Back to top

Egyidős az emberiséggel

Kevés olyan tevékenységet tudunk felsorolni, ami az ember megjelenése óta részese mindennapjainak. Egyik ilyen a vadászat, amelyhez e hosszú kortörténeti időszakban rítusok, abból fakadó hagyományok, következésképpen kultúra társult. Kezdetben a létfenntartás feltétele volt, majd szerepe a társadalmi fejlődéssel együtt fokozatosan átalakult; napjainkban gazdasági jelentőséggel bír, emellett hobbi és hivatás is egyben.

A lőpor feltalálásával, majd a hadiipar létrejöttével megújult és kibővült a harcászati eszközök repertoárja. A parittyát, lándzsát felváltotta a lőfegyver, bár az íj a mai napig része a vadászaton használható eszközöknek.

Régen és ma

A kutya is régóta szerves része a vadásznak. A sokszámú kutyás kopászatokat már nem teszi lehetővé a törvény, ám a társas, terelővadászatok alkalmával, illetve disznóhajtásokon, esetleg egyéni vadászatokon, mint a bokrászat nélkülözhetetlen segítője a kutya a vadásznak.

Ősi vadászati módszer az agarászat is, ami jelenleg csak a magyar agárral művelhető legálisan: nyúlra, rókára és aranysakálra vadászhatunk vele, mindez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak küllemét, de a jellemét is megőrizhetjük eme ősi fajtának.

Az arab világban rendkívül elterjedt solymászat hazánkban szintén nagy népszerűségnek örvend. Itthon leginkább héjával és a vándorsólyommal ejtenek el nyulat és fácánt, de természetesen az ilyen vadászati módszer esetében is be kell tartani a vadászati törvény előírásait. Bár már korszerű technikával, de továbbra is vadászhatunk íjjal. Ehhez azonban az alap vadászvizsgán túl külön vizsgát kell tenni. A jelenlegi szabályozás pedig előírja a legalább 222,7 Newton húzóerejű íj használatát. A 2016-tól újra engedélyezett elöltöltős fegyverek használatára is szigorúbb követelmények vonatkoznak. A magyar vadászkultúra tehát megtartotta a vadászat több ősi aspektusát, mindamellett, hogy teret enged a modern kornak megfelelő eszközöknek is.

Lőfegyverekből a sörétes és a golyós puska használata a megengedett, különböző kaliberben. A sörétes vadászfegyverrel apróvadfajokra adhatunk le lövést. Kivételt képez ez alól a vaddisznó, amit nem söréttel, hanem sörétes puskából kilőtt gyöngygolyóval is terítékre hozhatunk; golyós fegyverrel pedig nagyvadfajainkra vadászhatunk.

Kultúra, etika

A hagyományos vadászati módszerek mellett a vadászati kultúra is kifejezetten hagyományőrző hazánkban. A vadászati kultúra az általános és az egyetemes kultúra része, azon belül a természettel, a vadvédelemmel, a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggésben létrehozott tapasztalati, anyagi és szellemi értékek teljessége. A mindennapi gyakorlatban a vadászati kultúra a vadászat gyakorlásának módját jelenti. A kultúra szerves része a vadászetika, melynek íratlan szabályainak a betartása vagy meghágása különbözteti meg az „igazvadászt” a „puskás” embertől. Az etikus viselkedéshez hozzátartozik a vadászias öltözet is, mely mind küllemben, mind magatartásban meghatározza a vadászember ismérveit.

Vadászkultúránk sokat átvett a német (Osztrák–Magyar Monarchia) nyelvterületekről, nemcsak öltözködésben, hanem egyes kifejezésekben is. A szokások és rítusok mellett a mai napig használunk vadásznyelvbe férkőzött német kifejezéseket, noha rengeteg szép magyar megfelelőjük van.

