Back to top

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A kacsa már januárban tojni kezd, ez eltarthat akár júniusig is, ennek eredményeként háztáji körülmények között általában mintegy száz tojáshoz juthatunk. Viszont a kacsa szinte soha nem kotlik el, ezért tojásaikat gépben vagy más baromfifélével lehet keltetni.

Ez járhat némi problémával, ezért a kezdő tartóknak inkább a naposkacsák vásárlását ajánlom.

Létszámuk függhet a tartási helytől, a ráfordítható időtől, illetve az anyagiaktól is. Az itt leírtak elsősorban az olcsóbb háztáji tartásra vonatkoznak, és főként a két legismertebb fajtáról szólnak, azaz a magyar és a pekingi kacsáról, de a kistermelők portáján előforduló más fajták némi módosítással szintén ilyen módon tarthatók, tenyészthetők.

A kiskacsák igen könnyen felnevelhetőek. A kikelés utáni első napokban kb. 30 °C-os hőmérsékletre van igényük, amelyet fokozatosan csökkentünk úgy, hogy a második hét végén már csak 18 °C-os legyen férőhelyük. A 14. naptól a kiskacsáknak már nincs szükségük hőforrásra, ezért fokozatosan rászoktathatjuk őket a vízre. A kacsáknak nem kell feltétlenül úszniuk, elég, ha csak annyi vizük van, hogy megfürödhessenek benne. Ügyeljünk arra, hogy mindig száraz alom legyen alattuk, ezért az itatókat úgy kell elhelyezni, hogy ne fürödhessenek bennük, és ne locsolhassák ki a vizet az alomra. A kifutó talaja homokos legyen alacsony fűvel, és sose legyen sáros. A nedves alom, akárcsak a hajnali harmat, nagyon árt az igen gyorsan növekedő kiskacsáknak. Amennyiben továbbtenyésztésre szánjuk őket, nem szükséges a gyors, intenzív súlygyarapodás, így érdemes különválasztani a különböző célra szánt egyedeket.

Magyar kacsa
Magyar kacsa
A naposkacsák etetését a kelés után körülbelül 24 órával szokták kezdeni, ez ma már nagyrészt indítótápokkal történik. Hagyományos felnevelés esetén régi, jól bevált módszereket, takarmányokat is felhasználhatunk. Utóbbi esetében először főtt tojást, áztatott kenyeret kapnak vízi­szár­nyasaink, azután fokozatosan túrót, búzakorpát, kukoricadarát és főleg megfelelő mennyiségű finomra vágott zöldtakarmányt, például mar­ha­répalevelet, csalánt, békalencsét, amely­be takarmánylisztet is kevernek. Ez a takarmányozás a kiskacsák mintegy 10 hetes koráig megfelelő, ezután takarmányadagjukat és azok összetételét meg kell változtatni.

Mikor növekedésük már lelassult, abbamaradt, takarmányadagjukban csökkenthetjük a fehérjét, és növeljük a különböző zöldfélék és szemestakarmány mennyiségét.

Ezeket a kb. 10 hetes növendékeket már kifutóba engedhetjük, és ha lehetőségünk van rá, vízre is mehetnek, hogy szabadon mozoghassanak, így elkerülhetjük elhízásukat.

Ha eddig minden jól sikerült, és kedvünk is van hozzá, meg lehet próbálkozni tenyész­kacsa-állomány létrehozásával is, amely már biztosíthatja a következő évi állomány kialakítását önerőből, vásárlás nélkül. Ehhez persze megfelelő bővítés és helykialakítás is szükséges. A tenyészkacsák tartásához ma már többféle gyárilag előállított kacsatáp áll rendelkezésre, amelyeknek egyszerű a felhasználása, de hagyományos körülmények között jellemzően saját termelésű, illetve keverésű eleségen szokták tartani ezeket a tollasokat. Különösen ügyelni kell arra, hogy a tojásrakás idején nagyobb arányban álljon rendelkezésükre fehérjedús takarmány.

A kacsák baromfiudvarunkban a tojásrakást 6-7 hónapos korban kezdik. Ha hizlalásra szánjuk a frissen kelt madarakat, akkor ezeket az első naptól kezdve kisebb helyen kell tartani, mint a leendő tenyészállatokat. Léteznek gyárilag előállított hízótápok is, de háztáji körülmények között nedvesített kukorica és burgonya képezheti a takarmány nagy részét.

A hizlalás az éves tenyésztési ciklus befejezése, amely körülbelül egy hónapig tartó folyamat, ekkorra – az őszi, tél eleji hónapokra – lesznek már vágásérett példányok, amelyek ízletes húst és zsírt biztosítanak a család számára. A kacsák a húson és tojáson kívül tollat is termelnek, amelyet elsősorban szintén háztáji körülmények között szoktak felhasználni, feldolgozni. Értéke megközelíti a libatollét, főleg a pekingi és a fehér magyar kacsáé.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

Madárinfluenza - A Nébih már csaknem 9,5 milliárd forint állami kártalanítást fizetett ki

A madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében az idén megsemmisített állatokért, eszközökért járó állami kártalanítás több mint 80 százalékát, csaknem 9,5 milliárd forintot már kifizette az érintett tulajdonosoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hivatal a honlapján.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.