Back to top

A magyar erdőgazdálkodók jól végzik munkájukat, de a vírus nagyon rosszkor jött

Az erdőgazdálkodás az egyetlen ágazat, ahol a magánosítás után is jelentős maradt az állami tulajdon aránya. Mocz András szerint azonban nem az lényeg, hogy ki az erdő gazdája, hiszen minden erdőterület kezelésére ugyanaz az erdőtörvény vonatkozik. A MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke podcast beszélgetésén a koronavírus-járvány erdőgazdálkodásra gyakorolt hatásáról is szó esett.

Magyarország teljes területének több mint az egyötöde (20,8 százaléka) erdősült, a 8 millió hektár termőföldnek pedig a negyedét teszik ki az erdők.  Az erdőgazdálkodás a magyar gazdaságból mindössze 0,2 százalékkal részesedik, jelentősége azonban jóval nagyobb, mert az erdőknek a gazdasági szerepük mellett  védelmi és a közjóléti funkciójuk is van. Ezeket a magán és az állami tulajdonú erdők egyaránt képesek ellátni. hangsúlyozta Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke.

Az összes erdőterület 56 százalékát az állami erdőgazdaságok, 43 százalékát magán gazdálkodók kezelik, 1 százalék pedig közösségi tulajdon. A szakember szerint azonban nem az lényeg, hogy ki az erdő gazdája, hiszen minden erdőterület kezelésére ugyanaz az erdőtörvény vonatkozik A különbségek egy része öröklött, mert magántulajdonba zömmel azok az erdőterületek kerültek, amelyek a nagy erdőtömbök perifériáján helyezkednek el, és a fafajösszetételük általában valamivel kedvezőtlenebb, mint az állami erdőterületeké. A másik fontos különbség, hogy amíg az állami erdőket 22 erdőgazdaság kezeli, az összességében csak nem sokkal kisebb magán erdőterületnek több mint 500 ezer tulajdonosa van, az erdőgazdálkodók száma pedig 38-45 ezer közt változik..

Az állami tulajdonban lévő erdők szinte 100 százalékát művelik, a magántulajdonban azonban mintegy 200 ezer hektár, azaz a hazai erdőterület 8-10 százalékának a jogviszonya rendezetlen.

A szövetség azon dolgozik, hogy minden jogviszony rendeződjön, hiszen ezek a területek is alkalmasak gazdálkodásra. 

A hazai erdősültség ugyanakkor fokozatosan növekszik az utóbbi 100 évben, A trianoni szerződéssel erdeink 80 százalékát elveszítettük, az akkori 12,5 százalékos erdősültségről jutottunk el a mostani 20,8 százalékra. A növekedés a rendszerváltozással sem tört meg. Az utóbbi 25-30 évben 200 ezer hektárral nőtt az erdőterületét.  Magyarország zöldfelületének a nagysága (a fasorok, cserjések, parkok figyelembevételével) pedig már megközelíti az ország területének a negyedét.  A Nemzeti Erdőprogramban 2030-ra a 27 százalékos erdősültség elérése a cél.

Magyar erdőgazdálkodók jól végzik a munkájukat. A sok tévhittel ellentétben nem irtják, hanem gyarapítják az erdőt.. 

Amíg ugyanis a hazai erdőkben évenként több mint 10 millió köbméternyi a növekmény, a gazdálkodók csak 7 millió köbméter faanyagot termelnek ki.  Pazarlásról tehát szó sincs!

Mocz András úgy véli, luxus lenne, ha a fát nem műszaki érettségben termelnék ki, amikor a legnagyobb értéket képviseli, hanem a biológiai érettség fölső határához kötnék. Nagyon fontos azonban, hogy a fakitermelést követően az erdőt kötelező felújítani, tehát legalább olyan minőségű erdőt kell létrehozni, mint az anyaállomány volt. Ehhez pedig forrásokra van szükség, ezért hasznos lenne, ha a következő támogatási ciklusban a vidékfejlesztési jogcímek közé olyanok is bekerülhetnének, amelyek a magyar erdők fenntartását szolgálják. 

