Back to top

Tojásszövetség: A biztonságos hazai élelmiszertermelés a koronavírus járvány után még fontosabb

Tojásszövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre. Ebben a Szövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.

Az ország határain belül működő élelmiszer-előállítókra, vagyis a biztonságos hazai termelésre még nagyobb szükség van a koronavírus utáni világban a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szerint. Ezért a szövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve. Ebben a Tojásszövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.

Ahhoz, hogy Magyarország határain belül biztonságos és egyenletes legyen az élelmiszer-ellátás a koronavírus miatt nehezen járható nemzetközi határok ellenére is, rengeteg ember összehangolt és megfeszített munkája kellett a háttérben. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzátartozó csomagoló -és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani az egyik legolcsóbb teljes értékű táplálékról, a tojásról a karantén ideje alatt sem. (És ezt a számot megsokszorozzák a szállítmányozásban és a kereskedelemben dolgozók is, akik nélkül nem lehetne tojás a boltok polcain.)

„A koronavírus járvány miatti megemelkedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van - az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak – mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel”

- mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke, aki hozzátette, hogy a Tojásszövetség természetesen a háztáji és kisüzemi tyúktartást is elismeri.

„Lehet a Földre, a fenntarthatóságra és minden vásárló pénztárcájára egyszerre gondolni: igenis ki lehet minden igényt elégíteni, ha minden tartástechnológiának meghagyjuk a helyét a világban” – tette hozzá Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.

Ne csak a bajban szeresd a magyar élelmiszertermelőt!

A koronavírus utáni korszak egyik legégetőbb kérdése, mi következik most a világban, jöhetnek-e még országhatárokat lezárásra kényszerítő vírusok. A választ egészen pontosan senki sem tudja, de a hazai termelés erősítésével biztonságosabbá tehető az élelmiszer-ellátás itthon.

Első körben mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben – gondoljanak csak a frissesség kérdésére - de ahhoz, hogy az országhatárokon belül termelt tojásokat se tévhitek alapján vásárolják meg az emberek, 2019 őszén széles körű lakossági tájékoztatást indított a Tojásszövetség az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről. Ezért is üdvözli és támogatja a szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Én is hazait vásárolok!” kampányát, amelyben felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik.

Összefogás a magyar tojástermelésért

Nemcsak a Tojásszövetség tartja fontosnak a biztonságos hazai termelés és a fenntarthatóság ügyét, csatlakozott hozzá egy közös találkozón az Auchan Magyarország is:

„Az Auchan Magyarország friss áruválasztékának döntő részét hazai termelőktől szerzi be - ezáltal biztosítva a minőségi termékeket vásárlóinak és a stabil megélhetést a magyar gazdák számára - így a magyar tojástermelés fennmaradását is fontosnak tartja. Az áruházlánc arra törekszik, hogy a mindenkori jogszabályok betartásával és a vásárlói igények figyelembevételével minden terméktípusból a lehető legszélesebb kínálatot nyújtsa” – mondta Varga-Futó Ildikó, kommunikációs és CSR igazgató.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője is részt vett a találkozón: “Azért csatlakozik a megalakulása óta 100 százalék magyar tulajdonban lévő CBA a Tojásszövetség törekvéseihez, mert  az üzletlánc mindig is kiemelten fontosnak tartotta a hazai termelők védelmét és a határokon belüli biztonságos élelmiszer ellátást, és a koronavírus előtt is minden itthon termelt tartástechnológiának  adott és ad lehetőséget, mert a CBA hisz abban, hogy a legfrissebb és legfenntarthatóbb áru mindig az lesz, amit az országhatárokon belül szerez be a vásárló”.

Az áruházak képviselői és a Tojásszövetség találkozójának apropója az volt, hogy több áruházlánc jelentette be, hogy 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás.

Ennek az átgondolását kérte az edukációs találkozón az áruházaktól adatokat, tényeket figyelembe véve a Tojásszövetség, és a jövőben is folytatni kívánja az egyes áruházláncokkal a párbeszédet például a Tesco élelmiszerlánccal is.

„A Tescóban forgalmazott tojások 100% százaléka hazai szállítótól származik. Magyar tojás szállítóinkkal hosszú távú stratégiai együttműködést valósítottunk meg, minden esetben a párbeszédre törekedve annak érdekében, hogy vásárlóinknak kiváló minőségű hazai tojást biztosítsunk.” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.

Tévhitek nélkül

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli. A mellékelt infografikán az egyes tartástechnológiák közötti fenntarthatósági különbségekről még több adatot gyűjtött össze szakértőktől a Tojásszövetség.

Mi történne, ha 2025-től nem lehetne Magyarországon EU-konform ketreces tojást forgalmazni?

  • A Tojásszövetség tagjainak kicsivel több mint 80 százaléka foglalkozik EU-konform ketreces tojás termelésével, vagyis az áruházak nem tudnának elegendő nem EU-konform ketreces tojáshoz jutni a magyar piacról.
  • Amikor a hagyományos ketrecről átálltak a gazdák az EU-konform ketreces technológiára 2012-ben, átmeneti tojáshiány alakult ki Európa-szerte, így Magyarországon is, amely akkor erőteljes fogyasztói árnövekedéshez vezetett.[1]
  • Ha 2025-től kivonják az áruházak az EU-konform ketreces technológiájú tojásokat, hasonló tendenciára lehet számítani újra: a döntés időszakos tojáshiányt is előrevetítene.  Külföldről kellene beszerezni a megfelelő tojásokat, amiből adódik - bonyolult üzleti folyamatok megértése nélkül is – hogy ez rövidtávon tojásdrágulást okozna.
  • Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre a tojások, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet.
  • Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40, vagy akár 100 százalékkal többet kell majd fizetni. Pedig fontos tudni, hogy a magyar fogyasztók még mindig árérzékenyek, de egyre többen keresik és bíznak a magyar termékekben.[2]
  • Emiatt nem minden vásárlóréteg tudna elegendő tojáshoz jutni, pedig a tojás most a legolcsóbb és legtáplálóbb élelmiszer (fehérjeforrás), aminek a biológiai értéke - épp úgy, ahogy az anyatejnek – 100 egység.[3] (35. o)
Forrás: 
Baromfi Termék Tanács

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Elérhető közelségben a söripari fordulat

A nagy gyártók kizárólagos szerződéseinek feloldása után a kisüzemi főzdék nemcsak a vendéglátóhelyeken, hanem két-három év alatt az iparág egészében is elérhetnék a 20 százalékos piaci részesedést.

Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Időarányosan csökkent az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege az idei első negyedévben, miközben az export és az import értéke emelkedett. A szakértő szerint a következő negyedév statisztikája rosszabb képet mutat majd.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

Csomagolódoboz elefántfűből: gyümölcsökhöz, zöldségekhez

Június elején mutatta be Roy van den Heuvel, az Argos Packaging & Pro­tection menedzsere azt a gyümölcsök és zöldségek csomagolására alkalmas dobozt, amely a világon elsőként elefántfű felhasználásával készült.

Szembe ment a Tesco az élelmiszer-pazarlással

A Tesco kedden közzétette éves jelentését Little Helps Plan Közösségi Stratégiájáról, valamint ennek részeként beszámolóját a 2019/20-as pénzügyi év során a működése során keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségéről.

Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium

A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető.