Back to top

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Ideális esetben úgy lehet mérsékelni a kártételt, hogy nem használnak sok széles hatású rovarölő szert, ami veszélyeztetné az integrált termesztési módszer fenntartását. Az ázsiai márványospoloska azonban nehezen előrejelezhető kártevő. Nem működik a keleti parton alkalmazott csapdázási módszer, mert ott mások az ültetvények és a természeti környezet, úgyhogy saját módszert kell kidolgozni a csapdázásra és a védekezésre. Ezen dolgozik az Oregoni Egyetem mezőgazdasági kutató és szaktanácsadó központjának rovartanos csapata.

Poloskaszívás nyoma a körte húsában
Fotó: goodfruit.com
A kártevő 2004-ben bukkant föl Oregonban, de az utóbbi két évben kezdte veszélyeztetni a gyümölcsösöket. Először városi környezetben kellett foglalkozni vele, de napjainkra megtelepedett a természetben. Sok gyümölcsöst pedig természetes növényzet vesz körül, ahol például a megmaradt erdősávok jó élőhelyet nyújtanak a kártevőnek. Ez az egyik nagy gondja a Columbia Gorge vidékén (a Columbia folyó kanyonjában) gazdálkodó körtetermesztőknek. Az első gazdasági kárt 2018-ban jelentették, és tavaly még rosszabbra fordult a helyzet, és még az is lehet, hogy alulbecsülték a poloskakárt, ami nagyon hasonlít a kalciumhiány okozta gyümölcshús-foltosodásra.

A pontosabb megfigyelések szerint a kalciumhiánynak nézett foltok fele valójában az ázsiai márványospoloska szívogatásának a nyoma. Ha a fiatal, még kemény körtét szívogatják, az a gyümölcs torzulásához vezet, ami a körtekövecsesedés vírus tünetére hasonlít.

Úgy tűnik, hogy az oregoni juharnak is nevezett Acer macrophyllum a poloska kedvencei közé tartozik, ezért nagy veszélyben vannak a helyi termesztők. A poloska nagy egyedszámot ér el az erdei fákon, onnan pedig folyamatosan berepül a gyümölcsösökbe. Ezért is javasolták többen, hogy az ültetvények környékét kell permetezni megelőzésképpen, de ez nem biztos, hogy működik a kanyonban, ahol a nagy magasságkülönbség miatt általában a fölsőbb régiókból érkezik a kártevő.

A cseresznyetermesztők kedvezőbb helyzetben vannak az USA-ban, ugyanis a legtöbb ültetvény sivatagokban létesült. A cseresznye amúgy, a mandulával és az őszibarackkal együtt jó tenyészhely az ázsiai márványospoloska számára. Oregonban azonban nem ilyen száraz környezetben vannak a cseresznyeültetvények, védekezni kell tehát. A csapdázás során az első probléma az volt, hogy az általánosan használt aggregációs feromon, amivel a csapdába akarják csalni a poloskát, tavasszal nem működik olyan jól, mint ősszel.

Ragadós lappal lehet megfigyelni a jelenlétüket a környező területeken
Tavasszal ugyanis az áttelelt poloskák szétrepülnek táplálékot és szaporodásra alkalmas helyet keresni, összegyűlni ősszel szoktak, hogy telelőhelyet keressenek maguknak. Az olyan korai gyümölcsök, mint a cseresznye esetében a csapdafogás adatai és a kártétel mértéke közt nem volt összefüggés.

Helyette inkább csalogatóanyag és ragacsos lapok kihelyezését javasolják a kutatóintézet szakemberei a gyümölcsös környékére.

Azért sem akarják átvenni a közép-atlanti államok gyakorlatát, mert az jóval gyakoribb rovarölő szeres permetezéshez vezetett, mint amit kívánatosnak tartanak. Nem akarják kockáztatni az integrált módszerek alkalmazását a kártevő elleni piretroidos permetezéssel. Hosszú távon a parazita szamurájdarázs oldhatja meg a problémát, ha sikerül elszaporítani a természetben.

Kínában, az őshazájában a poloskatojások 60-70 százalékát parazitálja a szamurájdarázs.

Addig is ki kell próbálni a többi szóba jöhető, kíméletesebb megoldást, mint a nimfák ellen időzített kezelést, a kaolinbevonat riasztó hatását, vagy a rovarhálót. Többen próbálkoznak a csalogatóanyag és rovarölő szer kombinálásával is, de önmagában az, hogy sok kártevőt egy helyre csalunk és elpusztítjuk őket, nem biztos, hogy csökkenti a gyümölcskárt. Mindent ki kell azonban próbálni, mert az eltérő körülmények közt más eredményre vezethetnek, vélekednek az egyetemi szakemberek.

Ázsiai márványospoloska kártétele körtén
Fotó: Dr. Aponyi Lajos


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze