Back to top

Átfogó földügyi szabályozás

„Az agrárkormányzat vállalása volt 2018-ban, hogy rendezi azt a közel 30 éves birtokügyi adósságot, amire eddig nem került sor a magyar agráriumban”, emlékeztetett lapunknak adott interjújában Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, akit a törvénycsomagok részletes ismertetésére kértünk.

Kétéves előkészítő munka után az Országgyűlés május 19-én elfogadta a 2020. évi XL. törvényt a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról. Az átfogó földügyi szabályozást tartalmazó jogszabály, amely 15 törvényt módosít, 2020. július 1-jén, illetve 2021. január 1-jén lép hatályba. Az osztatlan közös földtulajdon rendezése ebben nem szerepel, mert önmagában olyan jelentőségű, hogy – a kormány döntésének megfelelően – önálló törvénycsomagként nyújtotta be az Országgyű­lésnek a jogalkotó, az Agrárminisztérium. Ennek a jogszabálynak a zárószavazása is a közeljövőben várható. „Az agrárkormányzat vállalása volt 2018-ban, hogy rendezi azt a közel 30 éves birtokügyi adósságot, amire eddig nem került sor a magyar agráriumban”, emlékeztetett lapunknak adott interjújában Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, akit a törvénycsomagok részletes ismertetésére kértünk.

A 2020. évi XL. törvény történelmi jelentőségű törvénycsomag, aminek talán legfontosabb eleme a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek rendezése. Magyarországon több tízezer hektár olyan föld van, aminek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, a tulajdoni lapokon a mai napig az egykori mezőgazdasági szövetkezetek földhasználati joga szerepel. Ez a helyzet számos visszaélésre adhat okot földhasználati szempontból, hiszen nem átláthatók a tulajdonviszonyok, nem tudjuk, kik igényelnek rájuk támogatást és milyen jogviszonyok alapján. Ez azonban a kisebbik probléma. A nagyobbik az, hogy azok az aranykorona-jogosultak, akik a ’90-es évek óta várnak arra, hogy földet vagy pénzt kapjanak ezért a jogosultságukért, nem kaptak semmit. Földet azért nem kaphatnak, mert nincs az államnak olyan földkészlete, amit ezekért az aranykorona-jogosultságokért oda tudna adni, illetve ha mégis, az általában nem tetszik, mert osztatlanban lévő tulajdoni hányad vagy Natura-2000-es területen fekszik, vagy egyszerűen nem azon a településen található, ahol az érintett szeretné. Ha nem fogadja el a felkínált földet, akkor 4000 forintot kérhet aranykoronánként, ami igen csekély összeg. Ezért, az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, két halmazt különítettünk el. Az egyik a védett természeti területek halmaza, amik nem kerülhettek magántulajdonba. Ezekkel eddig is a nemzetipark-igazgatóságok foglalkoztak, ők váltották meg az aranykoronákat, az itt található földek állami tulajdonba kerültek.

Az érintett, védett természeti területek nagysága jelenleg kevesebb, mint 10 ezer hektár, ezek mind állami tulajdonba és nemzetipark- igazgatósági vagyonkezelésbe kerülnek.

A másik, és ez a nagyobb, a nem védett természeti területek halmaza. Mindkét esetben a kártalanítás mértéke aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint. A gyakorlatban ez úgy működik majd, hogy a januári hatályba lépés után az aranykoronáról szóló határozattal a kormányhivatalokhoz kell fordulni, akik, miután elvégezték a jogosultság ellenőrzését, 60 napon belül kifizetik az 50 ezer forintot aranykoronánként. Az összes földterület pedig „ex lege”, tehát a törvény erejénél fogva 2021 január elsején állami tulajdonba, a Nemzeti Földalapba kerül. A törvény szerint, ha ezeken van fennálló valamilyen földhasználati jogviszony, az legkésőbb 2022. december 31-ével megszűnik, ha előtte a Nemzeti Földügyi Központ nem gondoskodik annak egyéb, törvényes úton történő hasznosításáról. Két fontos dolgot érdemes ezzel kapcsolatban kiemelni: akinek 2008. január 1-jétől folyamatosan, igazolhatóan fennáll az aranykorona-jogosultsága egy adott téesz földjei kapcsán, annak vételi joga lesz, tehát megvásárolhatja az államtól az adott földet. Aki pedig, és ez lehet akár a volt szövetkezet vagy annak jogutódja, valamilyen beruházást létesített az ingatlanon, az jövő év december 31-éig bejelentheti a kártalanítási igényét, amit – egy értékbecslést követően – az állam kifizet.

Ezeket a területeket az állam fogja hasznosítani, az a koncepciónk, hogy így valamennyi földnek rendezni tudjuk a tulajdoni viszonyait. Ez a kártalanítás több tízezer embert érint.

