaiba. „Hatalmas érdeklődés övezte a kezdeményezésünket, mellyel mezőgazdasági szakirányú végzettséggel, vagy legalább hároméves gazdálkodói gyakorlattal rendelkező magánszemélyeket, őstermelőket, családi gazdálkodókat és egyéni vállalkozókat igyekeztünk megszólítani” – mondta lapunknak Törő Eszter, az ŐNPI Őrségi Tájegységének osztályvezetője.

Az útmutatás fontossága

Az igazgatóság megalakulásától kezdődően fontosnak tartotta, hogy egyfajta mintagazdaság formájában, szélesebb körben is bemutassa az állattartással összefüggő tevékenységeket. Gyakorta érkeznek hozzájuk agrár-felsőoktatásban tanuló fiatalok, s persze gazdálkodók is, éppen ezért egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy a szóban forgó program résztvevői számára is igyekszenek majd megadni minden segítséget. Törő Eszter ennek kapcsán azt hangsúlyozta, igény esetén az igazgatóság a tenyészállatok kihelyezése mellett szaktanácsadást is biztosított.

„Gyakori kérdésként merült fel például az, hogyan érdemes kialakítani az állatok téli elhelyezésére szolgáló épületeket, illetve az is, hogy a hideg hónapokra mekkora mennyiségben érdemes takarmányt bekészíteni” – magyarázta.

Mint mondta, a legnagyobb igény a húshasznosítású szarvasmarhák iránt jelentkezett, annál is inkább, mivel ezek tartása a tapasztalatlanabb gazdálkodókat sem állítja megoldhatatlan feladatok elé. A fejt típusúak némileg „keményebb diót” jelentenek, ugyanakkor ezekből kevesebb egyedet helyeztek ki egy-egy gazdaságba – éppen annyit, amennyi elég ahhoz, hogy a jelentkező beletanulhasson a tartásukba.

A gazdák haszonbérleti szerződéssel vehették igénybe az állatokat, megfelelően az aktuális piaci áraknak, mely kapcsán a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete nyújtott szakmai segítséget az igazgatóságnak. A kifizetés három részletben – három évre lebontva – történt, az utolsó befizetést követően a gazdák tulajdonába kerültek az állatok.

„Felkészülni, vigyázz…”

Az eddigi összegyűlt tapasztalatok alapján egyértelműen látszik, a programban résztvevők szarvasmarhatartás iránti vágya nem pusztán pillanatnyi fellángolás volt. Törő Eszter elmondta ugyanis, hogy szemmel láthatóan növekedett a térségbéli állomány. „Az érintett gazdák szinte mindegyike nemcsak, hogy megtartotta az állatokat, de növelte is a létszámukat; többen a mi állományunkból vásároltak később újabb egyedeket.

Emellett többen a mai napig gyakran fordulnak hozzánk szaktanácsokért is, a program iránt pedig nemcsak a környékből, hanem az ország majd’ valamennyi szegletéből érdeklődnek” – magyarázta. Elmondta azt is, hogy nem sokkal ezelőtt egy másik nemzetipark-igazgatóságtól keresték meg őt, segítséget kérve egy hasonló elven működő program indításához. Az osztályvezető azt hangsúlyozta, ilyen esetben olyan területre érdemes kihelyezni az állatokat, ahol a munkatársak könnyen ellenőrizni tudják az állományt, hiszen a harmadik év végéig az az adott igazgatóság tulajdonát képezi, így ők maguk a felelősök érte.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg saját tehénállományának gyarapítását tűzte ki célul, s ha a kapacitásuk és anyagi lehetőségeik megengedik, ismételten „beindítják” a szarvasmarha-kihelyezési programjukat. Ennek kapcsán sokak számára adhat bizakodásra okot a tény, miszerint a szarvasmarha telepük nemrégiben korszerűsítésen esett át: a projekt részeként trágya- és szénatárolókat építettek, és egyebek mellett az épületeket összekötő közlekedőutakat alakítottak ki. Mindezeken felül építettek egy jól felszerelt, 100 férőhelyes istállót is, illetve tervben van egy újabb marhaistálló kialakítása és a telep további korszerűsítése is. Az ŐNPI szarvasmarha-állományát jelenleg körülbelül 500 egyed alkotja.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Rózsás ízek és illatok az ünnepi asztalon

Egy Nógrád megyei nonprofit szervezet célja, hogy Kleopátra kedvenc virága a konyhakultúra része legyen. Története a 2010-es évekre nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett a község területén.

Mire használjuk a Phylaxia Labort?

Az egészséges élelmiszer előállításának alapfeltétele, hogy az élelmiszerlánc minden eleme kórokozóktól mentes, tiszta és higiénikus legyen. Kezdve az egészséges állatokkal, a kórokozómentes állattartó telepekkel, vágóhidakkal egészen a higiénikus feldolgozásig az élelmiszeripari üzemekben.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.