Back to top

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

A kukorica több mindenre jó, mint gondolnánk...
Fotó: wikipedia
A kukorica Amerikából érkezett kontinensünkre, és az ottani őslakosok nagyon sokféle képen hasznosították. A mexikói indiánoknak még a temetkezési rituáléjában is szerepet kapott e növény, ami gyakorlatilag egy nagyra nőtt egynyári fűféle...

A spanyolok csöves gabonának nevezték el a a kukoricát, de csak a török hódítók közvetítésével, a XVII. században került hazánkba, ahol első neve törökbúza, a másik, helyenként ma is használatos neve tengeri lett, ami távoli származására utal.

A kukoricát főként emberi táplálékként és állatok takarmányozására használjuk, de keményítő tartalmából üzemanyag, a bio-etanol is készül. Annak ellenére, hogy mennyire sokrétűen felhasználható növény, a konyhában nem túl változatosan készítjük el. Magas a kalcium, kálium, vas, foszfor, magnézium, rost, fehérje, szénhidrát, keményítő, tartalma. A-, C-, B1-, B5-, B6-, és E-vitamint, szerves sót, ezenkívül karotint, keményítőt is tartalmaz. Jelentős a tápértéke, sok energiát szolgáltat amellett, hogy ízletes.

Rost tartalma miatt serkenti a bélműködést. A pattogatott kukorica fogyasztása savlekötő hatású így refluxos betegek tüneti kezelésére alkalmas.

Segít a fogszuvasodás megelőzésében is. A kukorica B1 vitamint tartalma miatt a jó hatással van a közérzetünkre, javítja a szervezetünk stresszel kapcsolatos ellenálló képességét.

A népi gyógyászat a kukoricabajuszt – a szárított bibeszálat – használta, mely szaponint, cseranyagot, karvakrol tartalmú illóolajat, barna és sárga színanyagot, zsírosolajat, keserű glikozidát, flavonoidokat, káliumsókat tartalmaz.

A buroklevelek alatti bibeszálak alkalmasak gyógyteának
A kukoricabajusz teát belsőleg húgyúti problémák (vesekő, vesehomok, hólyaghurut, húgyúti gyulladások) megelőzésére, valamint köszvényre, cukorbajra, ödémára alkalmazzák, de gyakori alkotórésze a fogyasztó-tea keverékeknek, mert enyhe vizelethajtó hatású. Köhögés ellen a bajuszt gyakorta a kukoricaszemmel együtt főzték meg, és szüredékét cukorral, vagy mézzel ízesítették, majd forrón adták a betegnek.

A kukoricabajuszból és a buroklevelekből készült borogatással segítették régen a gennyes sebek gyógyulását. A népi gyógyászat kutatói leírták, hogy korábban a kukorica hajszálgyökereit is használták koszorúér-problémák esetén, de ma már ritkán alkalmazzák.

A kukorica bajuszt július végén, augusztusban gyűjthetjük. A buroklevelek takarásában lévő, belső, egészséges, sárgászöld színű szálak a gyógyászati szempontból értékes részek.

A kukoricacsöveket takaró buroklevélből kiálló részeit ne használjuk a bajusznak, mert ezek porosak, esetenként penésszel fertőzöttek lehetnek. Sötét meleg helyen hamar megszáradnak a bibeszálak és tea készülhet belőlük. Egyszerűen elkészíthető: 3 dl vizet felforralunk, 2 evőkanál szárított kukoricabajuszt teszünk a forrásban lévő vízbe. 1-2 percig még főzzük, majd leszűrve, esetleg mézzel ízesítve fogyasztjuk.

A zsenge kukoricából és a kukorica lisztből is könnyen készülhet pár finomság a konyhában.

Sokféle étel alapanyaga a kukorica
Kukoricafőzelék

Hozzávalók: 50 dkg-os kukoricakonzerv, vagy 1 csomag fagyasztott „tejes” kukorica, vaj, 1 evőkanál liszt, 1-2 dl tej, tejszín, só, őrölt fehér bors, csokor petrezselyem.
A konzervkukoricát leszűrjük, vajon megforrósítjuk, erős lángon zsírjára sütjük. A liszttel meghintjük, és annyi tejjel engedjük fel, sűrű mártás legyen. Sóval, őrölt fehér borssal ízesítjük, tejszínnel gazdagítva tálaljuk. A tálon meghinthetjük finomra vágott petrezselyemmel is. 

Kukoricamálé

Hozzávalók: 25 dkg kukoricaliszt, 2 kanál zsír, 0,5 liter aludttej, só.
Az aludttejbe belekeverjük a kukoricalisztet, zsírt és a sót. A masszának sűrűbbnek kell lennie, mint a palacsintatésztának. A tepsit jól kizsírozzuk, egy centiméter vékonyan beleöntjük a masszát és megsütjük. Melegen tálaljuk, ízlés szerint tepertővel.

Kelt kukoricaamálé

Hozzávalók: 50 dkg kukoricaliszt, 5 dkg élesztő, 5 dkg zsír, 5 dl tej, só.
A tejbe belekeverjük a kukoricalisztet, élesztőt, zsírt és sót. A masszának sűrűbbnek kell lennie, mint a palacsintatésztának. Ha megkelt a massza, tepsibe öntjük és megsütjük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricakása történelem...

Erdélyben szinte népeledel volt a puliszka: reggelinél, vacsoránál főételként, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták útravalónak, mezei illetve erdei munkákhoz. A puliszka, málé, görhe és társaik változatok, ugyanazon alapanyagból...

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.