Back to top

Vendégségben Soholláron

A titokzatos, máig megfejtetlen nevű Sohollár a 75-ös főútvonalon, Bak és Pölöske között félúton található. A Zalaerdő Zrt. vadászháza felé lehajtva már szarvasokkal is találkozhatunk, és ha nyitva marad a kapu, becsalogatja őket a parkba a kíváncsiság. A helyet a vadászok jól ismerik, de a vadászház konyhája és a környékbeli látnivalók már az első alkalommal rabul ejtik a kirándulókat is.

A vadászházat arborétum veszi körbe
A vadászházat arborétum veszi körbe

Az autót a parkolóban hagyva, festői szépségű völgyben kirándulhatunk. Pár száz méter után eljutunk a Hét Vezér Emlékhelyhez, az út túloldalán pedig a Vadászok Emlékfáját láthatjuk, amelyen az elhunyt vadásztársaknak állítanak emléket. Tovább haladva, hamarosan feltűnik a vadászház is, az erdőfelügyelőség hajdani pihenőháza, melyet az 1972-ben létesített Sohollári Arborétum ölel körül. Itt tartják évek óta a zalai vadászati idénynyitó központi rendezvényét, amelynek legfontosabb része a Hubertus mise. Az arborétumban kialakított kis tó vizén visszatükröződik a vadászház, a kis szigetre takaros fahíd vezet. A Zalaegerszegi Erdészet kezelésében lévő vadászterület jelentős része egykor Széchenyi uradalmi birtok volt.

Zalai krumpliprósza szarvasaprólékkal töltve sült céklával

 

Hozzávalók: 1 szarvas fehérpecsenye, 5 nagyobb burgonya, 3 dl kefir, 3 púpozott ek. liszt, só, bors, reszelt fokhagyma, 1 közepes cékla

 

A szarvashúsra serpenyőben kérget pirítunk, majd 200 °C-os sütőben kb. 1 óráig készre sütjük. A burgonyákat lereszeljük, összekeverjük a kefirrel. Sóval, borssal, reszelt fokhagymával ízesítjük, majd beleszórjuk a lisztet. Teflon serpenyőben vékony prószákat sütünk. A céklát meghámozzuk, apróra kockázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, meglocsoljuk olívaolajjal, és légkeveréses sütőben 200 °C-on körülbelül 20 percig sütjük. A sült szarvaspecsenyét kb. 2 centiméteres hasábokra vágjuk, és a prósza tetejére halmozzuk. Tejföllel kínáljuk.

Vadászünnep

Az első, 1990. évi Zala megyei Vadásznap szervezői arra vállalkoztak, hogy a vadászokkal, erdészekkel és az érdeklődőkkel megismertessék a régmúlt idők nevezetes szokásait, hagyományait. A vadászati évadnyitó ünnepre azóta minden évben sor kerül. Szent Hubertus a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.

Hubert a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarja volt, aki csak a világi örömöknek élt. Nagypénteki vadászaton szarvas tűnt fel előtte, agancsai között kereszt ragyogott.

A látomás megváltoztatta az életét, és Lüttich első püspöke lett. Hajdani arisztokratáink hatalmas vadászattal, céllövészettel, mulatsággal, a legjobb erdőőr és vadász megjutalmazásával, előléptetésekkel emlékeztek meg Szent Hubertusról. Valaha azt tartották, hogy annak a vadásznak egész esztendőben nem lesz szerencséje, aki Hubert napján otthon ül. Sohollár három évtizede méltó helyszíne a vadászünnepnek. A Hét Vezér Emlékhelyhez és a Vadászok Emlékfájához közel, a megújult vadászházzal szemben, a tó partján épült fel a völgy ékessége, a Szent Hubertusnak ajánlott kápolna. Nem feledhető a Hubertus misék méltósága, ünnepi hangulata, az ifjú vadászok avatásának megható pillanatai. Idén augusztus utolsó szombatján pedig nemcsak a megyei, hanem az Országos Vadásznapot is ott tartják, amelyre Steyer Edina, a Zalaerdő Zrt. kommunikációs szakembere szerint már nagy erőkkel készülnek. A szakmai – vadászmise, vadászavató, íjászat, kutyás bemutatók, lövészet – és kulturális programok mellett a helyi gasztronómia megismertetésére is hangsúlyt helyeznek.

Csak előnye van

A vadon élő, erdei állatok húsa nemcsak zamatos, de egészséges is. A házi állatok húsánál nagyobb arányban tartalmaznak többszörösen telítetlen, például omega-6 és omega-3 zsírsavakat. Ezek pedig csökkentik a koleszterinszintet, és visszaszorítják egyéb krónikus betegségek kockázatát. Számos vizsgálat igazolta, hogy a vadhús összetétele a bőr nélküli csirkemellhez hasonlít, azaz nem is hizlal. A szarvasok húsa például kiváló vasforrás, nagy a B12- és B6-vitamintartalma is.

Hagyományos alapanyagok

Zala izgalmas „gasztrovilág”, amely a hajdani sajátos életformában gyökeredzik. Az 1800-as évek végén a helyi ember olyan szinten volt önellátó, hogy csak négy dologért ment a boltba: sóért, cukorért, petróleumért és gyufáért. „Ez napjainkban szinte elképzelhetetlen, mára az önellátás is eltűnt az életünkből” – hívta fel a figyelmet Nagy Tibor. Régen a portákon tehenet, lovat, sertést, kacsát, libát, tyúkot tartottak. A gyümölcsök közül ezen a vidéken főként a körte termett, aminek megfelelt a hűvösebb, párásabb klíma, emellett volt alma, meggy, cseresznye és szilva. Ezekből aszalványok, befőttek, pálinkák készültek. „Az aszalásnak ezen a vidéken mindig is nagy hagyománya volt” – magyarázta házigazdánk, a „szegekből” sok jó gyümölcs került így a kamrákba. A kerekrépa szerves része volt az étkezéseknek, savanyítva, rétesekbe, levesekbe, főzeléknek és még köretnek is szívesen fogyasztották. Óriási vitaminbomba, savanyítva – reszelve és egészben – a C-vitamin egyik legfőbb forrása volt a téli időkben. „Kézi metszűn leszíttyák, sóval szórva, tiporva, de esetenként csak nyomkodva kádba tömörítették, és a végén nyomaték került rá” – idézett Nagy Tibor egy régi írást. A településeken kívül hegyfalvak alakultak ki, ahol szőlőt termeltek, bort fejtettek, és a különböző ünnepeket is ott tartották. Emellett az erdőgazdálkodás adott elfoglaltságot a falusiaknak.

Szent Hubertus-kápolna
Szent Hubertus-kápolna

Rakott fácán

 

Hozzávalók: 80 dkg fácánhús, 20 dkg bacon szalonna, 15 dkg reszelt sajt (trappista), 4 ek. tejföl, 3 ek. liszt, 2 tojás, ízlés szerint só, bors, petrezselyemzöld, vaj, zsemlemorzsa.

 

A tojást, tejfölt, lisztet, sót, borsot összekeverjük, hozzáadjuk a reszelt sajtot, valamint az apróra kockázott húst. Az őzgerincformát kikenjük vajjal, megszórjuk zsemlemorzsával, kibéleljük a bacon szalonnával (keresztben fektessük a szeleteket szorosan egymás mellé, hogy a végeik kilógjanak). Beletöltjük a masszát és a bacon végeit ráhajtjuk. Tetejét vékonyan megkenjük tejföllel, és 170 °C-on körülbelül 40 percig sütjük. Utána kiborítjuk egy tepsibe, és addig hagyjuk a sütőben, amíg a szalonna megpirul.

