Igaz, hogy a bejegyzett gazdaságok tulajdonosai kapcsolt munkaeszközzel felszerelt traktorral a tilalom alatt is kimehettek napközben a határba, hogy elvégezzék a munkájukat, de a zöldségtermesztők, az állattenyésztők és a méhészek szabad mozgása tiltva volt, így az agrártársadalom jelentős részét érzékeny kár érte. A szerbiai kormány utólag próbálja enyhíteni ezeket a károkat.
Utóbbiak hiába termelték meg a korai vitaminforrásnak számító retket, zöldhagymát és salátát, nagyon nehezen tudták értékesíteni, hiszen a rendkívüli állapot nagy részében a piacok sem nyithattak ki, ahol a termény legnagyobb hányada vevőre találhatott volna.
A termelők egy része azonban találékony volt. Nem kis kockázatot vállalva furgonba rakták termékeiket és a nagyvárosok tömbházai között kinéztek maguknak egy parkolóhelyet. Ott megálltak a járművel, kinyitották a hátsó ajtót, a városi lakosok pedig, mint az élelemre bukkanó madártársadalom, megtalálták a módját, hogy értesítsék szomszédaikat a jó hírről: megérkezett a friss zöldségféle faluról! A járművek tartalmát általában fél óra leforgás alatt szétkapkodták, úgy, hogy közben nem csoportosultak. Az emberek az épületek árnyékában megbújva kivárták, hogy az előző vásárlót kiszolgálják a termelők, és egyenként, a sorrendet betartva szállingóztak oda a friss zöldséget árusítók járműveihez. Így a rendőrség szemét sem szúrta a jelenség. Nem érkezett olyan hír, hogy bárki lebukott volna a termelők közül.
A primőrzöldség-előállítók másik része közösségi oldalakon hirdette és háztól értékesítette termékeit. A szerb kormány mezőgazdasági miniszterének becslése szerint több mint 100 ezer kilogramm zöldségfélét adtak el ilyen módon.
Így az ő legelők közelében tartott méheseik éppen a legérzékenyebb időszaknak számító repce- és akácvirágzás előtt maradtak gondozatlanul. A kormány idejekorán jelezte, hogy a károk egy részét minden érintettnek megtérítik, azonban a kór elleni eredményes küzdelem érdekében a megkeresések és a követelések ellenére sem volt hajlandó változtatni a szigorú intézkedéseken.
A szerb kormány kárenyhítő intézkedései
A belgrádi mezőgazdasági minisztérium, nem várva meg a rendkívüli időszak végét, kidolgozta a kárenyhítés feltételeit. A tárca 2,6 milliárd dinárt különített el az állami költségvetésből a járványügyi intézkedések által a termelőknek okozott károk enyhítésére. A károsult fóliasátras és üvegházzal rendelkező termelők négyzetméterenként 25 dinár, de összesen nem több, mint
90 ezer dináros (1 RSD = 2,98 HUF) állami segítségre számíthatnak. Azok a méhészek, akik koruknál fogva nem hagyhatták el otthonukat, és nem készíthették fel megfelelően méhcsaládjaikat a tavaszi legelőre, méhcsaládonként 800 dinárt, de legfeljebb 20 ezer dinárt kaphatnak. Azoknak a tejtermelőknek, akik a nyers tejet feldolgozzák, és a termékeket piacon értékesítik, tehenenként 3 ezer, maximum 30 ezer dinárt biztosítanak. A juhok és a kecskék esetében a kárenyhítés 500 dinár lehet egyedenként, a kártérítés felső határát 20 ezer dinárban szabták meg. Emellett a szerb kormány kedvezményes hitelt biztosított a termelőknek. A kölcsön összege családi gazdaságok esetében legfeljebb 6 millió dinár, jogi személyként működő kis- és mikrovállalkozások, illetve szövetkezetek esetében 18 millió dinár lehet. A kedvezményes hitelt 3 év alatt kell visszafizetni, nagyon kedvező, fixen évi 1 százalékos kamattal.
