Back to top

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

Hazánkban majdnem fele-fele a gyűjtött és termesztett gyógynövény aránya. A gyűjtés azonban folyamatosan csökken, és a termesztett mennyiség is volt ennél jóval több – évtizedekkel ezelőtt.

A gyógynövények és az azokból készült termékek iránti világkereslet évenként 5-7 százalékkal nő. Magyarországon azonban az évek óta tapasztalható munkaerőhiány miatt várhatóan fokozatosan szűkül a gyógynövény alapanyagok hozzáférhetősége. A gyűjtés – a fejlődő országok kivételével – az egész világon visszaszorulóban van, ezzel párhuzamosan a termesztés kerül előtérbe, főként a precíziós gazdálkodás, mondta Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elnöke a közelmúltban rendezett konferencián.

Romlott a helyzet

A gyűjtött borókabogyót főként fűszerként használják
A gyűjtött borókabogyót főként fűszerként használják
Fotó: Pixabay
A rendszerváltásig a tervgazdaságban kiszámítható volt a piac, ami megtermett, arra volt vevő. A termelés komoly tudományos alapokon állt, hiszen 1904-ben Kolozsvárott Páter Béla megalapította a Gyógynövény Kísérleti Telepet, majd 1915-ben létrehozták a Gyógynövénykutató Intézet elődjét Budapesten, és annak köszönhetően az azt követő időszakban fejlettebb volt a gyógynövénytermesztésünk, mint a nyugat-európai országoké. Az intézet feladata volt a vadon termő állomány fölmérése, a termesztés megszervezése, a fajtanemesítés és a hatósági gyógynövény-minősítés. Akkor lendült föl a gyógynövények honosítása is, azaz egyes fajok hozzászoktatása a magyar klimatikus körülményekhez, az eredeti hazájuktól eltérő feltételekhez, magyarázza Lakatos Márk mesteroktató, a gyöngyösi Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézetének munkatársa.

A föllendülés az ágazatban a rendszerváltásig tartott, akkor szétesett a felvásárlási rendszer, a termelőszövetkezeteket magánkézbe adták, azzal együtt földarabolódtak, így elveszítettük addigi piacainkat. A kereslet kiszámíthatatlanná vált és azóta is az maradt.

Az évelő kultúrák kiemelten kockázatosak, például a menta 3-4 évig termesztésben marad, és akkor is gondozni kell, ha nem veszi meg senki valamelyik évben. Termeltetési szerződések híján nehezen tervezhető a termesztés.

Nyugat-Európában más szemlélet uralkodott, ami gyorsította a technológiai fejlődést. A gyógyszergyártó cégek megbízásából dolgozó nemesítőházak újabb fajtákat hoztak létre, amelyeket csak a céggel kapcsolatban álló termelők használhattak. Ezenkívül ott nem élelmiszer (non-food) kategóriába sorolták a gyógynövényekből készült termékeket, és többlettámogatást adtak rájuk, mondta a szakember. A magyar gyógynövény alapanyag a harmadik országbeli alapanyagokkal versenyez a világpiacon, az európai piac pedig árérzékeny, így gyakorta alulmaradunk. Albánia, Macedónia, Egyiptom és Törökország rengeteg gyógynövényt szállít Németországba.

A nagyüzemi termesztéstől teljesen elkülönül, de mégis jelentőssé válhat a gyógynövénytermékek helyi készítése, amelyeket élelmiszerként (nem gyógyszerként) értékesíthet az őstermelő a termelői piacokon, vagy falusi vendégasztal keretében. Turizmus nélkül nincs vidékfejlesztés, és a turizmusba a helyi termékekkel kapcsolódik a gyógynövény, véli Lakatos Márk.

A csipkebogyó kedvelt teaalapanyag
A csipkebogyó kedvelt teaalapanyag

Házon belüli kutatás

Kindlovits Sára, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács titkára is hasonlóan vélekedik. Kiemelte, hogy bár a termesztési terület nagysága az utóbbi években alig változik, a Gyógynövénykutató Intézetben – miután kikerült az állami kézből – mára szinte megszűnt a kutatás, a fajtanemesítés, és a termesztési technológiák, növényvédelmi megoldások kidolgozása. A gyógynövénytermesztésre szakosodott mezőgazdasági üzemek a létükért küzdenek, a termeltető, kereskedő cégek pedig költségtakarékossági okokból hajlanak a K+F tevékenység minimalizálására, ami emiatt kizárólag a létfontosságú, piaci versenyképességet közvetlenül veszélyeztető területekre terjed ki. A saját finanszírozás miatt a kutatási eredmények, innovációk jellemzően „házon belül” maradnak. Kevésbé drasztikusan, de visszaszorult a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenysége is, érdemi nemesítői munkát csak néhány faj esetében végeznek. További gond, hogy a jelenlegi központi kutatási pályázati formák nem igazán hatékonyak az ágazat számára. A termesztés tehát tudományos alapok nélkül maradt. Lengyelországban nagyon sokan termesztenek gyógynövényt, és igen jól szervezett az ágazat, ezért a magyar gyógynövény sokszor alulmarad a lengyellel szemben.