Az éghajlatváltozást az erdők felújításánál, telepítéseknél sem hagyhatunk figyelmen kívül. Már nem vitatható, hogy változik a klíma. Jól példázza ezt, hogy az utóbbi 10 évben nem volt fagyos nap (amikor a 24 órás átlaghőmérséklet 0 C alatt marad),  amíg évtizedekkel korábban az ilyen időszakot hónapokban mértük. Az éves csapadékmenyiség is kevesebb, most is aszály sújta az erdőt is. Ezekre válaszul a klímaövek fokozatosan eltolódnak, várható, hogy a bükkös zónában már inkább a tölgy érzi jól magát, ez utóbbiak helyét pedig fokozatosan a cser, fenyők és akác veszik át. Ennek ellenére az erdő területeinket meg kell őriznünk, hiszen azok a szénmegkötéssel enyhítik a klímaváltozás hatásait.  A kitermelt fa legalább fele ugyanis ipari faként hasznosul, és a feldolgozott faanyag akár évszázadokra megköti a szenet. 

A koronavírus-járvány minden ágazatban csökkentette az árbevételt, az erdőgazdálkodásban azonban különösen rosszkor érkezett.

Az enyhe telek miatt a tűzifakészletek nem fogytak ki, ráadásul visszaestek a fafeldolgozók (bútoripari) megrendelései itthon és külföldön egyaránt, és a vásárlók egy része még fizetési haladékot is kért.

Attól nem kell tartani, hogy az erdőállomány tönkremegy, legföljebb itt-ott lesz minőségromlás. Inkább az a kérdéses, hogy a gazdálkodás szereplői, résztvevői mennyire vészelik át a nehéz helyzetet. A fakitermelések leállításával a zömmel nem tőkeerős vállalkozások (fakitermelők, erdőápolók) nagy valószínűséggel befejezik a vállalkozásukat, és nagyon nehéz lesz a munkát újraszervezni. Ráadásul az erdőtörvény a szakszemélyzetet hozzárendeli a gazdálkodáshoz, akkor is, ha nincs munka, a nevelő vágások, tisztítás, gyérítése elmaradása pedig kedvezőtlen hatással lesz az erdőállományra.. Más ágazatokkal összevetve ezért várhatóan hosszabb ideig fog tartani az újraindítás, lassabb lesz a kilábalás. Ennek pedig foglalkoztatási következményei is lesznek. 

Az erdőgazdálkodás ugyanis több mint 20 ezer főt foglalkoztat, akiknek 70 százaléka alacsonyan képzett munkaerő, számukra sok térségben ez az egyetlen megélhetési lehetőség. Az ágazatban dolgozó felkészült, speciális szaktudást igénylő munkavállalókat– főleg a fakitermelőket – ugyanakkor várhatóan külföldre csábítják.

Az erdőgazdálkodók helyzetének javítása érdekében fontos lenne a piaci helyzet rendezése.. Ösztönözni kellene a lakosságot, hogy minél előbb kezdje meg a téli tűzifa megvásárlását. Hosszú távra nyújtana megoldást, ha a tűzifát helyi fűtőművekben is hasznosíthatnák, Ugyancsak segítene a gazdálkodóknak, ha az elvégzett munka után igényelhető pályázati források legalább felét minél előbb megkaphatnák. 

Az ipari fa közel fele – rönkként – külföldön talál vevőre. Az erdőgazdálkodók összefogásával fejleszteni kellene a hazai feldolgozóipart, Számottevően csökkentené kiszolgáltatottságunkat, ha nagyobb hozzáadott értékű terméket exportálhatnánk, sorolta Mocz András.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egységes kérelmek döntő többségét a NAK segítségével adták be

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idén is tevékenyen közreműködtek az egységes kérelmek beadásában. A 2022. május 16-ig beadott 160 851 kérelem közel 70 százalékának, 108 046 kérelemnek a benyújtásában segítettek a NAK szakemberei.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Németországban élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztetnek a feldolgozók

Az árak emelkedése alapján élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztettek és cselekvésre szólították fel a feldolgozóipari vállalatok szervezetei Cem Özdemir szövetségi élelmezési és mezőgazdasági minisztert. „Lassan már nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, hanem az, hogy egyáltalán kapunk-e még" - mondta Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elnöke egy, a Bild Zeitung által idézett nyilatkozatában.

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.