Back to top

Egyidős az emberiséggel

Kevés olyan tevékenységet tudunk felsorolni, ami az ember megjelenése óta részese mindennapjainak. Egyik ilyen a vadászat, amelyhez e hosszú kortörténeti időszakban rítusok, abból fakadó hagyományok, következésképpen kultúra társult. Kezdetben a létfenntartás feltétele volt, majd szerepe a társadalmi fejlődéssel együtt fokozatosan átalakult; napjainkban gazdasági jelentőséggel bír, emellett hobbi és hivatás is egyben.

A lőpor feltalálásával, majd a hadiipar létrejöttével megújult és kibővült a harcászati eszközök repertoárja. A parittyát, lándzsát felváltotta a lőfegyver, bár az íj a mai napig része a vadászaton használható eszközöknek.

Régen és ma

A kutya is régóta szerves része a vadásznak. A sokszámú kutyás kopászatokat már nem teszi lehetővé a törvény, ám a társas, terelővadászatok alkalmával, illetve disznóhajtásokon, esetleg egyéni vadászatokon, mint a bokrászat nélkülözhetetlen segítője a kutya a vadásznak.

Ősi vadászati módszer az agarászat is, ami jelenleg csak a magyar agárral művelhető legálisan: nyúlra, rókára és aranysakálra vadászhatunk vele, mindez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak küllemét, de a jellemét is megőrizhetjük eme ősi fajtának.

Az arab világban rendkívül elterjedt solymászat hazánkban szintén nagy népszerűségnek örvend. Itthon leginkább héjával és a vándorsólyommal ejtenek el nyulat és fácánt, de természetesen az ilyen vadászati módszer esetében is be kell tartani a vadászati törvény előírásait. Bár már korszerű technikával, de továbbra is vadászhatunk íjjal. Ehhez azonban az alap vadászvizsgán túl külön vizsgát kell tenni. A jelenlegi szabályozás pedig előírja a legalább 222,7 Newton húzóerejű íj használatát. A 2016-tól újra engedélyezett elöltöltős fegyverek használatára is szigorúbb követelmények vonatkoznak. A magyar vadászkultúra tehát megtartotta a vadászat több ősi aspektusát, mindamellett, hogy teret enged a modern kornak megfelelő eszközöknek is.

Lőfegyverekből a sörétes és a golyós puska használata a megengedett, különböző kaliberben. A sörétes vadászfegyverrel apróvadfajokra adhatunk le lövést. Kivételt képez ez alól a vaddisznó, amit nem söréttel, hanem sörétes puskából kilőtt gyöngygolyóval is terítékre hozhatunk; golyós fegyverrel pedig nagyvadfajainkra vadászhatunk.

Kultúra, etika

A hagyományos vadászati módszerek mellett a vadászati kultúra is kifejezetten hagyományőrző hazánkban. A vadászati kultúra az általános és az egyetemes kultúra része, azon belül a természettel, a vadvédelemmel, a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggésben létrehozott tapasztalati, anyagi és szellemi értékek teljessége. A mindennapi gyakorlatban a vadászati kultúra a vadászat gyakorlásának módját jelenti. A kultúra szerves része a vadászetika, melynek íratlan szabályainak a betartása vagy meghágása különbözteti meg az „igazvadászt” a „puskás” embertől. Az etikus viselkedéshez hozzátartozik a vadászias öltözet is, mely mind küllemben, mind magatartásban meghatározza a vadászember ismérveit.

Vadászkultúránk sokat átvett a német (Osztrák–Magyar Monarchia) nyelvterületekről, nemcsak öltözködésben, hanem egyes kifejezésekben is. A szokások és rítusok mellett a mai napig használunk vadásznyelvbe férkőzött német kifejezéseket, noha rengeteg szép magyar megfelelőjük van.

Végtisztesség

A vad tisztelete elsőrendű fontosságú a vadászatban. Az életétől megfosztott vadnak kijár a végtisztesség. Ez minden vad esetében – legyen az nagy- vagy apróvad – igaz, a végtisztesség elhagyása, semmibevétele főben járó bűn. Az elejtett vadat a vadászkalap fejről való leemelésével közelítjük meg. Miután a vadász megemlékezett a terítékre került állat élete kiontásának felelősségteljes cselekedetéről, töretet vág a vad és önmaga számára. Ha mód van rá, olyan növénykultúrából vagy növényfajból készíti a töreteket, amit az elejtett vadfaj szívesen fogyasztott. Elsőként jelzésértékkel az „utolsó falatot” helyezi a nimród a vad szájába, hogy míg lelke a másvilágra vándorol, addig is legyen mit fogyasztania. A második törettel eltakarja az állaton keletkezett sebet, ami szintén a végtisztesség egy finom gesztusa.
A harmadik töret a vadászt illeti meg, a lehetőleg rövid, néhány leveles gallyat a vad testén keletkezett sebbe mártja, majd a kalapjának jobb oldalára tűzi. A kalap- vagy vadásztörettel láttatja az elejtő, hogy vadászata sikerrel zárult, egy napnál tovább viselni azonban illetlenség.

Nem utolsósorban hangsúlyos kiemelni, hogy a vadat minden esetben a jobb oldalára fektetjük, hogy szívéből az ég felé távozhasson a lelke, a végső megnyugvás felé.

Apróvad esetében töret-átadásra nem mindig kerül sor.

Avató ceremónia

Amikor a vadászember egy adott vadfajból élete első egyedét elejti, akkor vadászati hagyományainkat követve, felavatják őt. Avatás céljából a vadásztató vagy a vadász „keresztapa” avatópálcát készít, lehetőleg tövis nélkülit, se túl vastagot, se túl hosszút. A felavatásra váró vadászt felkérik, hogy négykézláb hajoljon a vad fölé, vegye le a kalapját, fegyverét pedig biztosítva fektesse a vad mellé. Ezek után a „keresztapa” elmondja a vadászavató szöveget és három pálcaütést mér a négykézláb térdeplő vadász tomporára. Így fogadja a vadásztársadalom az illetőt az éppen elejtett vadfaj vadászává.

A vadászavatás szövege: Légy mindig igazvadász, nemes lelkű türelmes és udvarias. Védd, tiszteld és szeresd a természetet. Ne csak lődd, etesd, gondozd is a vadat. A szép lövés legyen büszkeséged, de ha sebeztél, kötelességed a vad kitartó keresése és szenvedéstől való megváltása. Tiszteld és ápold a magyar vadászhagyományokat, oszd meg élményeidet barátaiddal, és amit tapasztaltál, add át az utódoknak.

Az első pálcaütés után: (a vadfaj neve) vadásszá fogadlak a vadászat védőszentjének, Szent Hubertusznak nevében.

A második pálcaütés után: felavatlak az igaz magyar vadászok nevében.

A harmadik pálcaütést követően: (a vadfaj neve) vadásszá fogadlak a magam nevében. Vadászataidon Diana istenasszony fogadjon kegyeibe, és sokszor díszítse kalapodat töret.

Szerencsére ezek az egyedi, érdekes múltidéző cselekedetek a mai napig élnek, és minden vadászember tisztsége, hogy fenntartsa ezeket a hagyományokat, és átadja a következő nemzedék számára.

Vadászati kódex

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 1995-ben Marrakesben elfogadott legújabb kori vadászati kódexe négy ponton nyugszik:

§1. A vadon élő állatnak, mint alapvető természeti forrásnak a tisztelete – „Jövőben a vadászatot úgy kell kezelni, mint a vadon élő állatvilág ésszerű hasznosítását.”

§2. Az állat tisztelete – „A vadász köteles kerülni a vadászat során az állat sebzését és minden szenvedését.”

§3. A természet más használóinak vagy hasznosítóinak a tisztelete – „A vadászok arra törekedjenek, hogy megegyezésre jussanak a természet más használóival”.

§4. A természet tisztelete a maga egészében – „A fajok vadászata nem okozhat kárt a természet más elemeiben. E tekintetben a vadászoknak miden szükséges szabályt figyelniük kell, hogy elkerüljék a környezet szennyezését”.

Fotó: Berényi Csaba, Csatlós Norbert

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Számos ágazatban alkalmazhatók

A drónok nemcsak hasznosak, de egyre népszerűbbek is a precíziós gazdálkodásban. Jelentősen megkönnyítik a munkavégzést úgy, hogy közben számos adatot gyűjthetünk az adott növénykultúrákról. De nemcsak a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban is remekül alkalmazhatók a kiegészítő eszközök segítségével. Túlzások nélkül kijelenthető, a jövő eszköze lehet a modern gazdálkodásban.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Megtisztul a Tétényi-fennsík

Együtt megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az évtizedekkel ezelőtt otthagyott építési és azóta gyűlő egyéb hulladékoktól a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei - tájékoztatta a közműtársaság csütörtökön az MTI-t.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Harmadával csökkenti az állatállományt Hollandia

A környezet kímélése érdekében Hollandiában olyan programot dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy harmadával csökkenjen a gazdaságokban tenyésztett állatok száma.