Kevesebb az előny, több a hátrány

Még gyűjtik is a bodzát, de ez a faj lett az egyik legnagyobb felületen termesztett gyógynövény hazánkban
Még gyűjtik is a bodzát, de ez a faj lett az egyik legnagyobb felületen termesztett gyógynövény hazánkban
Hazánkban a gyűjthető 120-130 növényfajból 70-80-at gyűjtenek rendszeresen a természetes élőhelyekről. A kamilla, a vadgesztenye és a csalán vezetik a sort, 200-200 tonna körüli éves mennyiséggel. Jelentős még a csipkebogyó, a bodzabogyó, a cickafark, az aranyvessző, a mezei zsurló, a bodzavirág, a hársvirág és a fagyöngy is.

Bár néhány évtizeddel ezelőtt sokkal több gyógynövényt gyűjtöttek, egyes fajok gyűjtése és exportja még most is számottevő. A vad populációkból való begyűjtés előnye, hogy nem kell munkát és pénzt fektetni a termesztésbe, csak a megfelelő időben gondoskodni kell a szakszerű betakarításról. Néhány faj, mint a fákon félélősködő fagyöngy valamilyen okból nem is vonható termesztésbe, az aranyvesszőnek pedig olyan jelentős a vad állománya, hogy nem lenne értelme Magyarországon termeszteni. Ezzel a néhány előnnyel szemben több hátránya is van a gyűjtésnek. A sok helyről összegyűjtött kis tételek pontos dokumentációja lehetetlen, így ellenőrizhetetlen az egyes tételek szennyezettsége (mert nem lehet tudni, pontosan honnan gyűjtötték). Nem zárható ki más növények belekeveredése a gyűjtött anyagba, és a vadon termő növények betakarításakor sokszor inhomogén a növényanyag: a drog alapanyagául szolgáló növényi részek eltérő fejlődési fázisúak és külleműek lehetnek, és a hatóanyagtartalmuk sem egységes.

A gyűjtéshez nehéz munkaerőt találni, mind kevesebben vállalják ezt a munkát. A területek magánkézbe kerülésével pedig a bejárás is több helyen engedélyhez kötött. Ezért is nő a termesztés jelentősége.

Költséges, de megbízható

Hazánkban a gyógynövénytermesztés virágkora az 1967 és 1990 közötti időszakra tehető – olvasható a Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének oktatási anyagában. A termesztésbe vonást motiválja az állandó minőség iránti igény, ami vadon gyűjtött növényanyagból nem biztosítható. Egyes fajok populációinak ritkulása, védetté nyilvánítása (tavaszi hérics, árnika) is a termesztés felé irányítja a figyelmet. Más égövi növények honosítás utáni termesztésére jó példa a máriatövis. A megfelelően gépesített termesztés ráadásul kevésbé munkaerőigényes.

A termesztésnek is vannak persze hátráltató tényezői: egyes növényeknél még nincs részleteiben kidolgozott termesztéstechnológia, speciális gyógynövényekre hiányoznak a gépek, sok fajból fajtáknak is híján vagyunk, és csak kevés vegyszer engedélyezett a gyógynövénytermesztésben.

A gyógynövényből, fűszernövényből készült termékek többsége nem alapcikk, a keresletet emiatt a divat erősen befolyásolja. Az egyöntetűség, nyomon követhetőség (minőségbiztosítás) és megbízhatóság viszont a termesztés során sokkal nagyobb mértékben teljesíthető, mint a gyűjtött alapanyagoknál.

Kamillából gyűjtenek a legtöbbet
Kamillából gyűjtenek a legtöbbet
Fotó: plantedwell.com
A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács adatai szerint tavaly összesen 28 208 hektáron termesztettek hazánkban gyógynövényt, a legnagyobb területen – több mint 5000-5000 hektáron – bodzát, mustárt, mákot és olajtököt. Az édeskömény vetésterülete 2226 hektár volt, míg a kaporé és a homoktövisé meghaladta a 400 hektárt, és ezzel a középmezőnyben szerepelt. Emellett kisebb felületen termesztettek még kamillát, levendulát, kakukkfüvet, máriatövist, cickafarkot, szurokfüvet, ánizst, koriandert és borsikafüvet. Egy évvel korábban viszont 480 hektár volt a kamilla területe, amikor Olaszországban 270, Lengyelországban 1000, Bulgáriában 1400 hektár. Tavalyelőtt levendulát nálunk 158, Olaszországban 250, Bulgáriában 9500 hektáron termesztettek. A citromfű Magyarországon 46 hektáron termett, míg Lengyelországban 500, Bulgáriában pedig 1900 hektáron.

Kiemelt fejlesztési célok

Homoktövist több mint 400 hektáron termesztünk
Homoktövist több mint 400 hektáron termesztünk
A Gyógynövényágazat Magyarországon című konferencián elhangzott, hogy az ágazat kiemelt fejlesztési célja a gyűjtés adminisztratív terheinek egyszerűsítése és a gyűjtésből származó jövedelem összehangolása a mind szigorúbb segélyezési és szociális politikával. Fontos a gyűjtők megfelelő szakmai felkészítése és regisztrációja. A vételi jegyet már bevezették. Lényeges lenne a gyűjtés szigorodó területi korlátainak feloldása (például együttműködés a Nemzeti Parkok, Natura 2000 területek, erdészetek kezelőivel). Egyéb pályázatokkal ki lehetne építeni azokat a kis helyi bázisokat, amelyek szerves részei lehetnek az egészségturizmusnak, a falusi turizmusnak és a vidéki önfenntartásnak. A felvásárlás integrációja, a meglévő és új felvásárlóhelyek pályázati rendszeren keresztüli támogatása, a felvásárlási tevékenység szakmai normákon alapuló engedélyeztetése, a megfelelő szakmai képzés és végzettség betartatása révén növekedhetne a gyűjtött gyógynövények mennyisége.

A termesztés föllendítéséhez a vadon termő fajok termesztésbe vonására és korszerű, nagy teljesítményű gyógy- és aromanövény-fajták nemesítésére lenne szükség.

A növényvédelmi technológiák optimalizálása, a növényvédő szerek kisparcellás kísérleteken alapuló engedélyeztetése is feltétele a hatékony termesztésnek. A biotermesztés kifejezetten kívánatos a gyógynövényágazatban, emellett a minősítési rendszer technikai, műszaki, jogi feltételeinek megteremtésével is egységesíthetőbbé és átláthatóbbá válna ez a terület. Az iparág fejlődését nagymértékben befolyásolja a gyógynövényt tartalmazó termékek engedélyeztetésének és forgalomba hozatalának hazai és uniós jogi szabályozása. Az új, piacképes készítmények megjelenését segítené egy új joggyakorlat, a túlszabályozás elkerülése, a gyógytermék kategória általános forgalmi adójának csökkentése, és e kategória engedélyeztetésének újbóli megnyitása.

27-30 ezer tonna száraz drog

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács adatai alapján hazánkban a gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma évenként 41,5-54 milliárd forint. Az egy évben gyűjtött és termesztett növényi drogtömeg mintegy 27-30 ezer tonna száraz drogot eredményez. Az ágazathoz tartozók termesztőterülete 25-30 ezer hektár. A gyűjtés-termesztés becsült termelési értéke 8-10 milliárd forint éves átlagban. Az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-23 milliárd forint. A magyarországi gyógytea- és fűszerpiac éves forgalma 5-7 milliárd forint, a teapiacé pedig további 15 milliárd.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amint egy kicsit esik, egyből jönnek a kórokozók

Növényegészségügyi szempontból változatlanul a rovarkártevőké a főszerep, de észrevehető, hogy már egy-egy kisebb csapadék is aktivizálhatja a kórokozókat. Főleg a lisztharmatra figyeljünk, de szőlőben a peronoszpóra és a feketerothadás fertőzését is lehetővé tenné a hőmérséklet, ha hullna csapadék.

Mindig friss gomba a sátorból

Könnyebb gombát termeszteni, mint értékesíteni – mondja Dancs Kornél, pedig az ő fehér csiperkéi ennek ellenére is kedveltek és keresettek. A vásárlók tudják, hogy nála mindig, egész évben friss árut kapnak.

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.

Öntözési alapok

Régebben a vízhiány csak nyáron okozott gondot, ám most már tavasszal sem ritkaság a csapadék elmaradása. Hazánkban sok kultúrnövény igényéhez képest kevés az eső az optimális fejlődéshez. Amelyik esetében elég lenne az éves csapadék, annál az egyenlőtlen eloszlása okoz gondolt. Sokszor nem akkor érkezik a csapadék, amikor kellene.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Elég nagy bajban vannak a kisebb sörfőzdék

Az elmúlt két hónap a kézműves főzdéket is rosszul érintette. A fiatal szektor cégei ugyanis a pénzüket fejlesztésekbe, berendezésekbe forgatták vissza, és most cashflow problémájuk jelentkezett, miután sok vendéglátóhely, söröző nem fizette ki a számlákat.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Betonszövetes virágtartó készítése

Látványos, egyszerűen elkészíthető virágedényeket alkothatunk egy nagyon ötletes módszerrel. A dolog lényege: betonhabarcsba áztatunk törölközőt, amit egy vödrön, vagy virágcserépen hagyunk megkötni a megfelelő forma elérése érdekében. És kész…