A végrehajtás tervezése során felmerült, hogy vajon január 2-án hosszú sorok alakulnak-e ki a kormányhivataloknál, vagy pedig eloszlik majd ez az igény. Mi mindenesetre beterveztük a 2021-es költségvetésbe a kint lévő, meg nem váltott aranykorona­-jogosultságokra szánt összeget, amit a kormányhivatalok rendelkezésére fogunk bocsátani. Ugyanígy a Nemzeti Földügyi Központ is megkapja a felépítmények, beruházások megtérítésére vélelmezett költségvetési keretet.

  • Hogyan fogadták az érintettek, hogy a felépítmény – a földdel együtt – nem a beruházónál marad?

– Több körben egyeztettünk az érintettekkel, az ő kérésük volt a megváltási lehetőség. Bár a szövetkezetnek nem lesz vételi joga, de a szövetkezet tagjainak, amennyiben valaki aranykorona-jogosult, lesz vételi joga az adott ingatlanra.

Akár a beruházással érintett ingatlant is megvásárolhatja az államtól. Ehhez igazolnia kell, hogy 2008. január elseje óta folyamatosan fennáll az aranykorona-jogosultsága.

Több opciót tettünk be a törvénybe az érintett gazdálkodók megsegítésére. Abból indultunk ki, hogy mindenki jóhiszeműen használja ezeket a területeket. Ezért került be a törvénybe az, hogy 2022. december 31-éig az állam nem nyúl bele a fennálló földhasználati viszonyokba. Nem akartuk átmeneti idő nélkül elvágni a meglévő földhasználati szerződéseket, hogy ezzel segítsük egy új konstrukció létrejöttét. Tehát figyelembe vettük az észrevételeket.

  • Ez volt a 15-ből egy. Milyen egyéb területeket érint a törvénycsomag?

– A jogszabálynak van egy fontos, a Nemzeti Földalapot érintő része, ami összefügg az osztatlan közössel. Az államnál lévő tulajdoni hányadok, tehát ahol az állam résztulajdonos az osztatlan közösben, 99 százalékban 10 hektár alatti területek. Jelenleg az állam három hektárig tud egyszerűsített módon földet értékesíteni. Ezt el is kezdtük az idén, sőt, már a második ütemű értékesítés zajlik. Az érdeklődés nagyon nagy, a mostani második körben is 1100 vételi ajánlatunk van, pedig még csak a hirdetési időszak felénél tartunk.

Az értékesítést augusztus 1-jétől a 3–10 hektár közötti csomaggal szeretnénk folytatni, azért, hogy ezeket a tulajdoni hányadokat, reményeink szerint, a tulajdonostársak vegyék meg, ezzel is csökkentve az osztatlan közöst.

Az első körben a meghirdetett 6500 ingatlan 70 százaléka elkelt, az átlagosan 0,8 hektár területnagyságra hektáronként, szintén átlagosan egymillió forint feletti ajánlati ár érkezett. Az eddigi eladási teljesítmény tehát minden reményünket túlszárnyalta. Készülünk egy portfóliótisztításra, ugyanis nagyon sok, a gyakorlat során felmerült igényre próbáltunk reagálni. Ilyen érkezett például az önkormányzatok részéről, amelyek ingyenesen földtulajdont szereznének.

A módosítás szerint 5 hektárig ingyen kaphatnak olyan földet, amit az elmúlt években más módon nem tudott hasznosítani a Nemzeti Földügyi Központ. Vagyonkezelésbe is kaphatnak ingyenesen földet.

Nagyon fontos változás a földforgalomban, hogy július 1-jétől nem a települési önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés 60 napos ideje számít a föld eladásakor, hanem a „hirdetmeny.magyarorszag.hu” oldalon az online közzé­tétel 60 napos ideje. Ez azt jelenti, hogy az összes magyarországi termőföld adásvételi szerződését csak online kell közzétenni.

Nagy János tájékoztatása szerint számtalan apró törvénymódosítás segíti a jövőben az állami földhöz való hozzáférést. „Ilyen például az, hogy nagyon sok az olyan földterületünk, amelyek különböző módon, öröklés, csere stb. útján kerültek állami földvagyonba. Ezeket sokszor csak úgynevezett megbízási szerződésekkel, azzal is csak nehezen tudjuk hasznosítani, más módon hosszú távra nincs rá igény. Mostantól 3 évre köthetünk megbízási szerződést. Ezzel egyrészt könnyebben biztosítható lesz a hároméves földhasználat, aminek egy későbbi eladásnál van jelentősége. Másrészt jobban tervezhetővé válik a gazdálkodás. Ezzel régi igényét elégítettük ki a gazdálkodóknak, de magunkon is segítettünk, mivel 10–15 ezer megbízási szerződést kell kötnünk egy évben” – mondta a helyettes államtitkár.

Természetesen opcionálisan lehet helyben a szokásos módon is, de ezzel szeretnénk véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a helyben történő közzététel a helyi polgármesteri hivatal hátsó tűzlépcsője alatti hirdetőtáblát jelentse, amihez senki nem fér hozzá, és nem tud arról, hogy elővásárlási joga van, amivel akár élhetne.

Pontosítottuk a helyben lakó szomszéd fogalmát is. Lehetővé tesszük, hogyha település- és községhatárok mentén húzódó szomszédos területek adásvételéről van szó, akkor az egyik településhatáron lévő szomszéd helyben lakónak minősüljön, és megvehesse a szomszédos területet. Pontosítottuk azt is, hogyan kell a hároméves földhasználatot igazolni elővásárlási jognál. Eszerint az minősül három éve földhasználónak, aki a földhasználati nyilvántartásban három éve folyamatosan szerepel. Ez a legprivilegizáltabb hely, mert a magyar állam utáni első helyen be tud jönni a földet legalább három éve használó földműves elővásárlóként.

  • Alapvető módosítások érintették az erdőtörvényt is.

– Az erdőtörvényben teljesen új szankciórendszert vezettünk be. A korábbi
47 helyett 4+1 szankciócsoportot alakítottunk ki, egyszerűsítettük és átláthatóbbá tettük a rendszert. Legalább ilyen fontos, hogy teljesen átírtuk az erdők használatát, új erdőhasználati jogcímeket vezettünk be.

Ez azért fontos, mert az eddigi megbízási szerződések határidejét kitoltuk 2021 végéig, amíg a magánerdő-használók eldönthetik, hogy milyen új jogcímeken, a felkínált négyféle szerződéstípus közül melyik alapján kívánják használni az adott erdőterületeket.

Fontos változás, hogy eddig az állami erdők esetében senki nem foglalkozott az osztatlan közös tulajdonú erdőkkel. Eddig az osztatlan közös tulajdonú erdőkben a kisebbségi állami tulajdoni hányadot az állam semmilyen módon nem tudta hasznosításba adni. Mostantól haszonbérbe adhatja ezeket az erdőket, és bízunk abban, hogy a többségi erdőgazdálkodónak pályáztatás nélkül odaadható lesz az állami erdő. Ez azért fontos, mert nagyon sok ilyen állami erdő van. Az állam egyébként nem is tud mit kezdeni velük, ezért lehetővé tettük, hogy a gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőket – természetességi állapotuktól függetlenül – 5 hektárig értékesíteni lehessen. Tehát nemcsak cserélni, hanem eladni is.

  • Sok kritika érte a törvényjavaslatot a védett természeti területek eladása miatt.

– Nem adjuk el a védett természeti területeket. Eddig, a természetvédelemről szóló törvény szerint egy művelés alól kivett, állami tulajdonban lévő védett természeti terület értékesítése csak egy legalább vele azonos természetvédelmi értékű területtel történő cserével volt lehetséges. Ez azonban nem életszerű, ahogy számos példa mutatja. Például Visegrád és közel 15 másik magyarországi település teljes kül- és belterülete védett természeti terület.

A magyar állam el akarta adni az egyik ilyen település korábbi mentőállomását, ami egy kivett, de védett terület. Mire lehet azt elcserélni? Egy kivett, védett mentőállomásra.

Mivel ezeken a területeken természetvédelmi érték jellemzően nincs, ezért mi azt mondjuk, hogy ezeket az ingatlanokat el lehet adni, két feltétellel: hogyha a szomszédos ingatlan tulajdonosa kéri, illetve ha az érintett természetvédelmi szerv, a nemzeti parki igazgatóság szerint lehetséges az eladás. Csere helyett az osztatlan közös tulajdonú védett természeti területekben lévő állami tulajdonú hányadoknál is megengedjük az eladást ugyanilyen feltételek mellett. Ha a tulajdonostárs kéri az osztatlan közös tulajdoni hányad megvásárlását az államtól, akkor számára, ugyanilyen feltételekkel, lehetővé tesszük azt.

  • Az állami földvagyon működtetése szem­pontjából nem elhanyagolható a halastavak kérdése.

– A halastavak Magyarországon eddig valójában földként viselkedtek. Egy halastónak minősülő ingatlan 90 százalékban úgy néz ki, hogy a halastó alrészlet mellett van egy kevés szántó, egy kevés erdő, egy kevés nádas vagy mindhárom együtt, és mindez egy ingatlannak minősül, és földként viselkedik.

Ez akkor jelent problémát, amikor a magyar államnak van egy ilyen ingatlana, és csak a tómeder az államé.

A körülötte lévő gátrendszer, a teljes vízkormányzás, az összes beruházás az azt elvégző és működtető jogi személyé. Eladni nem, csak bérbe adni lehet, mert a tavat magát csak természetes személy vásárolhatja meg, hiszen földnek minősül, jogi személy pedig nem szerezhet földtulajdont. Mostantól, ha az ingatlan nagyobbik részét foglalja el a halastó, kisebb részén van egyéb más alrészlet, akkor az egész ingatlan halastónak minősül, így jogi személynek is eladható. Ez a változás a védett halastavakat természetesen nem érinti, azok továbbra sem eladhatók, csak haszonbérbe vehetők.

  • Mi lesz a sorsa a kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területeknek?

– Ezek azok a területek, amelyek átkerülnek a Nemzeti Földalapba, mert már nem szükségesek honvédelmi célokra. Ilyenből nem elhanyagolható mennyiség, 10 500 hektár van a Nemzeti Földalapban.

Ezekkel az volt a baj, hogy a korábbi szabályok szerint nem tudtuk odaadni hasznosításra senkinek. Csak akkor tehettük meg, ha az állam elvégzi a terület teljes lőszer-, vegyvédelmi- és környezetvédelmi mentesítését.

Tudni kell, hogy csak a lőszermentesítés költsége legalább 100 Ft plusz áfa négyzetméterenként. A jelenlegi törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy ha a leendő szerződő fél vállalja a mentesítés összes költségét, akkor nem kell bérleti díjat fizetnie, vagy csak nagyon alacsonyat, és a szerződése lejártakor művelési ágba helyezett ingatlant kell visszaadnia az államnak. Neki biztosan érdeke, hogy minél hamarabb művelési ágba helyezze a területet, mert akkor már igényelhet rá támogatást. Ezek a területek tehát művelés alól kivett területekként kerülnek hasznosításra. Ezen túl kifejezetten támogatjuk, ha állandó jellegű növényházat létesítenek egy ilyen területen – vagy bármely területen. A növényházak létesítését ez a törvénycsomag nagyban megkönnyíti, földvédelmi járulék megfizetése alól is mentesít.

Ennek szeretnénk új lendületet adni, ezért a tárca a Vidékfejlesztési Program 80 milliárdos keretéből közel 30 milliárd forintot szán növényház létesítésére.

Július 1-jétől tehát sokkal egyszerűbb és olcsóbb lesz a növényházak engedélyeztetése, de főleg a kivitelezése állami, akár korábban honvédelmi célokat szolgáló területeken is.

  • Reményeik szerint úgy sikerült a birtokpolitikába belenyúlni, hogy kielégíthető lesz mindenki igénye?

– Komoly, kétéves előkészítő munkán vagyunk túl, próbáltunk mindenkivel egyeztetni. Hosszas, 4–5 órás parlamenti viták folytak ezekről a kérdésekről, hiszen a föld mindenkit érdekel. A földügyi tárgyú törvények módosításával az agrárium összes szereplője számára pozitív változások következnek be.

Ezért is sikerült konszenzussal átvinni az Országgyűlésen, miközben tele van 2/3-os rendelkezésekkel, és semmilyen alkotmányossági aggály nem merült fel, pedig a földtulajdonviszony védett természeti területek kapcsán és az állam földtulajdona szempontjából általánosságban is sarkalatos, az Alaptörvényben külön nevesítetten védett kérdés.

Azt gondolom, hogy ez egy sikertörténet, amivel az agrárminiszter, az Agrárminisztérium négy évre tett vállalásainak jelentős részét teljesítettük. Különösen azzal, hogy megszületett az öntözésfejlesztésről szóló, január 1-jétől hatályos törvény, és hamarosan az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének gyorsításáról szóló is hatályba léphet. Ezeket a vállalásokat gyakorlatilag a ciklus felére teljesítettük. Talán még egy adósságunk van, az osztatlan közös földtulajdon jelenlegi legnagyobb forrásának az „elvágása”, az öröklési szabályok módosítása. Ezt a kérdést komplex módon értelmezve, gazdaságátadásként vizsgáljuk. Ugyanis szerintünk nemcsak a föld, hanem a gazdaság egyben tartása és továbbadása is megoldandó kérdés, ezért erről is szeretnénk egy törvénycsomagot az Országgyűlés elé vinni.

(Az interjút következő számunkban az osztatlan közös földtulajdon rendezésének részleteivel folytatjuk. A szerk.)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

A fiatalokat szeretnék az agráriumba csábítani

„Az előttünk álló kihívásokra a válaszok a tudásban, a tudományban keresendők és találhatók, ez az egyik legfőbb üzenete a pápai agrárexpónak. A generációk találkozása és annak a felismerése, hogy a tudásra, tudományos eredményekre a kihívásokra való küzdelemben szükség van és az jelenti a megoldást” – emelte ki megnyitó beszédében Nagy István agrárminiszter a XXV. Pápai Expo és Agrár Pikniken, pápán.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.