0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Szalmabálás kertészkedés

A kisméretű szalmabálákból kialakítható emelt ágyásba, de akár lyukat fúrva a bálába, növények ültethetők a szalmába. A bálában zajló mikrobiológiai folyamatok alulról melegítenek, ezzel és az éréskor napfényt visszaverő hatásukkal fokozzák a koraiságot.

A szalmabálákból az ágyások keretét, vagy az egész ágyást is megépíthetjük. Kerülhet bele zöldség, gyógy-, és fűszernövény is. Ültethetünk a bálák közé, ha a közöket feltöltjük termőfölddel; de a bálába lyukat fúrva földdel feltöltve a szalmába is. Mivel a szalma még nem lebomlott növényi rész, ezért tápanyagokat a növények számára felvehető formában nem tartalmaz. A tápanyagellátást biztosíthatjuk komposzttal, vagy jó minőségű kerti földdel.

A szalmabála legalább egy évig nem esik szét, mert szorosan összefogja a kötöző anyag. Több évre is tervezhető szalmaágyás, csak a bálák évről-évre egyre inkább elkezdenek lebomlani, így később tartásuk romlik, és idővel a kártevők és kórokozók is felszaporodnak bennük. A friss szalmabálának nagy előnye a közeg tisztasága: kevés benne a kártevő, és gyommag. Miután jó hőszigetelő, és a szerves anyag bomlási folyamata hőfelszabadulással jár, kitolja a szezont, mert melegen tartja a növényeket. A bálák mennyisége, elrendezése függ a rendelkezésre álló helytől, a területi adottságoktól, mint a benapozottság, öntözhetőség.

Egy kisbála átlagos mérete: 30x100x40 cm. A szalmát a felhasználás előtt alaposan be kell öntözni, és legalább két hétig állni hagyni, hogy a biokémiai folyamatok megfelelően beinduljanak.

E pihentetés híján a szalma később összeesik. A friss szalma „érési” folyamatait szükség esetén beöntözéssel összekötött nitrogén műtrágyázással gyorsíthatjuk fel. A műveletet addig ismételhetjük, amíg a hőmérséklet már nem ugrik meg, hanem állandó marad a bála belsejében, kb. 15-20 cm mélységben mérve. Nitrogénezett bálába első körben salátaféléket ne ültessünk, mert azok nitrát halmozók, ami egészségtelen és akár mérgezést is okozhat.
youtube://v/Yv4HL38DZcIAz öntözés létkérdés, mert a szalma vízáteresztő képessége magas, szinte átfut rajta a víz. Mivel kiemelkedik a talajszintből, így a szél is szárítja. Minél több kerti földet teszünk a belsejébe, az annál optimálisabban pufferolja majd a vízgazdálkodást. Az egyik legalkalmasabb módszer az öntözésre a csepegtető öntözés. A tápanyagellátás szintén alapfeltétel a szalmabála ágyásokba történő ültetés esetén. A szalmabálák szervesanyag-tartalmát, és ezen keresztül tápértékét növelhetjük, ha talajt, szerves trágyát, komposztot adunk a szalmához. Használható még haltáp, vagy csontliszt is.

A szalmaágyás egyik nagy előnye, hogy csekély mértékű a gyomosodás veszélye. Ha mégis megjelenik egy-két gyom, azokat egyszerűen eltávolíthatjuk a laza közegből.

Szervestrágyázás alkalmazásakor nagyobb mértékű lehet a gyomosodás a komposzt használatához viszonyítva. A kártevők elleni védekezés is egyszerűbb a szalmaágyásokban, aminek egyik oka a talajszintnél magasabb elhelyezkedés.

Miután a szalmaágyás többnyire csak egy szezonban használatos, az áttelő károsítók nem maradnak a helyszínen. A helyesen kezelt komposztban pedig nincs fertőzési góc. Ha mégis megjelennek kártevők, azok többsége szárnyas rovar, tehát berepülve érkeznek. Ezek ellen a hagyományos védekezési módok alkalmazhatók.

Az egyéves elhasznált bálák beáshatók a talajba, vagy komposztálhatók. Az új bálák beszerzésük után egyből leendő helyükre kerülhetnek, mert a csapadék, az időjárás nem árthat nekik, sőt előkészítik őket a felhasználáshoz.
youtube://v/Ynkt_hSkTmw

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu