Back to top

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Fotó: Tóth Zsigmond
A batla mintegy száz évvel ezelőtt még viszonylag gyakori fészkelő madárnak számított, napjainkban azonban évente nem több mint öt-húsz pár fordul meg nálunk, sőt egyes években egyetlen fióka sem bújik ki hazánkban a tojásból. Ma még csak sejtéseink vannak arról, miért is szorult ki a faj. Pedig egy igazi kozmopolita, mely az Antarktisz és Dél-Amerika kivételével minden kontinensen előfordul. Egyesek szerint monotipikus faj, azaz alfajai nincsenek, míg mások a nálunk is előforduló törzsalak mellett még egy alfaját különböztetik meg.

A múlt század húszas éveiben a Kis-Balatonon ezeregyedes kolóniája is előfordult,

de fokozatosan kiszorult Magyarország nyugati területeiről, s a költő párok ma is jellemzően a Hortobágyon fészkelnek.

Gyakran vegyes gémtelepeken építik fészkeiket, leginkább bakcsók és üstökös gémek közelében, de ott, ahol sok batla él, előfordulnak tiszta telepei is. Vannak párok, melyek a nádtorzsára építik száraz nádból fészkeiket, mások magasabb fűzfákra, tölgyre építkeznek, jellemzően száraz gallyakból. Általában négy tojásból áll a fészekalj, melyet a legutolsó tojás lerakása után kezdik ülni a szülők, felváltva. A fiókák háromhetesen kelnek ki, hathetesen pedig már röpképesek.

Szent íbisz
Fotó: Wikipedia
Ezután a család nagy területeket kóborol be, gyakran 40-60 kilométert is megtesznek naponta. A tapasztalatlan fiatalok ilyenkor gyakran megsérülnek, s válnak a különböző ragadozók prédájává is. A legyengült vagy sérült madarak olykor bekerülnek a hazai madármentő központokba is, ahol gyógykezelésük kezdetben igen sikeres, mivel kevésbé stresszérzékeny faj. Viszont azoknak az állatoknak zárttéri tartása, melyeket nem lehet a szabadba visszaengedni, komoly kihívást jelent, mivel sokuk csőrét egy makacs, nehezen gyógyítható gombás megbetegedés támadja meg. Szerencsére évről évre többet tudunk a batlák tartásáról, így egészségmegőrzésük is egyre sikeresebb.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

A kecsketartás csak távolról romantikus - Egy kezdő állattartó kalandjai

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A kezdők vakmerőségével ugrottunk fejest, és noha bicskánk eddig még nem tört bele az önként vállalt létformába, pár tanulságos pofont már kiosztott nekünk az élet.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.