Back to top

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Ideális esetben úgy lehet mérsékelni a kártételt, hogy nem használnak sok széles hatású rovarölő szert, ami veszélyeztetné az integrált termesztési módszer fenntartását. Az ázsiai márványospoloska azonban nehezen előrejelezhető kártevő. Nem működik a keleti parton alkalmazott csapdázási módszer, mert ott mások az ültetvények és a természeti környezet, úgyhogy saját módszert kell kidolgozni a csapdázásra és a védekezésre. Ezen dolgozik az Oregoni Egyetem mezőgazdasági kutató és szaktanácsadó központjának rovartanos csapata.

Poloskaszívás nyoma a körte húsában
Poloskaszívás nyoma a körte húsában
Fotó: goodfruit.com
A kártevő 2004-ben bukkant föl Oregonban, de az utóbbi két évben kezdte veszélyeztetni a gyümölcsösöket. Először városi környezetben kellett foglalkozni vele, de napjainkra megtelepedett a természetben. Sok gyümölcsöst pedig természetes növényzet vesz körül, ahol például a megmaradt erdősávok jó élőhelyet nyújtanak a kártevőnek. Ez az egyik nagy gondja a Columbia Gorge vidékén (a Columbia folyó kanyonjában) gazdálkodó körtetermesztőknek. Az első gazdasági kárt 2018-ban jelentették, és tavaly még rosszabbra fordult a helyzet, és még az is lehet, hogy alulbecsülték a poloskakárt, ami nagyon hasonlít a kalciumhiány okozta gyümölcshús-foltosodásra.

A pontosabb megfigyelések szerint a kalciumhiánynak nézett foltok fele valójában az ázsiai márványospoloska szívogatásának a nyoma. Ha a fiatal, még kemény körtét szívogatják, az a gyümölcs torzulásához vezet, ami a körtekövecsesedés vírus tünetére hasonlít.

Úgy tűnik, hogy az oregoni juharnak is nevezett Acer macrophyllum a poloska kedvencei közé tartozik, ezért nagy veszélyben vannak a helyi termesztők. A poloska nagy egyedszámot ér el az erdei fákon, onnan pedig folyamatosan berepül a gyümölcsösökbe. Ezért is javasolták többen, hogy az ültetvények környékét kell permetezni megelőzésképpen, de ez nem biztos, hogy működik a kanyonban, ahol a nagy magasságkülönbség miatt általában a fölsőbb régiókból érkezik a kártevő.

A cseresznyetermesztők kedvezőbb helyzetben vannak az USA-ban, ugyanis a legtöbb ültetvény sivatagokban létesült. A cseresznye amúgy, a mandulával és az őszibarackkal együtt jó tenyészhely az ázsiai márványospoloska számára. Oregonban azonban nem ilyen száraz környezetben vannak a cseresznyeültetvények, védekezni kell tehát. A csapdázás során az első probléma az volt, hogy az általánosan használt aggregációs feromon, amivel a csapdába akarják csalni a poloskát, tavasszal nem működik olyan jól, mint ősszel.

Ragadós lappal lehet megfigyelni a jelenlétüket a környező területeken
Ragadós lappal lehet megfigyelni a jelenlétüket a környező területeken
Tavasszal ugyanis az áttelelt poloskák szétrepülnek táplálékot és szaporodásra alkalmas helyet keresni, összegyűlni ősszel szoktak, hogy telelőhelyet keressenek maguknak. Az olyan korai gyümölcsök, mint a cseresznye esetében a csapdafogás adatai és a kártétel mértéke közt nem volt összefüggés.

Helyette inkább csalogatóanyag és ragacsos lapok kihelyezését javasolják a kutatóintézet szakemberei a gyümölcsös környékére.

Azért sem akarják átvenni a közép-atlanti államok gyakorlatát, mert az jóval gyakoribb rovarölő szeres permetezéshez vezetett, mint amit kívánatosnak tartanak. Nem akarják kockáztatni az integrált módszerek alkalmazását a kártevő elleni piretroidos permetezéssel. Hosszú távon a parazita szamurájdarázs oldhatja meg a problémát, ha sikerül elszaporítani a természetben.

Kínában, az őshazájában a poloskatojások 60-70 százalékát parazitálja a szamurájdarázs.

Addig is ki kell próbálni a többi szóba jöhető, kíméletesebb megoldást, mint a nimfák ellen időzített kezelést, a kaolinbevonat riasztó hatását, vagy a rovarhálót. Többen próbálkoznak a csalogatóanyag és rovarölő szer kombinálásával is, de önmagában az, hogy sok kártevőt egy helyre csalunk és elpusztítjuk őket, nem biztos, hogy csökkenti a gyümölcskárt. Mindent ki kell azonban próbálni, mert az eltérő körülmények közt más eredményre vezethetnek, vélekednek az egyetemi szakemberek.

Ázsiai márványospoloska kártétele körtén
Ázsiai márványospoloska kártétele körtén
Fotó: Dr. Aponyi Lajos


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

A szerencsét hozó "lóhere" - kicsit másképp...

Szerencsét hoz ha valaki négylevelű lóherét talál, ám ez nem egyszerű, mert a fehér here (Trifolium repens), latin nevében szereplő "tri" is jelzi, hogy alapból három részből tevődnek össze levelei. Ez a növény jó állati takarmánynak, gyeppótlónak, emellett emberi fogyasztásra is alkalmas. Egy német cég most gyönyörű díszváltozataival rukkolt elő...

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Küszöbön a cseresznyelégyrajzás – növényvédelmi előrejelzés 20. hét

Egy sor növénybetegség fertőzéséhez kedvezőek a feltételek, és a rovarkártevők sokasága is jól érzi magát a melegre fordult időben. Az áttelelt burgonyabogár-imágók is megjelentek.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.