0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Tudja, hogy a kerti zöldhulladék káros a természetre?

Sokan azt hiszik, hogy nyugodtan kiszórhatják a kertjükben keletkezett zöldhulladékot az erdő szélére vagy a közeli mezőre, pedig komoly kárt okozhatnak ezzel. Különösen a száraz gallyak veszélyesek, mert könnyen meggyulladnak. Ennél nagyobb baj azonban, ha gyorsan szaporodó idegenhonos növényeket szabadítunk a természetre.

A vastag rétegben, nagy kupacokban kirakott hulladék alatt legtöbbször kipusztul a természetes növényzet, mert nem tud kihajtani a vastag takaró alól, vagy befülled és elpusztul. A bomlás hőfejlődéssel jár, ami ugyancsak károsítja a halom alatt megbúvó természetes növényzetet. Nemcsak alulról nem tudnak kitörni a fejlődő növények, a magok sem hajtanak ki vagy elpusztulnak a bomló szerves anyagon, így nem tud megújulni a helyi vegetáció.

Ennél nagyobb gondot okozunk azonban azzal, hogy tájidegen, veszélyesen szaporodó növények szaporítóanyagát szórjuk szét a környezetünkben.

Özönnövénynek hívjuk azokat a fajokat, amelyek sok magot hoznak, sarjjal vagy gyökérdarabbal könnyen terjednek. Általában a többi növény fejlődését gátló anyagot is kibocsátanak a gyökerükön keresztül vagy a lehullott lombjukkal, azáltal nagy területekről szorítják ki a természetes vegetációt és egy fajból álló telepet alkotnak.

Legismertebb képviselőjük a parlagfű, ami 100 év alatt terjedt el az egész országban, vagy az alföldi homokos területeket elborító aranyvessző és selyemkóró, a fák közül a bálványfa és a zöld juhar. Nagyon sok kerti dísznövény is ebbe a kategóriába tartozik, például a fügekaktusz, a kokárdavirág, az észak-amerikai kisvirágú őszirózsák (Aster × salignus, A. lanceolatus, A. tradescantii), a japán keserűfű, a kínai alkörmös, az aranyvessző, az orgona, az aranyribiszke, a keskenylevelű ezüstfa, a magyallevelű mahónia, a közönséges ördögcérna és még sorolhatnánk sokáig. Ezek a növények könnyen szaporodnak, de annál nehezebb megszabadulni tőlük.

Hazánkban kormányrendelet írja elő, hogy mindenkinek kötelezően gondoskodni kell a területén a parlagfű és a selyemkóró irtásáról, valamint nem szabad ültetni az özönnövények közé sorolt fákat.

További gond, hogy az idegenhonos évelő és fás szárú növények megváltoztathatják a talaj kémhatását, romlik a talaj minősége és biológiai aktivitása, vagy sok vizet használnak el a honos növények elől.

Ha ehető kerti hulladék is kerül a halomba, könnyen megtalálják a rágcsálók és vaddisznók, amelyek aztán felfedezőutakra indulnak a környéken és bejutnak a kertekbe.

A kerti hulladékot ezért komposztáljuk, amivel nemcsak a fölsorolt káros hatásokat előzzük meg, hanem szerves tápanyaghoz jutunk, amivel a kerti talajt tudjuk javítani.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu