0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Lefagytak a méhészek

Lefagytak a hazai méhtartók, mert elfagyott az akác. A méhésztársadalomnak idén, negatív értelemben, szinte minden összejött. A rendkívül enyhe tél után olyan hideghullám söpört végig az országon áprilisban, amire még az „öregek” sem emlékeznek.

Teljesen elfagytak az ország akácerdői, de olyan szinten, hogy az évek óta ismétlődő tavaszi fagyok után mindig optimista méhészek is szomorúan, beletörődve bólintottak: idén, tényleg nem maradt virág a fákon.

Már hogy maradhatott volna, hiszen április első éjszakáin sorra dőltek meg a negatív hőmérsékleti rekordok, ráadásul:

  1. tartós, 12 órán át tartó fagy volt (nem csak hajnali)
  2. az ország egész területén (a rekordokat, 24 órán belül, egymástól 200 km-re lévő településeken mérték!)
  3. április 20-ig, az éjszakák közel felén 0 Celsius fok alatt volt a hőmérséklet
  4. nem volt légmozgás, ami csökkenti, ami „sávossá” teszi a fagy hatását.

Szó szerint lefagytak a méhészek – megint oda egy akácév! Április első éjszakáján kezdődtek a bajok, reggel a méhesbe kiérve, a méhek itatójában kaptárvassal alig lehetett feltörni a jeget. Azután sem volt „megállás”, éjszakánként, az ország több pontján mértek mínusz 10 Celsius fokot! Az akác a késői fagyokra érzékeny növény, virágkezdeményei sok évben már talaj menti fagyos hajnalokon is kárt szenvednek.

Nincs olyan év, hogy az ország közel félmillió hektáron tenyésző akácerdeinek egy része ne fagyna el. De az olyan év ritka, mint az idei: minimum 80%-os a fagykár!

Lesznek virágok a fákon – ezt azért fontos megemlíteni, mert amikor (várhatóan 3-4 hét múlva) fehérbe borulnak az akácerdők, sokan azt fogják mondani:”….sírtak a méhészek hogy elfagyott az akác, és láss csodát, mégis virágzik!”. Igen, de az már a második virágzás lesz, amit sarjúvirágnak, kényszervirágnak neveznek és általában nem szokott nektárt adni, nem szokott mézelni. Ahol ma az akácfák tetején (legtetején) 1-3 cm-es virágbimbók vannak (nagyon kevés helyen), az a normál virágzás, amely nem fagyott el. Ott, ahol most kezd kipattanni a rügy, ahol messziről feketének tűnik az erdő – ott elfagyott az akác.

A magyar méhésztársadalom „lefagyását” okozó rémisztő éjszakai mínuszok kiemelkedő nappali magas hőmérséklettel párosultak. A méhek remekül fejlődtek, méhész-szemnek gyönyörűséget nyújtó látvány a tavaszi méhcsalád „robbanása”. Öröm ilyenkor a méhesben dolgozni, meg is hálálták a méhek a nappali 25-27 Celsius fokot, az átlagos évektől jobb kondícióba kerültek. Végre, lehettek volna akác-érett méhcsaládok! Lettek is, meg nem is – mert nincs akác.

Egy adat a nappali hőmérsékletről: Baranya megyében két tized híján 28 Celsius fokot mértek április 17-én, de aznap éjszaka volt hely, ahol majdnem fagyott!

Jellemző volt a hónapra a nagy nappali hőingadozás, aminek mértéke elérte a 25-28 Celsius fokot! Egyértelmű, hogy egyre nagyobb jelentőséggel bír hazánkban a méhek fokozott tavaszi takarása, még nagyobbal, mint a korábbi évtizedekben. Nem csak a belső takarás mennyisége-minősége értékelődik fel szakmailag, hanem a kaptár hőszigetelése is. Gondolok itt a külső takarásra vagy a fától jobb hőszigetelő egyéb anyagokból készült kaptárak előnyeire.

A „fagyott (lelki) állapot” nem csak a méhészekre, hanem a növénytermesztőkre is igaz: a méhészekre szó szerint a fagy miatt, másokra az aszály miatt. Az ország egyes részein (hó formájában) március 20-a körül volt némi csapadék. Azóta sem volt számottevő eső, óriási aszály van. Mindenhol Európában – pl. a Duna vízszintje 3 hét több mint 2 métert csökkent. Vetésidő van, számos méhlegelő (pl. facélia, napraforgó) csírázása most történik, történne. Feltételes módban, mert szenvednek a magok, nincs nedvesség a talajban csírázásukhoz.

Van már virágzó méhlegelő is, a repce, mely szintén hiányolja a csapadékot. Ez látszik is, hamar szárba-szökkent, virágzáskor nincs meg az a magassága, ami a megszokott normális években és hiányoznak az oldalhajtások is.

Vannak országrészek, ahol már közel két hónapja (!) nem volt számottevő csapadék!

Lefagytak a méhészek! Mert elfagyott az akác, mert aszály van, mert jók a méhek, de minek. Talán utóbbi a legkínosabb érzés: nincs méhlegelő (sokaknak július 1-ig, napraforgóig) és nincs kereslet a méhekre (szaporítani sincs értelme), de kaptárak „feszülnek”. Feszülnek a méhektől, a méhészek pedig az idegességtől.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu