Back to top

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Tavaly 443 mintából 48-ról derült ki hogy tigrisszúnyog, idén pedig eddig 22 példányát azonosították e fajnak főként a fővárosban és környékén. A kutatók a lakosság segítségét kérik, hogy felmérhessék mennyire terjedt el hazánkban ez a humán fertőzések terjesztőjeként is számításba jövő szúnyog, mely több mint 20 féle vírust képes terjeszteni.

Emellett ez a rovar a 4. helyen szerepel a világ száz legrosszabb invazív fajának a listáján, ami azt jelenti, hogy egy nagyon gyorsan terjeszkedni képes fajról van szó. További gond vele hogy nem válogatós, az emberi vér mellett, a háziállatok, kétéltűek, hüllők és madarak vérét egyaránt kedveli.

Ázsiai zebraszúnyog (Aedes alboptus), amit inkább tigrisszúnyog néven ismerünk
Fotó: wikipedia
A három inváziós faj közül az inkább tigrisszúnyogként ismert, hivatalos nevén ázsiai zebraszúnyog (Aedes alboptus) terjesztheti humán szempontból a legveszélyesebb kórokozókat. A fajt Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben. Mire Olaszországban először észlelték, addigra már szinte az egész országban elterjedt a 600 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken. Ezután a szúnyogot 1999-ben Franciaországból és 2000-ben Belgiumból jelentették. Azóta Európa számos országából igazolták a felbukkanását. A megjelenés szerencsére nem mindenhol jelent tartós megtelepedést. A fő korlátozó tényező a hideg tél, így például Hollandiában csak üvegházakban tud áttelelni, és bár számos alkalommal megfigyelték Németországban, áttelelő populációt még ott nem találtak.

Magyarországon 2014-ben Baja környékén bukkant föl, de ott a következő években már nem sikerült megfogni. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2015-től a dél-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az inváziós csípőszúnyog fajokat, és több település mellett sikerült a tigris-, vagy zebraszúnyogot kimutatni.

A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy hazánkban nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, azonban ezek még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket. De ahogy egyre kevésbé hidegek a teleink, ez a helyzet változhat…

A hideget nem bírja, és a talajjal érintkező vízbe sem petézik
Fotó: wikipedia
A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüstpikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és a lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér kétszárnyú rovar nem él hazánkban. Az kifejlett példány megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán, testhossza mintegy 5 milliméter. Petéi körülbelül 1 milliméter hosszúak, és sötétbarna vagy fekete színűek. A petéket a víz felszíne fölé, a tenyészőhely falára, oldalára rakja.

Eredeti élőhelyén a lárvái faodvak vizében fejlődnek, azonban kontinensünkön már minden olyan víztest alkalmas számára, amely nem érintkezik a talajjal: például az esővízgyűjtő hordó, az ereszcsatornában megszoruló víz, használt gumiabroncsok vagy eldobott szemétben felgyűlő esővíz. Vagyis minden olyan mesterséges vagy természetes mélyedés, üreg, tárolóedény, amelyben a felgyűlt esővíz néhány napnál tovább megmarad, szaporodó hely lehet a szúnyogok számára.

A kutatók várnak minden észlelési eseményt a megfogott példány(ok) vagy fotók elküldésével. Fontos, hogy a dokumentálva legyen a gyűjtés, amihez ezek az adatok szükségesek: településnév, a földrajzi hely neve, esetleg GPS-koordináta, élőhelyre vonatkozó adatok (pl. parkból, patak mellől stb.), pontos dátum, a gyűjtő neve és e-mail elérhetősége.

A megfogott példányokat és a készített fotókat a szunyog@okologia.mta.hu emailre, vagy postán a kutatóközpont vácrátóti címére várják. További részletek itt.

Nem válogatós, a hüllők, madarak, emlősállatok és az ember vérét is szereti
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.