Back to top

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A kacsa már januárban tojni kezd, ez eltarthat akár júniusig is, ennek eredményeként háztáji körülmények között általában mintegy száz tojáshoz juthatunk. Viszont a kacsa szinte soha nem kotlik el, ezért tojásaikat gépben vagy más baromfifélével lehet keltetni.

Ez járhat némi problémával, ezért a kezdő tartóknak inkább a naposkacsák vásárlását ajánlom.

Létszámuk függhet a tartási helytől, a ráfordítható időtől, illetve az anyagiaktól is. Az itt leírtak elsősorban az olcsóbb háztáji tartásra vonatkoznak, és főként a két legismertebb fajtáról szólnak, azaz a magyar és a pekingi kacsáról, de a kistermelők portáján előforduló más fajták némi módosítással szintén ilyen módon tarthatók, tenyészthetők.

A kiskacsák igen könnyen felnevelhetőek. A kikelés utáni első napokban kb. 30 °C-os hőmérsékletre van igényük, amelyet fokozatosan csökkentünk úgy, hogy a második hét végén már csak 18 °C-os legyen férőhelyük. A 14. naptól a kiskacsáknak már nincs szükségük hőforrásra, ezért fokozatosan rászoktathatjuk őket a vízre. A kacsáknak nem kell feltétlenül úszniuk, elég, ha csak annyi vizük van, hogy megfürödhessenek benne. Ügyeljünk arra, hogy mindig száraz alom legyen alattuk, ezért az itatókat úgy kell elhelyezni, hogy ne fürödhessenek bennük, és ne locsolhassák ki a vizet az alomra. A kifutó talaja homokos legyen alacsony fűvel, és sose legyen sáros. A nedves alom, akárcsak a hajnali harmat, nagyon árt az igen gyorsan növekedő kiskacsáknak. Amennyiben továbbtenyésztésre szánjuk őket, nem szükséges a gyors, intenzív súlygyarapodás, így érdemes különválasztani a különböző célra szánt egyedeket.

Magyar kacsa
Magyar kacsa
A naposkacsák etetését a kelés után körülbelül 24 órával szokták kezdeni, ez ma már nagyrészt indítótápokkal történik. Hagyományos felnevelés esetén régi, jól bevált módszereket, takarmányokat is felhasználhatunk. Utóbbi esetében először főtt tojást, áztatott kenyeret kapnak vízi­szár­nyasaink, azután fokozatosan túrót, búzakorpát, kukoricadarát és főleg megfelelő mennyiségű finomra vágott zöldtakarmányt, például mar­ha­répalevelet, csalánt, békalencsét, amely­be takarmánylisztet is kevernek. Ez a takarmányozás a kiskacsák mintegy 10 hetes koráig megfelelő, ezután takarmányadagjukat és azok összetételét meg kell változtatni.

Mikor növekedésük már lelassult, abbamaradt, takarmányadagjukban csökkenthetjük a fehérjét, és növeljük a különböző zöldfélék és szemestakarmány mennyiségét.

Ezeket a kb. 10 hetes növendékeket már kifutóba engedhetjük, és ha lehetőségünk van rá, vízre is mehetnek, hogy szabadon mozoghassanak, így elkerülhetjük elhízásukat.

Ha eddig minden jól sikerült, és kedvünk is van hozzá, meg lehet próbálkozni tenyész­kacsa-állomány létrehozásával is, amely már biztosíthatja a következő évi állomány kialakítását önerőből, vásárlás nélkül. Ehhez persze megfelelő bővítés és helykialakítás is szükséges. A tenyészkacsák tartásához ma már többféle gyárilag előállított kacsatáp áll rendelkezésre, amelyeknek egyszerű a felhasználása, de hagyományos körülmények között jellemzően saját termelésű, illetve keverésű eleségen szokták tartani ezeket a tollasokat. Különösen ügyelni kell arra, hogy a tojásrakás idején nagyobb arányban álljon rendelkezésükre fehérjedús takarmány.

A kacsák baromfiudvarunkban a tojásrakást 6-7 hónapos korban kezdik. Ha hizlalásra szánjuk a frissen kelt madarakat, akkor ezeket az első naptól kezdve kisebb helyen kell tartani, mint a leendő tenyészállatokat. Léteznek gyárilag előállított hízótápok is, de háztáji körülmények között nedvesített kukorica és burgonya képezheti a takarmány nagy részét.

A hizlalás az éves tenyésztési ciklus befejezése, amely körülbelül egy hónapig tartó folyamat, ekkorra – az őszi, tél eleji hónapokra – lesznek már vágásérett példányok, amelyek ízletes húst és zsírt biztosítanak a család számára. A kacsák a húson és tojáson kívül tollat is termelnek, amelyet elsősorban szintén háztáji körülmények között szoktak felhasználni, feldolgozni. Értéke megközelíti a libatollét, főleg a pekingi és a fehér magyar kacsáé.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Hiánycikk lehet a tojás a briteknél

A brit tojástermelők azzal riogatják az ország fogyasztóit, hogyha a kiskereskedelmi láncok nem hajlandóak kompenzálni a termelési költségek emelkedését, akkor veszélybe kerülhet a tojásellátás. Már korábban is kérték a kiskereskedőket, hogy a tojástermeléshez szükséges takarmányok és energia drágulása miatt legalább 40 pennyvel emeljék az egy tucatos kiszerelésű tojás árát.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.