Végtisztesség

A vad tisztelete elsőrendű fontosságú a vadászatban. Az életétől megfosztott vadnak kijár a végtisztesség. Ez minden vad esetében – legyen az nagy- vagy apróvad – igaz, a végtisztesség elhagyása, semmibevétele főben járó bűn. Az elejtett vadat a vadászkalap fejről való leemelésével közelítjük meg. Miután a vadász megemlékezett a terítékre került állat élete kiontásának felelősségteljes cselekedetéről, töretet vág a vad és önmaga számára. Ha mód van rá, olyan növénykultúrából vagy növényfajból készíti a töreteket, amit az elejtett vadfaj szívesen fogyasztott. Elsőként jelzésértékkel az „utolsó falatot” helyezi a nimród a vad szájába, hogy míg lelke a másvilágra vándorol, addig is legyen mit fogyasztania. A második törettel eltakarja az állaton keletkezett sebet, ami szintén a végtisztesség egy finom gesztusa.
A harmadik töret a vadászt illeti meg, a lehetőleg rövid, néhány leveles gallyat a vad testén keletkezett sebbe mártja, majd a kalapjának jobb oldalára tűzi. A kalap- vagy vadásztörettel láttatja az elejtő, hogy vadászata sikerrel zárult, egy napnál tovább viselni azonban illetlenség.

Nem utolsósorban hangsúlyos kiemelni, hogy a vadat minden esetben a jobb oldalára fektetjük, hogy szívéből az ég felé távozhasson a lelke, a végső megnyugvás felé.

Apróvad esetében töret-átadásra nem mindig kerül sor.

Avató ceremónia

Amikor a vadászember egy adott vadfajból élete első egyedét elejti, akkor vadászati hagyományainkat követve, felavatják őt. Avatás céljából a vadásztató vagy a vadász „keresztapa” avatópálcát készít, lehetőleg tövis nélkülit, se túl vastagot, se túl hosszút. A felavatásra váró vadászt felkérik, hogy négykézláb hajoljon a vad fölé, vegye le a kalapját, fegyverét pedig biztosítva fektesse a vad mellé. Ezek után a „keresztapa” elmondja a vadászavató szöveget és három pálcaütést mér a négykézláb térdeplő vadász tomporára. Így fogadja a vadásztársadalom az illetőt az éppen elejtett vadfaj vadászává.

A vadászavatás szövege: Légy mindig igazvadász, nemes lelkű türelmes és udvarias. Védd, tiszteld és szeresd a természetet. Ne csak lődd, etesd, gondozd is a vadat. A szép lövés legyen büszkeséged, de ha sebeztél, kötelességed a vad kitartó keresése és szenvedéstől való megváltása. Tiszteld és ápold a magyar vadászhagyományokat, oszd meg élményeidet barátaiddal, és amit tapasztaltál, add át az utódoknak.

Az első pálcaütés után: (a vadfaj neve) vadásszá fogadlak a vadászat védőszentjének, Szent Hubertusznak nevében.

A második pálcaütés után: felavatlak az igaz magyar vadászok nevében.

A harmadik pálcaütést követően: (a vadfaj neve) vadásszá fogadlak a magam nevében. Vadászataidon Diana istenasszony fogadjon kegyeibe, és sokszor díszítse kalapodat töret.

Szerencsére ezek az egyedi, érdekes múltidéző cselekedetek a mai napig élnek, és minden vadászember tisztsége, hogy fenntartsa ezeket a hagyományokat, és átadja a következő nemzedék számára.

Vadászati kódex

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 1995-ben Marrakesben elfogadott legújabb kori vadászati kódexe négy ponton nyugszik:

§1. A vadon élő állatnak, mint alapvető természeti forrásnak a tisztelete – „Jövőben a vadászatot úgy kell kezelni, mint a vadon élő állatvilág ésszerű hasznosítását.”

§2. Az állat tisztelete – „A vadász köteles kerülni a vadászat során az állat sebzését és minden szenvedését.”

§3. A természet más használóinak vagy hasznosítóinak a tisztelete – „A vadászok arra törekedjenek, hogy megegyezésre jussanak a természet más használóival”.

§4. A természet tisztelete a maga egészében – „A fajok vadászata nem okozhat kárt a természet más elemeiben. E tekintetben a vadászoknak miden szükséges szabályt figyelniük kell, hogy elkerüljék a környezet szennyezését”.

Fotó: Berényi Csaba, Csatlós Norbert

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.