Boldogasszony kertje

A hajdina a hurkába, a kolbászba került, de köretnek is kedvelték. A zalai erdők gazdag gombakínálatából mindig jutott a konyhára. Kora tavasztól késő őszig használták frissen, de savanyítással, szárítással tartósítva később sem kellett lemondani az ízletes csemegéről.

„Mi elsősorban a környéken szedett vargányát szárítjuk, és a téli hónapokban azzal ízesítjük az ételeket”

– magyarázta a szakember, hogy a vendégek nagy kedvence a brokkoli krémleves vargányával és pirítóssal, de a vajon a párolt rókagomba is „megbolondítja” az ételeket. A szakember azonban felhívta a figyelmet, hogy a gombákat nem szabad túlfűszerezni, engedjük érvényesülni természetes ízüket, zamatukat. Galambica, keserűgomba – amit régen a sparhelt lapján sütöttek, sóztak, s azonnal fogyasztottak –, őzlábgomba, gyűrűs tőkegomba, és még hosszan lehetne sorolni a környéken termő fajokat. Carolus Clusius, a 16. században élt flamand biológus gyűjtötte össze az erre a vidékre jellemző gombafajtákat, így látott napvilágot a világ első gombászati közleménye. A somból, a hecsedliből készült lekvárok kiváló kísérői a sülteknek, akárcsak a barack- és a szilvalekvár, amely szintén a vadászház konyháján készül.

Zala vadbőségéről sokat írtak az utazók, volt, aki a vidéket „boldogasszony kertjének” nevezte. Évszázadokkal ezelőtt híres vadlakomákat tartottak, de az értelmetlen pusztítást mindig tiltották, még a lakodalmi asztalra került vadról is listák készültek.

A vadászház konyhája a vadhúsokra épül. A fő alapanyagot az őz, a vaddisznó, a szarvas adja, de fácán is kerül a tányérra. A hús felhasználását alapjaiban meghatározza a vad neme és kora. Persze a különböző konyhatechnológiai eljárások – a tűzdelés, a pácolás – nagyobb szabadságot adnak a szakácsnak. A szarvaspecsenye napjainkban is elegáns fogásnak számít, a bécsi Apetit lexikon szerint a 19. század elején kizárólag a gazdagok eledele volt. Bornemissza Anna szakácskönyve a különböző vadhúsfogásokat a főrendbeliek asztalára rendeli. Ilyen volt az ottjártunkkor készült fácán rakottas is. Régen nagy összefüggő vízfelületek szeldelték a vidéket, amihez a konyha is alkalmazkodott. Hal- és rákbőségnek örvendhettek, így a zalai rákleves hagyományos ételnek számított. A halételek közül pisztráng és fogas a legnépszerűbb, a roston sütött hal igazi ínyencség.

Népszerű a helyi

Vadászok emlékfája
Vadászok emlékfája
Az Amerikából elterjedt kukorica hamar kedveltté vált a Zalában, a belőle készült prósza – más néven málé – szilvalekvárral tálalva kedvelt desszert. Bár sokan hagynak fel a gazdálkodással, még mindig támaszkodhatnak a környékbeli gazdák a kistermelők termékeire is. A szomszédos Sárhidáról kecskesajtot vesznek, a szegekből – Pálfiszeg, Gombosszeg – érkeznek az aszalványok, a söjtöri kis vágóhíd pedig a feldolgozott húsáruk forrása. Egy kis közeli pékség kovászos kenyérrel látja el a vadászházat, és tőlük érkezik az oly kedvelt fokhagymás langalló is. A Bezerics Borászat kínálatával szinte a teljes étlapot végig lehet kísérni. A hazai és külföldi vadászok fogékonyak a helyi ízekre. Előre megbeszélik velük, mit főzzenek, és persze a vendégek esetleges ételérzékenységét is figyelembe veszik. Bár igyekeztek nyitni a reformkonyha irányába, a vendégek elsősorban a hagyományos magyar konyhára kíváncsiak, a szarvasgulyás levest, tárkonyos ragulevest, kerekrépalevest, paradicsomos káposztalevest kérnek. „Mindent vaddisznózsírral készítünk, amit magunk sütünk ki, a töpörtyű pedig ledarálva pirítósra kerül” – mutatott rá Nagy Tibor. A vaddisznózsír egyedi ízvilágot kölcsönöz az ételeknek, de a vöröshagyma és a pirospaprika is zsírban adja a zamatát.

