Back to top

A nyári aratás időszakában különösen fontos az ASP elleni védekezés

A nyári mezőgazdasági munkálatok indulása fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is. A vírus ugyanis akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre.

A házisertés-állományok védelme az egyik legfontosabb feladatunk az ASP elleni küzdelemben, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az állattartók figyelmét a járványvédelmi előírások betartásának fontosságára.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása. A sikeres védekezéshez elengedhetetlen, hogy a sertéstartók betartsák az alapvető járványvédelmi előírásokat (például a mosléketetés tilalmát), amelyekről a Nébih honlapján is tájékozódhatnak.

A fertőzött vaddisznók magas száma miatt nagy a kockázata az erdők és szántóföldek fertőződésének is.

Éppen ezért az aratás időszakában – az általános szabályok mellett – különösen ügyelni kell arra, hogy a szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot nem szabad frissen felhasználni a házi sertések ellátására.

A fertőzött területeken a zöldtakarmány etetése kifejezetten tilos, de a magas és közepes kockázatú területeken sem ajánlott. Utóbbi térségekben is célszerű a szálas takarmányt és gabonát, valamint a szalmát 90 napig száraz helyen tárolni felhasználás előtt, továbbá a takarmányt és az alomanyagot elkülönítve, zártan tartani, úgy, hogy a vadon élő állatok ne férjenek hozzá.

A Nébih – az alapvető óvintézkedéseken túl – a „Jó Sertéstartási Gyakorlat” útmutató előírásainak betartását is javasolja a gazdák számára.

Az ASP megállítása és a házisertés-állományok megóvása nemzetgazdasági érdek. Magyarország sertéságazatának megvédése érdekében az állategészségügyi hatóság a betegség legkisebb gyanúja esetén is a legszigorúbb módon jár el. Azonban a felelősen viselkedő állattartók – akik a betegség gyanúját időben bejelentik, az előírt járványvédelmi zártságot megteremtik – jogosultak az állami kártalanításra.

Forrás: 
NÉBIH Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

A bejrúti robbanás megsemmisítette az ország gabonatartalékát

Bejrút kikötőjében történt keddi robbanás többek között megsemmisítette a libanoni központi gabonaraktárat is és az ott tárolt összes gabonafélét. A jelenlegi készletek kevesebb, mint egy hónapra elegendők, a biztonságos élelmiszerellátáshoz legalább három hónapnyi mennyiségnek kellene rendelkezésre állni.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.