Jelenleg a turizmus visszafogott, de a járványhelyzet lecsengésével az emberek valószínűleg még inkább vágynak a kimozdulásra. A vírushelyzet azonban sok változást is hozhat: egészségtudatosabb hozzáállást, fokozott óvatosságot, komolyabb higiéniai elvárásokat, és várhatóan azok a szabadtéri programok kerülnek előtérbe, amelyekre nem jellemző a nagy tömeg. A gyógynövényes turisztikai programok éppen ilyenek.
Megkérdeztünk néhányat, milyennek látják a gyógynövényes tevékenységek és a turizmus kapcsolatát, a két ágazat együttműködésének jövőjét.
Halimbai gyógynövénykert
A halimbai Dr. Szalai Miklós Gyógynövényeskert Bemutató- és Oktatóközpontban nem csak a „fitopatika” iránt érdeklődők érzik jól magukat. Sokakat vonz a mezítlábas ösvény, a vadon termő fajok ágyása, a fűszerspirál, a napkollektoros gyógynövényszárító, a falukemence, az üvegház, a rovarhotel, a veteményes- és ovikert, valamint a névadó emlékháza is látogatható. Halimbán élt és dolgozott csaknem fél évszázadon át Szalai Miklós plébános, aki hatalmas gyógynövényes tudást halmozott föl, teakeverékei pedig tízezreknek segítettek a gyógyulásban, tudtuk meg Imre Zsuzsanna kertészmérnöktől.
A gyógynövényes kertben nem készítenek, nem forgalmaznak termékeket, inkább a fajok bemutatására és az oktatásra helyezik a hangsúlyt. Az odalátogatók a belépőjegyen kívül nem tudnak mást venni, de sok-sok élménnyel és gyakorlati tanáccsal gazdagodnak. Az intézmény egyetlen fesztiválra települ ki, Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe, de ott sem árusítanak, hanem a kertet és az ott folytatott tevékenységet reklámozzák.
Vannak állandó, gyermekoktatással kapcsolatos programjaik, a kertben termett zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket pedig a helyi óvoda konyhájára viszik, ahol a település iskolásainak és a szociálisan rászorulóknak is főznek. A növénytermesztés azonban másodlagos tevékenység a bemutatóprogramok és az oktatás mellett, hangsúlyozta a terület tájgondnoka.
Zánkai Gyógynövényvölgy
A Zánkán található gyűjteményes bemutatókertben vezetett növényismereti túrákon, gyógynövény-feldolgozási és -felhasználási előadásokon, bemutatókon is részt vehetnek az érdeklődők, sőt személyes szaktanácsadást is kérhetnek, tudtuk meg Takács Tamás projektvezetőtől. Évenként átlagosan mintegy 10 ezren látogatnak a kertbe. A balatoni szezonalitás jellemzői és ritmusa, illetve az iskolai kirándulási és szüneti időszakok mellett az időjárás is befolyásolja a turisztikai látogatók számát. Az idei idényre készült programjaik megtartását a járvány sajnos kérdésessé tette.
Az egyéni látogatók többsége nő. A gyógynövények iránti érdeklődést jellemzően fokozza az egészségtudatosság és a kor előrehaladtával általában szaporodó egészségügyi panaszok. A 25-35 éves korosztályból sokan érdeklődnek a gyógynövények iránt a gyermekvállalás időszakában, a 45-70 évesek pedig már meglévő vagy kialakulóban lévő betegségeikre keresnek természetes gyógyírt. A férfiak közül a 35-45 éves korosztály érdeklődése kiemelkedik, többségük valamilyen stresszbetegség, magas vérnyomás vagy emésztési zavar miatt fordul a gyógynövények felé.
Zánkán kis léptékben, manufaktúrában készítenek galenusi termékeket, akár személyre szabott teakeverékeket is, fitoterapeuta konzultációval. Hagyományos, klasszikus „szálas tea” összeállításokat is kínálnak, amelyeket jellemzően gyógyhatásuk miatt keresnek a látogatók. Élvezeti céllal készített termékből nagyságrendekkel kisebb a választék, azokat főként ajándékba viszik, nyáron adnak el belőlük a legtöbbet.
Eddigi tapasztalataik szerint a gyógynövények keresletében 2-3 éves hullámok figyelhetők meg, jelenleg nő az érdeklődés az egyedi készítmények és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadás iránt. A hazai közegészségügyi ellátás hozzáférési nehézségeivel is összefüggésbe hozható a gyógytermékek, -szolgáltatások kereslete. A járvány idején megugrott a telefonos tanácsot igénylők száma.
Tihanyi levendulás
A Tihanyi Bencés Apátság majorságának gyógynövény- és levendulaültetvénye még fiatal. Az első gyógynövényeket 2017 tavaszán, a levendulát az év őszén telepítették a győri bencés tanulók és öregdiákok közreműködésével, így még nincs szerteágazó gyógynövényes programkínálatuk. Tavaly a Levendulafesztivál hétvégéjén két alkalommal nyitották meg az érdeklődők előtt a levendulás és gyógynövényes kertet vezetett túra keretében, mondta Tóth Boldizsár. A majorság főkertésze kiemelte, hogy a csoportoknak több programot is kínáltak. A túra a Tihanyi Bencés Apátság látogatóközpontjában egy rövidfilm megtekintésével indult, onnan elsétáltak az apátsági majorságba. Útközben bemutatták az egykori apátsági gazdasági épületek (magtár, régi majorsági épületek, istállók, ólak) rendeltetését.
Mivel június végén, július elején a leggyönyörűbbek a levendulasorok, mindenki fényképezkedhetett a növények között, és saját levendulacsokrot is „szüretelhetett”. A program a kertben használatos traktorok és művelőeszközök bemutatásával zárult, és persze vásárolhattak is az apátsági termékekből az érdeklődők. A program sikerére tekintettel az idén is terveznek vezetett sétákat az apátsági majorságba. A csoportokat előzetes bejelentkezést követően várják majd.
Más programokért is érdemes fölkeresni a tihanyi apátságot. Az ugyancsak tavaly indított Levendula, bor, apátrétes című program igazi gasztrokulturális élmény a tihanyi apátság majorságában és pincéjében. 30-40 fős csoportokat fogadtak. A Gellért atya, illetve a főkertész által vezetett sétákon összesen kb. 300 ember vett részt, a programok leginkább a 30-50 év közöttieket vonzották.
Népszerű az apátság konyháján készülő levendula- és citromfűszörp, és előszeretettel vásárolják a levendulás illatzsákokat, a levendula-illóolajat és a levendulás kekszet is. Egyik termék sem gyógyhatású, hanem élvezeti cikk.
Az apátsági termékek csak az apátság három helyi boltjában kaphatók, tehát igen szoros az összefüggés a turizmus és a vásárlás között. Értékesítenek még online felületen, valamint a Levendulafesztivál alkalmával a gyógynövényes és levendulás kertben.
A bizalom megőrzéséhez fontos azonban, hogy a termékleírásokban igaz állítások szerepeljenek, a termék készítése pedig kötődjön a szerzetesek keze munkájához, a szerzetesi és a tihanyi helyi hagyományhoz.