Kukoricamálé szilvalekvárral és aszalt szilvával

 

Hozzávalók: 40 dkg kukoricaliszt, 1 nagy pohár kefir, 15 dkg tejföl, 2 tojás, 2 alma, ízlés szerint só, cukor, 1 kk. szódabikarbóna, 1 kk. sütőpor.

 

A kefirt, a tejfölt, a tojást, a reszelt almát, valamint a sót, cukrot, szódabikarbónát és sütőport jól összekeverjük. Hozzáadjuk a lisztet és jól kizsírozott tepsibe öntjük. A tetejére bőségesen halmozunk szilvalekvárt és aszalt szilvát. 180 °C-on 25 percig sütjük. Kockákra vágjuk és tálaláskor meghintjük porcukorral.

Arborétumok, fürdők, kilátók

A vadászháznál sok a törzsvendég. Bár felgyorsult világunkban már csak néhány napot maradnak Soholláron, azt szeretnék otthonosan eltölteni. A vadászat mellett a környék bőven nyújt látnivalót. A Zalaegerszegi Erdészet a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja változatos tájain gazdálkodik. A legtöbb községhatárral – 70-80 település – szabdalt erdészet, észak-déli irányban Zalavégtől Söjtörig, kelet-nyugati irányban Zalaapátitól Bödéig, kisebb-nagyobb erdőtömbökben zajlik az erdőgazdálkodás. A mintegy 11 ezer hektárjuk mellett 8500 hektárnyi a vadászterület, ahol gímszarvasok, vaddisznók járják a rengeteget. Az erdészet kimagasló szarvas- és vaddisznóállománnyal rendelkezik. „Az idelátogatók a túrázás, a kerékpározás mellett az arborétumainkban is kikapcsolódhatnak” – tájékoztatott Pintér Csaba erdészetigazgató. Az erdészet által kezelt erdőterületekből 442 hektár közjóléti rendeltetésű. A közeli Zalaegerszeg keleti bejáratánál, a 76-os út mellett terül el a 42 hektáros Csácsbozsoki Arborétum és sétaerdő. Ezen a kis területen közel 100 méteres a szintkülönbség. Sajátos mikroklímájának köszönhetően a környékre jellemző fa- és cserjefajokon kívül számos hazai lombhullató faj megtalálható. A város délnyugati részén húzódó lakóövezet szomszédságában, 235 hektáron terül el Alsóerdő, amely 600 éve a város erdeje. A parkerdő évszázadokon át megőrizte képét, nevezetessége az Azáleás-völgy. Említésre méltó a Nagykapornak községhatárában kijelölt Remetekert, mely Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes-bükkös-gyertyános erdőállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termőhelye is. A környék termál- és gyógyfürdőit (Zalaegerszeg, Hévíz, Bázakerettye, Lenti, Zalakaros, Kehidakustány) is vonzó turisztikai célpont, de érdemes megtekinteni Kehidán a Deák-kúriát is. A kanizsai Csónakázó-tó melletti kilátóból pazar látvány tárul elénk, új arcát mutatja felülről a táj. Akárcsak a zalaegerszegi TV-toronyból, ahonnan tiszta időben a Kőszegi-hegységtől Lendváig elláthatunk.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel két korosztály: általános iskolás felső tagozatosok, illetve középiskolások számára.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Milyen volt Kleopátra illata?

A tudomány fejlődése lehetővé teszi, hogy már több ezer évvel ezelőtt élt emberek illatát is érezhetjük. A Kleopátra projektben részt vevő kutatók megpróbálták rekonstruálni a híres ókori királynő parfümjét.

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.