Back to top

Díjnyertes fiatal tudósok: az ellés körüli időszak vizsgálata

Nemzeti Agrártehetség Program néven hirdetett pályázatot az agrár­területeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató kapta az idén. Szerzőnk fiatal kutató, aki a díjazott kutatását ismerteti.

Az újszülött borjú gondozásának jelentős hatása van az állat jóllétére is, így a nehézellésből született borjak egészségének és jóllétének javítására irányuló módszerek kidolgozása fontos kérdés. Az életképesség javításának hagyományos módszerei közé tartozik a mesterséges lélegeztetés, a meleg biztosítása, és a jó minőségű kolosztrum itatása vagy szondán való adása. További lehetséges módszer a nem-szteroid gyulladáscsökkenők alkalmazása a fájdalom és a nehézellést követő gyulladásos tünetek enyhítése érdekében. E készítmények jótékony hatását főként teheneken vizsgálták, így mindeddig nem voltak adatok alkalmazásával kapcsolatosan újszülött borjaknál.

A közeledő ellés jelei minden szarvasmarhatartó számára ismertek. Azonban, sok esetben a gazda nem tudja szemmel tartani az állatot, ezért az ellés gyakran felügyelet nélkül zajlik. Ez az esetek mintegy kétharmadában nem jelent gondot, azonban nehézellések esetén akár az újszülött borjú elhullásának veszélye is fennállhat.

A nehézellés továbbá az anyatehén jóllétét is ronthatja és számos egészségügyi probléma (magzatburok-visszatartás, méhgyulladás) okozója is lehet.

Éppen ezért kutatásom egyik célja az volt, hogy olyan, műszerekkel mérhető mutatókat határozzak meg és elemezzek, amelyek alkalmasak lehetnek az állatok személyes megfigyelése nélkül az ellés szenzoros előrejelzésére. Vizsgálataimban a szívritmust és a kérődzéssel töltött időt mértem holstein-fríz tehenekben az ellés körüli időszakban. Feltételeztem, hogy az ellést megelőző 2-6 órában az anyatehén nyugtalanságával a szívritmus nőni fog, s ezzel párhuzamosan a takarmányfelvétel, s így a kérődzés is csökken.

Szerettem volna a gyakorlatban egyelőre nem elterjedt nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő készítmények hatékonyságát is tesztelni nehézellésből született, gyenge életképességű borjak esetében. Több mint 200 tehenet és újszülött borjaikat vizsgáltam, és csaknem minden ellésnél jelen voltam.

Szenzorokkal ellátott borjú

A kutatási módszerek

A kísérleti telepen az elletés csoportos karámban vagy elletőbokszban (3×4 m) történt. Az ellés felügyelete, a döntés meghozatala, hogy mikor hajtsák át a tehenet az elletőbokszba, illetve, hogy szükséges-e, s ha igen, mikor szükséges a segélynyújtás az elletőmester felelőssége volt. Az ellés lefolyását és nehézségét az ellési nyugtalanság első jelei és a borjú megszületése között értékeltem. Az ellés nehézségét az ellés hossza, az ellésnél segédkezők száma, a húzatás ereje, illetve elletőgép igénybevétele alapján osztályoztam:

Könnyű ellés: spontán ellés vagy egy személy által levezett ellés (mérsékelt erőkifejtéssel, csak elletőkötelet használva). Mérsékelten nehézellés: elhúzódó spontán ellés (a borjú lábvégeinek megjelenése és a megszületés között több mint két óra telik el) vagy egy személy által levezett ellés (nagy erőkifejtéssel, csak elletőkötelet használva). Közepesen nehézellés: két személy által levezett ellés (nagy erőkifejtéssel, csak elletőkötelet használva). Súlyos fokú nehézellés: három személy segítségével vagy elletőgép használatával levezetett ellés.

Dr. Kovács Levente, a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Az American Dairy Science Association tagja (2016-) OTKA Posztdoktori ösztöndíjas (2016-2019) MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas (2016–2019). Az év agrárkutatója díj (2017) kitüntetettje, az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) Fiatal Oktatói-Kutatói Ösztöndíjasa (2017), a Nemzeti Agrártehetség Pályázat Kitüntető Díj (2020) kitüntetettje.

Az újszülött borjak életképességét egy elfogadott, 12 pontos skálán értékeltem.

Ez a rendszer az izomtónus, a feltételes reflexek, a légzési frekvencia (0, <35/min, 35–90/min) és a szívritmus (0, <120/min, 120–220/min) meglétét és erősségét, a nyálkahártya színét (fakó/halvány rózsaszín/élénk rózsaszín) valamint a szopási reflex meglétét és erősségét értékeli, paraméterenként 0, 1 vagy 2 pontot adva. Az életképességet közvetlenül a megszületés után, majd azt követően 1, 2, 24, illetve 48 órával értékeltem. A 0-4 pontot kapott állatok gyenge, az 5-8 pontot kapott borjak közepes, míg a 9-12 pontot kapott borjak kiváló életképességi besorolást kaptak.

A kutatás során meghatározott viselkedési és élettani mutatók:

A kérődzési időt és a szívritmust az ellés előtt álló tehenekben a várható ellést megelőzően egy héttel kezdtem rögzíteni, és az adatfelvételt az ellést követően két napig folytattam.

Az újszülött borjak esetében az állással töltött időt a megszületést követő két napon keresztül rögzítettem, ugyanis ez az időszak a leginkább kritikus a korai borjúelhullás szempontjából. Egy olyan, ipari tesztek során bevált szenzort alkalmaztam, amely aktuális pozíciójához tartozó értékeket három dimenzióban rögzíti s ebből az állással és fekvéssel töltött idő kiszámítható. A szenzort a borjak mellső lábára rögzítettem öntapyadós pólya segítségével ugyanis az újszülött állatok gyakori és nem egyszer sikertelen felállással való próbálkozásai (csak a két hátsó lábával tolja fel magát az állat, mellső lábai a törzse alatt maradnak) és életük első óráira jellemző bizonytalan állásképességük miatt ezt a megoldás adott megbízható értékeket.

A szívritmus mérésére a sportolók számára kifejlesztett Polar műszereket használtam, amelyek egy elektródahámból, egy jeladóból és egy vevőkészülékből állnak.

A szívrit­musmérő órákat az elektródahámhoz rögzítettem. Az adatfelvételt a borjú megszületését követően kezd­tem, majd 48 óra elteltével távolítottam el a műszereket az állatokról.

A gyenge borjak életképességét és állással töltött idejét Melo­vem injekció (5 mg me­loxi­cam és 50 mg benzil-alkohol­/ml) adásával igyekeztem növelni 0,5 mg/testtömeg kg dózisban. A készítményt bőr alá adtam a megszületést követően, 2 percen belül.

A kísérlet eredményei

A kísérlet eszközei
A kérődzéssel töltött idő az ellés előtt 16 órával csökkenni kezdett az összes vizsgált állat esetén, és az ellés előtt 4-8 órával a csökkenés nagyobb mértékű volt a közepesen nehezen, illetve a nagyon nehezen ellett tehenekben a könnyen, illetve mérsékelten nehezen ellett tehenekkel összehasonlítva. A szívritmus ezzel ellenkezően nőtt, és bár ez a növekedés csak az ellés előtt két órával volt tapasztalható, mégis hamarabb jelentkezett, mint ahogy az ellési nyugtalanság jeleit tapasztalhattam volna.

A nem szteroid gyulladácsökkentők hatása az első 12 életórában volt a leginkább szembetűnő, ezt a szívritmus és az állással töltött idő növekedése egyaránt alátámasztotta.

Ebben az időszakban fontos, hogy az állat megfelelő mennyiségű koloszt­rumot vegyen magához és mielőbb megtanuljon vödörből inni. Bár a kezelt gyenge életképességű borjak állással töltött ideje az első 24 életórában valamennyi vizsgált periódusban elmaradt a kiváló életképességű borjak állással töltött idejétől, a kezelésben nem részesült szintén gyenge vagy akár közepes életképességű borjak állással töltött idejét az első 12, 24, és az első 48 életórában értékelve egyaránt meghaladta.

A kutatás számos egyéb eredménnyel is szolgált. Megállapítottam, hogy a túl korán megkezdett szülészeti segélynyújtás a tehén stressz-szintjét nem csak az ellés során, hanem azt követően is növeli és az anyatehén-borjú kapcsolatára is hatással van (az anyatehén kevesebb időt tölt a borjú felnyalásával, vagy akár nem is foglalkozik az újszülöttel). Ennek egészségügyi vonatkozása is szembetűnő volt. Azoknál a teheneknél, amelyek ellésénél a megengedettnél korábban (a borjú lábvégei megjelenését követő 2 órán belül) avatkoztak be, nagyobb volt a méhgyulladás és a mag­­zat­burok-visszatartás aránya is és borjaik is gyengébbek voltak.

Gyakorlatban is alkalmazható eredmények

A vizsgálatok jelenleg is folynak, ugyanis eredményeim arra engednek következtetni, hogy a közeljövőben akár a mindennapi gyakorlatban is hatékonyan alkalmazható terápiás kezelések is ajánlhatók majd a szarvasmarhatartó gazdák számára.

Jó hír, hogy bár a szívritmus vizsgálata jelenleg csak kísérletes körülmények között lehetséges, a kérődzéssel töltött idő folyamatos nyomon követésére már léteznek a kereskedelemben is kapható eszközök.

Ezek az eszközök az állatok nyakába akasztható szenzorok, amelyek használata kutatásaim alapján nem csak a takarmányfelvétel gyakoriságát, a megfelelő tehénkomfortot jelezheti, hanem elősegíthetné a szarvasmarhatartó gazdaságokban az ellés során szükséges időszerű (nem túl korai!) szülészeti segélynyújtást is.

Dr. Kovács Levente

tudományos munkatárs,

NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási

és Húsipari Kutatóintézet

kovacs.levente@athk.naik.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Túlzásba vitt a antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és a Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikum használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fogkan vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

Ezért hasznos a kutyaiskola

A kutya ösztönlény, ragadozó, természeténél fogva minden helyzetben a számára előnyösebb utat keresi, sőt akár profi manipulátorokká is tudnak válni – vallja Gerényi Nóra kutyatréner. Ezért is fontos a kutyák és a gazdáik számára egyaránt a képzés.

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Árutőzsde - Csökkent a repce ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.