Back to top

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Ideális esetben úgy lehet mérsékelni a kártételt, hogy nem használnak sok széles hatású rovarölő szert, ami veszélyeztetné az integrált termesztési módszer fenntartását. Az ázsiai márványospoloska azonban nehezen előrejelezhető kártevő. Nem működik a keleti parton alkalmazott csapdázási módszer, mert ott mások az ültetvények és a természeti környezet, úgyhogy saját módszert kell kidolgozni a csapdázásra és a védekezésre. Ezen dolgozik az Oregoni Egyetem mezőgazdasági kutató és szaktanácsadó központjának rovartanos csapata.

Poloskaszívás nyoma a körte húsában
Poloskaszívás nyoma a körte húsában
Fotó: goodfruit.com
A kártevő 2004-ben bukkant föl Oregonban, de az utóbbi két évben kezdte veszélyeztetni a gyümölcsösöket. Először városi környezetben kellett foglalkozni vele, de napjainkra megtelepedett a természetben. Sok gyümölcsöst pedig természetes növényzet vesz körül, ahol például a megmaradt erdősávok jó élőhelyet nyújtanak a kártevőnek. Ez az egyik nagy gondja a Columbia Gorge vidékén (a Columbia folyó kanyonjában) gazdálkodó körtetermesztőknek. Az első gazdasági kárt 2018-ban jelentették, és tavaly még rosszabbra fordult a helyzet, és még az is lehet, hogy alulbecsülték a poloskakárt, ami nagyon hasonlít a kalciumhiány okozta gyümölcshús-foltosodásra.

A pontosabb megfigyelések szerint a kalciumhiánynak nézett foltok fele valójában az ázsiai márványospoloska szívogatásának a nyoma. Ha a fiatal, még kemény körtét szívogatják, az a gyümölcs torzulásához vezet, ami a körtekövecsesedés vírus tünetére hasonlít.

Úgy tűnik, hogy az oregoni juharnak is nevezett Acer macrophyllum a poloska kedvencei közé tartozik, ezért nagy veszélyben vannak a helyi termesztők. A poloska nagy egyedszámot ér el az erdei fákon, onnan pedig folyamatosan berepül a gyümölcsösökbe. Ezért is javasolták többen, hogy az ültetvények környékét kell permetezni megelőzésképpen, de ez nem biztos, hogy működik a kanyonban, ahol a nagy magasságkülönbség miatt általában a fölsőbb régiókból érkezik a kártevő.

A cseresznyetermesztők kedvezőbb helyzetben vannak az USA-ban, ugyanis a legtöbb ültetvény sivatagokban létesült. A cseresznye amúgy, a mandulával és az őszibarackkal együtt jó tenyészhely az ázsiai márványospoloska számára. Oregonban azonban nem ilyen száraz környezetben vannak a cseresznyeültetvények, védekezni kell tehát. A csapdázás során az első probléma az volt, hogy az általánosan használt aggregációs feromon, amivel a csapdába akarják csalni a poloskát, tavasszal nem működik olyan jól, mint ősszel.

Ragadós lappal lehet megfigyelni a jelenlétüket a környező területeken
Ragadós lappal lehet megfigyelni a jelenlétüket a környező területeken
Tavasszal ugyanis az áttelelt poloskák szétrepülnek táplálékot és szaporodásra alkalmas helyet keresni, összegyűlni ősszel szoktak, hogy telelőhelyet keressenek maguknak. Az olyan korai gyümölcsök, mint a cseresznye esetében a csapdafogás adatai és a kártétel mértéke közt nem volt összefüggés.

Helyette inkább csalogatóanyag és ragacsos lapok kihelyezését javasolják a kutatóintézet szakemberei a gyümölcsös környékére.

Azért sem akarják átvenni a közép-atlanti államok gyakorlatát, mert az jóval gyakoribb rovarölő szeres permetezéshez vezetett, mint amit kívánatosnak tartanak. Nem akarják kockáztatni az integrált módszerek alkalmazását a kártevő elleni piretroidos permetezéssel. Hosszú távon a parazita szamurájdarázs oldhatja meg a problémát, ha sikerül elszaporítani a természetben.

Kínában, az őshazájában a poloskatojások 60-70 százalékát parazitálja a szamurájdarázs.

Addig is ki kell próbálni a többi szóba jöhető, kíméletesebb megoldást, mint a nimfák ellen időzített kezelést, a kaolinbevonat riasztó hatását, vagy a rovarhálót. Többen próbálkoznak a csalogatóanyag és rovarölő szer kombinálásával is, de önmagában az, hogy sok kártevőt egy helyre csalunk és elpusztítjuk őket, nem biztos, hogy csökkenti a gyümölcskárt. Mindent ki kell azonban próbálni, mert az eltérő körülmények közt más eredményre vezethetnek, vélekednek az egyetemi szakemberek.

Ázsiai márványospoloska kártétele körtén
Ázsiai márványospoloska kártétele körtén
Fotó: Dr. Aponyi Lajos


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.