Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

Igaz, hogy a bejegyzett gazdaságok tulajdonosai kapcsolt munkaeszközzel felszerelt traktorral a tilalom alatt is kimehettek napközben a határba, hogy elvégezzék a munkájukat, de a zöldségtermesztők, az állattenyésztők és a méhészek szabad mozgása tiltva volt, így az agrártársadalom jelentős részét érzékeny kár érte. A szerbiai kormány utólag próbálja enyhíteni ezeket a károkat.

Utóbbiak hiába termelték meg a korai vitaminforrásnak számító retket, zöldhagymát és salátát, nagyon nehezen tudták értékesíteni, hiszen a rendkívüli állapot nagy részében a piacok sem nyithattak ki, ahol a termény legnagyobb hányada vevőre találhatott volna.

A termelők egy része azonban találékony volt. Nem kis kockázatot vállalva furgonba rakták termékeiket és a nagyvárosok tömbházai között kinéztek maguknak egy parkolóhelyet. Ott megálltak a járművel, kinyitották a hátsó ajtót, a városi lakosok pedig, mint az élelemre bukkanó madártársadalom, megtalálták a módját, hogy értesítsék szomszédaikat a jó hírről: megérkezett a friss zöldségféle faluról! A járművek tartalmát általában fél óra leforgás alatt szétkapkodták, úgy, hogy közben nem csoportosultak. Az emberek az épületek árnyékában megbújva kivárták, hogy az előző vásárlót kiszolgálják a termelők, és egyenként, a sorrendet betartva szállingóztak oda a friss zöldséget árusítók járműveihez. Így a rendőrség szemét sem szúrta a jelenség. Nem érkezett olyan hír, hogy bárki lebukott volna a termelők közül.

A primőrzöldség-előállítók másik része közösségi oldalakon hirdette és háztól értékesítette termékeit. A szerb kormány mezőgazdasági miniszterének becslése szerint több mint 100 ezer kilogramm zöldségfélét adtak el ilyen módon.

Így az ő legelők közelében tartott méheseik éppen a legérzékenyebb időszaknak számító repce- és akácvirágzás előtt maradtak gondozatlanul. A kormány idejekorán jelezte, hogy a károk egy részét minden érintettnek megtérítik, azonban a kór elleni eredményes küzdelem érdekében a megkeresések és a követelések ellenére sem volt hajlandó változtatni a szigorú intézkedéseken.

A szerb kormány kárenyhítő intézkedései

A belgrádi mezőgazdasági minisztérium, nem várva meg a rendkívüli időszak végét, kidolgozta a kárenyhítés feltételeit. A tárca 2,6 milliárd dinárt különített el az állami költségvetésből a járványügyi intézkedések által a termelőknek okozott károk enyhítésére. A károsult fóliasátras és üvegházzal rendelkező termelők négyzetméterenként 25 dinár, de összesen nem több, mint
90 ezer dináros (1 RSD = 2,98 HUF) állami segítségre számíthatnak. Azok a méhészek, akik koruknál fogva nem hagyhatták el otthonukat, és nem készíthették fel megfelelően méhcsaládjaikat a tavaszi legelőre, méhcsaládonként 800 dinárt, de legfeljebb 20 ezer dinárt kaphatnak. Azoknak a tejtermelőknek, akik a nyers tejet feldolgozzák, és a termékeket piacon értékesítik, tehenenként 3 ezer, maximum 30 ezer dinárt biztosítanak. A juhok és a kecskék esetében a kárenyhítés 500 dinár lehet egyedenként, a kártérítés felső határát 20 ezer dinárban szabták meg. Emellett a szerb kormány kedvezményes hitelt biztosított a termelőknek. A kölcsön összege családi gazdaságok esetében legfeljebb 6 millió dinár, jogi személyként működő kis- és mikrovállalkozások, illetve szövetkezetek esetében 18 millió dinár lehet. A kedvezményes hitelt 3 év alatt kell visszafizetni, nagyon kedvező, fixen évi 1 százalékos kamattal.

Juhász Attila, a szerbiai mezőgazdasági minisztérium államtitkára kifejtette, a me­zőgazdaság megsegítésére irányuló intézkedéscsomag elsősorban a kis- és közepes gazdaságok támogatását szolgálja. A kárenyhítésre jóváhagyott eszközök megszerzésének egyedüli feltétele, hogy bejegyzett gazdaság igényelje őket. A kormányrendelet értelmében közvetlen kárenyhítésre 1,15 milliárd dinárt irányoztak elő, míg a kedvezményes kölcsönök folyósításához 1,45 milliárd dináros hitelcsomagot rendeltek hozzá. Az államtikár hangsúlyozta, hogy a kormány április 16-ai döntése értelmében a gazdáknak nem kell kilincselniük a segélyért, a minisztérium ugyanis a központi adatbázis alapján folyósítja az igénylőknek az összeget, ugyanúgy, ahogy a területalapú támogatást is kapják, csak kérvényezniük kell.

A kedvezményes hitelek igényléséről az államtitkár elmondta: az állattenyésztőknek szánt hitelt jószágvásárlásra lehet fordítani. Konkrétan, legalább 300 kilo­grammos, továbbhizlalásra szánt borjak, az állatállomány továbbszaporítására alkalmas törzskönyvezett anyaállatok, hizlalására szánt bárányok, kecskék, 25 kilo­grammosnál kisebb malacok vásárolhatók belőle, valamint hizlalásra szánt csibék beszerzésére, méhrajok, anyaméhek vagy halivadék vásárlására is felhasználható ez a pénz – sorolta Juhász Attila.

Rámutatott, hogy a jószágállomány növelésén túl takarmánybeszerzésre, a szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés és virágkertészet fejlesztésére, gépek, felszerelések és berendezések vásárlására, illetve a gazdaság fizetésképességének fenntartására is felhasználhatják a kölcsönt az érintettek:

– Dinár alapú kölcsönről van szó. A hitel igénylésekor kell bejelenteni, hogy milyen célú kölcsönt igényel a termelő. Ennek bizonyítására előszámlát kell felmutatnia a kérvényezőnek. Amennyiben a termelő likviditásra igényli a kölcsönt, akkor semmit nem kell bemutatnia, és valójában arra költi a gazda, amire akarja. Ilyen céllal legfeljebb 3 millió dinárt igényelhetnek – tájékoztatott az államtitkár.

A termelők november elsejéig igényelhetik a kamattámogatott hiteleket. Az államtitkár rámutatott, hogy az intézkedéscsomag a hagyományos mezőgazdasági támogatásoktól független. Az erre a célra szánt 2,6 milliárd dinár azt szolgálja, hogy a termelők át tudják hidalni a rendkívüli állapot okozta nehézségeket, illetve hogy megkezdett fejlesztéseiket a megváltozott körülmények ellenére is be tudják fejezni.

Szerbiában megmaradnak, a Vajdaságban csökkennek a támogatások

A vajdasági képviselőház a rendkívüli állapot megszűnését követően kénytelen volt lefaragni a tartomány költségvetéséből. Tudni kell, hogy a tartományi költségvetéshez a köztársaság központjából, Belgrádból folyósítják a pénzt. Azonban mivel a köztársasági kormány a járvány előtti szinten tartotta a mezőgazdaságnak szánt támogatásokat, valahonnan elő kellett teremteni a kárenyhítésre szánt plusz pénzt. Ennek egyik forrása a tartományi költségvetésnek járó összeg egy részének megvonása volt. Ennek tudható be, hogy a korábban 73,6 milliárd dinárosra tervezett vajdasági büdzsé 4,2 milliárd dinárral kisebb lesz az eredetileg előirányzottnál. Ebből következik, hogy a vajdasági kormány által nyújtott támogatásokat is meg kellett nyirbálni. Ezt a mezőgazdaság érzi majd meg leginkább, a tartományban 584,28 millió dinárral kevesebb jut ilyen célra.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Szerencsére a vajdasági termelők a szerbiai mezőgazdasági minisztérium által kiírt eszközökre is pályázhatnak. Vannak, akik legyintenek arra, amit Szerbia tesz a kárenyhítés ügyében. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a hétmilliós országnak hat és félszer kisebb a költségvetése, mint például Magyarországnak, akkor megállapíthatjuk, hogy azért mégsem semmi, ami most itt történik. Akkor sem, ha tudjuk, hogy június 21-én általános választásokat tartanak Szerbiában.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.