Jelenleg a 110 malomból 52 maradt meg, és a 95 tulajdonosból 40 van jelen a hazai piacon. Napjainkban 5 olyan cég van Magyarországon, akik európai viszonylatban is megállják a helyüket. A GoodMills Magyarország Kft., a Júlia Malom Kft., a Szatmári Malom Kft., a Gyermelyi Zrt. és a Hajdú Gabona zRt. a jelentős fejlesztéseknek köszönhetően komoly mechanikával, automatizálással, illetve kiszolgálóegységgel működnek – ez az öt vállalkozás adja a hazai malmi termelés közel 75 százalékát.
A jelenlegi malomipari kapacitás teljes kihasználtság mellett további 30%-os őrlési többlettel rendelkezik.
Főleg hazai eredetű búza kerül feldolgozásra; a feldolgozott mennyiség teljes mértékben képes kielégíteni a hazai szükségletet. A magyarországi malomipar felhasználása éves szinten kismértékben növekedett, jelenleg 1,25 millió tonna búza kerül hazánkban őrlésre évente. Ebből 200 000 tonna jut exportra lisztőrleményként Romániába, valamint kisebb mennyiség Szlovákiába és Szerbiába. Szlovákiából 50 ezer tonna liszt érkezik be importként, döntően az áruházláncokba.
– Nagyon erőltetett két hónapon vagyunk túl. A felvásárlási láz és azt követő időszak is megkövetelte, hogy mindent megtegyünk a rendkívüli fogyasztói igények kielégítésére, ezért nyolc hete egy napra sem álltunk le.
A vállalat már hamarabb elkezdte a szükséges óvintézkedéseket, mint ahogy azt az állam bejelentette. A megelőzés a román partnereiknek köszönhető, akiktől megtudták, hogy az olaszországi karanténból több román vendégmunkás is hazament Romániába. Az irodai dolgozókat otthoni munkavégzésre szervezték át, míg a gyári alkalmazottakat szigorú óvintézkedések betartására kötelezték.
– A szakma szakadásig dolgozott, hogy legyen elegendő élelmiszer a boltokban. Úgy gondolom, az egészségügyi dolgozók mellett az alapvető élelmiszereket gyártóknak is meg kellene köszönni, hogy eltudják látni ezt a felfokozott, rendkívüli forgalmat – véli az elnök-vezérigazgató.
A malomipar évek óta küzd az őket érintő áfakulcsokkal. A búzának fordított áfája van, míg a lisztnek jelenleg 27 százalék.
Romániában a liszt áfáját már visszavették 9 százalékra; Lakatos Zoltán véleménye, hogy hazánkban is csökkenteni kéne, legalább 5 százalékra.
– Ki merem jelenti, hogy a liszt 27 százalékos áfája a csalás melegágya. Több éve próbálkozom a csökkentésével, egyelőre mindhiába. Jelenleg a gyártott lisztmennyiségnek csak a 10-12 százaléka kerül közvetlen lakossági eladásra, ami azt jelenti, hogy ennek a mennyiségnek az áfája veszne el abban az esetben, ha a liszt áfája 5 százalékra módosulna. Ez a 22 százalékos különbözet veszne el a költségvetésből, ugyanis a sütőiparok és a cukrászatok esetében az áfa oda-visszaigényléssel történik – vallja Lakatos Zoltán. Hozzáteszi, az áfakülönbözet nagyságrendileg közel 2 milliárd forint éves szinten, ez az összeg az egész szakmának biztonságot jelentene és határozottan tisztább lenne a működése.
