Back to top

A magyar erdőgazdálkodók jól végzik munkájukat, de a vírus nagyon rosszkor jött

Az erdőgazdálkodás az egyetlen ágazat, ahol a magánosítás után is jelentős maradt az állami tulajdon aránya. Mocz András szerint azonban nem az lényeg, hogy ki az erdő gazdája, hiszen minden erdőterület kezelésére ugyanaz az erdőtörvény vonatkozik. A MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke podcast beszélgetésén a koronavírus-járvány erdőgazdálkodásra gyakorolt hatásáról is szó esett.

Magyarország teljes területének több mint az egyötöde (20,8 százaléka) erdősült, a 8 millió hektár termőföldnek pedig a negyedét teszik ki az erdők.  Az erdőgazdálkodás a magyar gazdaságból mindössze 0,2 százalékkal részesedik, jelentősége azonban jóval nagyobb, mert az erdőknek a gazdasági szerepük mellett  védelmi és a közjóléti funkciójuk is van. Ezeket a magán és az állami tulajdonú erdők egyaránt képesek ellátni. hangsúlyozta Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke.

Az összes erdőterület 56 százalékát az állami erdőgazdaságok, 43 százalékát magán gazdálkodók kezelik, 1 százalék pedig közösségi tulajdon. A szakember szerint azonban nem az lényeg, hogy ki az erdő gazdája, hiszen minden erdőterület kezelésére ugyanaz az erdőtörvény vonatkozik A különbségek egy része öröklött, mert magántulajdonba zömmel azok az erdőterületek kerültek, amelyek a nagy erdőtömbök perifériáján helyezkednek el, és a fafajösszetételük általában valamivel kedvezőtlenebb, mint az állami erdőterületeké. A másik fontos különbség, hogy amíg az állami erdőket 22 erdőgazdaság kezeli, az összességében csak nem sokkal kisebb magán erdőterületnek több mint 500 ezer tulajdonosa van, az erdőgazdálkodók száma pedig 38-45 ezer közt változik..

Az állami tulajdonban lévő erdők szinte 100 százalékát művelik, a magántulajdonban azonban mintegy 200 ezer hektár, azaz a hazai erdőterület 8-10 százalékának a jogviszonya rendezetlen.

A szövetség azon dolgozik, hogy minden jogviszony rendeződjön, hiszen ezek a területek is alkalmasak gazdálkodásra. 

A hazai erdősültség ugyanakkor fokozatosan növekszik az utóbbi 100 évben, A trianoni szerződéssel erdeink 80 százalékát elveszítettük, az akkori 12,5 százalékos erdősültségről jutottunk el a mostani 20,8 százalékra. A növekedés a rendszerváltozással sem tört meg. Az utóbbi 25-30 évben 200 ezer hektárral nőtt az erdőterületét.  Magyarország zöldfelületének a nagysága (a fasorok, cserjések, parkok figyelembevételével) pedig már megközelíti az ország területének a negyedét.  A Nemzeti Erdőprogramban 2030-ra a 27 százalékos erdősültség elérése a cél.

Magyar erdőgazdálkodók jól végzik a munkájukat. A sok tévhittel ellentétben nem irtják, hanem gyarapítják az erdőt.. 

Amíg ugyanis a hazai erdőkben évenként több mint 10 millió köbméternyi a növekmény, a gazdálkodók csak 7 millió köbméter faanyagot termelnek ki.  Pazarlásról tehát szó sincs!

Mocz András úgy véli, luxus lenne, ha a fát nem műszaki érettségben termelnék ki, amikor a legnagyobb értéket képviseli, hanem a biológiai érettség fölső határához kötnék. Nagyon fontos azonban, hogy a fakitermelést követően az erdőt kötelező felújítani, tehát legalább olyan minőségű erdőt kell létrehozni, mint az anyaállomány volt. Ehhez pedig forrásokra van szükség, ezért hasznos lenne, ha a következő támogatási ciklusban a vidékfejlesztési jogcímek közé olyanok is bekerülhetnének, amelyek a magyar erdők fenntartását szolgálják. 

Az éghajlatváltozást az erdők felújításánál, telepítéseknél sem hagyhatunk figyelmen kívül. Már nem vitatható, hogy változik a klíma. Jól példázza ezt, hogy az utóbbi 10 évben nem volt fagyos nap (amikor a 24 órás átlaghőmérséklet 0 C alatt marad),  amíg évtizedekkel korábban az ilyen időszakot hónapokban mértük. Az éves csapadékmenyiség is kevesebb, most is aszály sújta az erdőt is. Ezekre válaszul a klímaövek fokozatosan eltolódnak, várható, hogy a bükkös zónában már inkább a tölgy érzi jól magát, ez utóbbiak helyét pedig fokozatosan a cser, fenyők és akác veszik át. Ennek ellenére az erdő területeinket meg kell őriznünk, hiszen azok a szénmegkötéssel enyhítik a klímaváltozás hatásait.  A kitermelt fa legalább fele ugyanis ipari faként hasznosul, és a feldolgozott faanyag akár évszázadokra megköti a szenet. 

A koronavírus-járvány minden ágazatban csökkentette az árbevételt, az erdőgazdálkodásban azonban különösen rosszkor érkezett.

Az enyhe telek miatt a tűzifakészletek nem fogytak ki, ráadásul visszaestek a fafeldolgozók (bútoripari) megrendelései itthon és külföldön egyaránt, és a vásárlók egy része még fizetési haladékot is kért.

Attól nem kell tartani, hogy az erdőállomány tönkremegy, legföljebb itt-ott lesz minőségromlás. Inkább az a kérdéses, hogy a gazdálkodás szereplői, résztvevői mennyire vészelik át a nehéz helyzetet. A fakitermelések leállításával a zömmel nem tőkeerős vállalkozások (fakitermelők, erdőápolók) nagy valószínűséggel befejezik a vállalkozásukat, és nagyon nehéz lesz a munkát újraszervezni. Ráadásul az erdőtörvény a szakszemélyzetet hozzárendeli a gazdálkodáshoz, akkor is, ha nincs munka, a nevelő vágások, tisztítás, gyérítése elmaradása pedig kedvezőtlen hatással lesz az erdőállományra.. Más ágazatokkal összevetve ezért várhatóan hosszabb ideig fog tartani az újraindítás, lassabb lesz a kilábalás. Ennek pedig foglalkoztatási következményei is lesznek. 

Az erdőgazdálkodás ugyanis több mint 20 ezer főt foglalkoztat, akiknek 70 százaléka alacsonyan képzett munkaerő, számukra sok térségben ez az egyetlen megélhetési lehetőség. Az ágazatban dolgozó felkészült, speciális szaktudást igénylő munkavállalókat– főleg a fakitermelőket – ugyanakkor várhatóan külföldre csábítják.

Az erdőgazdálkodók helyzetének javítása érdekében fontos lenne a piaci helyzet rendezése.. Ösztönözni kellene a lakosságot, hogy minél előbb kezdje meg a téli tűzifa megvásárlását. Hosszú távra nyújtana megoldást, ha a tűzifát helyi fűtőművekben is hasznosíthatnák, Ugyancsak segítene a gazdálkodóknak, ha az elvégzett munka után igényelhető pályázati források legalább felét minél előbb megkaphatnák. 

Az ipari fa közel fele – rönkként – külföldön talál vevőre. Az erdőgazdálkodók összefogásával fejleszteni kellene a hazai feldolgozóipart, Számottevően csökkentené kiszolgáltatottságunkat, ha nagyobb hozzáadott értékű terméket exportálhatnánk, sorolta Mocz András.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.