Back to top

A vészhelyzet után is maradna a kiskeradó

A veszélyhelyzet megszűnése után is hatályos maradhat a korábban átmeneti adóként belebegtetett kiskereskedelmi adó, a módosított TAO-törvény pedig lehetővé tenné a fejlesztési tartalék összegének leírását az adózás előtti nyereség teljes összegéig - mutatnak rá a MAZARS szakértői a parlament elé került két adótörvény-javaslat kapcsán.

„A kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot szinte változatlan formában nyújtották be a már korábban kihirdetett rendelethez képest. A leheletnyinek tűnő különbség mégis jelentős, hiszen a rendelet eredetileg csak a veszélyhelyzet idejére szólt volna, most viszont világossá vált, hogy a Kormány azt szeretné, ha utána is hatályban maradna.” - mutatott rá H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

H. Nagy Dániel, Mazars adóigazgató
A törvényjavaslat indoklása szerint ezt a sávosan progresszív mértékű adót kizárólag a jelentős teherbíró képességű adóalanyoknak kellene megfizetni, ezzel biztosítva az arányos hozzájárulásukat a közteherviseléshez.

Gazdaságélénkítő hatást vár a Kormány a TAO-törvény módosításától, amely lehetővé tenné, hogy - a 10 milliárd forintos értékhatárt megtartva - a vállalkozások a fejlesztési tartalék összegét az adózás előtti nyereség teljes összegéig leírhassák, szemben a jelenlegi 50 százalékos felső határral.

A javaslat értelmében - a Pénzügyminisztérium megfogalmazása szerint - már 2019-re visszamenőleg is teljes egészében „társaságiadó-mentes” lehetne a beruházásra fordítani kívánt nyereség.

“Ez persze túlzás, hiszen a fejlesztési tartalék esetében tulajdonképpen egy előrehozott értékcsökkenési leírás elszámolásáról van szó. Most ugyan nem kell megfizetni a társasági adót, de 4 éven belül beruházást kell megvalósítani, melynek az értékcsökkenése már nem fogja az adóalapot csökkenteni. Azaz inkább egyfajta adóhalasztásról beszélhetünk” - foglalta össze a MAZARS adóigazgatója.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kína szigorítja az import vizsgálatát, torlódások várhatók a fontos kikötőkben

Mivel Kína a téli hónapokban tart a megnövekvő koronavírus-kockázattól, megszigorítja az importszállítmányok vizsgálatát. A szárazföldi Kínába szánt zöldség és gyümölcsszállítmányok egy részét emiatt Hongkongba irányíthatják át a kereskedők.

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Még a virághagymák is karanténba kerülnek

Új-Delhiben 55 000 darab virághagymát helyeztek karantén alá. Az ültetést a lehető legbiztonságosabb körülmények között szeretnék elvégezni.

Új lendületet kap a magyar agrárium

Megjelent a Magyar Közlönyben a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett jogszabály révén 2021 januárjától kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Az élelmiszeripar fejlesztése prioritás lesz

Sikeresnek értékelte a Gazdaságvédelmi akcióterv programjait éves meghallgatásán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában, egyúttal a következő időszak kiemelt, fejlesztendő területei közé sorolta az élelmiszeripart.