Juhász Attila, a szerbiai mezőgazdasági minisztérium államtitkára kifejtette, a mezőgazdaság megsegítésére irányuló intézkedéscsomag elsősorban a kis- és közepes gazdaságok támogatását szolgálja. A kárenyhítésre jóváhagyott eszközök megszerzésének egyedüli feltétele, hogy bejegyzett gazdaság igényelje őket. A kormányrendelet értelmében közvetlen kárenyhítésre 1,15 milliárd dinárt irányoztak elő, míg a kedvezményes kölcsönök folyósításához 1,45 milliárd dináros hitelcsomagot rendeltek hozzá. Az államtikár hangsúlyozta, hogy a kormány április 16-ai döntése értelmében a gazdáknak nem kell kilincselniük a segélyért, a minisztérium ugyanis a központi adatbázis alapján folyósítja az igénylőknek az összeget, ugyanúgy, ahogy a területalapú támogatást is kapják, csak kérvényezniük kell.
A kedvezményes hitelek igényléséről az államtitkár elmondta: az állattenyésztőknek szánt hitelt jószágvásárlásra lehet fordítani. Konkrétan, legalább 300 kilogrammos, továbbhizlalásra szánt borjak, az állatállomány továbbszaporítására alkalmas törzskönyvezett anyaállatok, hizlalására szánt bárányok, kecskék, 25 kilogrammosnál kisebb malacok vásárolhatók belőle, valamint hizlalásra szánt csibék beszerzésére, méhrajok, anyaméhek vagy halivadék vásárlására is felhasználható ez a pénz – sorolta Juhász Attila.
Rámutatott, hogy a jószágállomány növelésén túl takarmánybeszerzésre, a szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés és virágkertészet fejlesztésére, gépek, felszerelések és berendezések vásárlására, illetve a gazdaság fizetésképességének fenntartására is felhasználhatják a kölcsönt az érintettek:
– Dinár alapú kölcsönről van szó. A hitel igénylésekor kell bejelenteni, hogy milyen célú kölcsönt igényel a termelő. Ennek bizonyítására előszámlát kell felmutatnia a kérvényezőnek. Amennyiben a termelő likviditásra igényli a kölcsönt, akkor semmit nem kell bemutatnia, és valójában arra költi a gazda, amire akarja. Ilyen céllal legfeljebb 3 millió dinárt igényelhetnek – tájékoztatott az államtitkár.
A termelők november elsejéig igényelhetik a kamattámogatott hiteleket. Az államtitkár rámutatott, hogy az intézkedéscsomag a hagyományos mezőgazdasági támogatásoktól független. Az erre a célra szánt 2,6 milliárd dinár azt szolgálja, hogy a termelők át tudják hidalni a rendkívüli állapot okozta nehézségeket, illetve hogy megkezdett fejlesztéseiket a megváltozott körülmények ellenére is be tudják fejezni.
Szerbiában megmaradnak, a Vajdaságban csökkennek a támogatások
A vajdasági képviselőház a rendkívüli állapot megszűnését követően kénytelen volt lefaragni a tartomány költségvetéséből. Tudni kell, hogy a tartományi költségvetéshez a köztársaság központjából, Belgrádból folyósítják a pénzt. Azonban mivel a köztársasági kormány a járvány előtti szinten tartotta a mezőgazdaságnak szánt támogatásokat, valahonnan elő kellett teremteni a kárenyhítésre szánt plusz pénzt. Ennek egyik forrása a tartományi költségvetésnek járó összeg egy részének megvonása volt. Ennek tudható be, hogy a korábban 73,6 milliárd dinárosra tervezett vajdasági büdzsé 4,2 milliárd dinárral kisebb lesz az eredetileg előirányzottnál. Ebből következik, hogy a vajdasági kormány által nyújtott támogatásokat is meg kellett nyirbálni. Ezt a mezőgazdaság érzi majd meg leginkább, a tartományban 584,28 millió dinárral kevesebb jut ilyen célra.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Szerencsére a vajdasági termelők a szerbiai mezőgazdasági minisztérium által kiírt eszközökre is pályázhatnak. Vannak, akik legyintenek arra, amit Szerbia tesz a kárenyhítés ügyében. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a hétmilliós országnak hat és félszer kisebb a költségvetése, mint például Magyarországnak, akkor megállapíthatjuk, hogy azért mégsem semmi, ami most itt történik. Akkor sem, ha tudjuk, hogy június 21-én általános választásokat tartanak Szerbiában.
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.