Back to top

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél. Ennek oka, hogy itt az öntözővíz újra és újra a gyökerekhez jut, szinte nincs párolgási és elfolyási veszteség, arról nem is beszélve, hogy talajon történő termesztésnél a víz egy része leszivárog a gyökérzóna alatti mélyebb rétegekbe, ami veszteség a termesztés szempontjából. Egy hidroponikus zárt rendszerben ilyen sincs.

Mivel itt a víz és tápanyag-ellátás biztosított, sűrűbb térállás alakítható ki a növények között, így ugyanazon területre akár négyszer annyi haszonnövény ültethető, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál. Föld híján élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, tehát tápanyag veszteség sincsen.

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidro-rendszerben, jól beállított pH és EC érték, továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett. Hidropónikus termesztésnél nem szükséges baktérium-, és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

A talaj nélküli termesztés teljesen mást jelent otthon, vagy egy kertészeti üzemben. Utóbbiban például a kőzetgyapotban nevelkedő paradicsom növények között folyamatosan áramoltatják a tápoldatot, és ezt egy számítógép szabályozza, így elég levegő és pont a megfelelő tápanyag összetétel jut a növénynek. Otthon, ha valamelyik növényünket vízben gyökereztetjük, ha homokba veteményezünk, vagy perlitbe dugványozunk, akkor is talaj nélküli termesztést folytatunk, csak kicsiben.

A gyökerek között tápoldat áramlik a hidrokultúrás termesztésnél
Fotó: wikipedia
Bányahomok, vagy folyami homok

A kertészeti termesztésben előszeretettel használjuk a folyami homokot, ez kedvezőbb környezetet nyújt a gyökérfejlődés számára, mint a bányahomok. A bányahomok érdes szemcséin gyakran toxikus anyagok kötődnek meg. A folyami homokot felhasználása előtt több alkalommal vízzel átmossák. Ezáltal leválasztható a finomabb szemcsefrakció, ami az egyik leggyakrabban használt dugvány-gyökereztető közeg. Amennyiben sütőben „megsütjük”, úgy minden szerves anyag és esetleges kórokozó kikerül belőle és teljesen steril dugvány-gyökereztető, vagy magvető közegünk lesz. Ez esetben számoljunk azzal, hogy semmilyen tápanyagtartalma nincs a homoknak ezért tápoldattal kell öntözni a benne nevelkedő növényeket. A homok vetőközegként is felhasználható, házilag hidrokultúrás termesztés is folytathatunk benne kicsiben, de hagyományos földkeverékeknek is alkotórésze a homok, mely lazítja a virágföldet és a szerkezetét kedvezőbbé teszi.

A kőzetgyapotot az építőipar is használja szigetelésre
Fotó: wikipedia
Kőzetgyapot

A kőzetgyapot természetes anyag. Az alapanyaga a bazalt, azaz a megszilárdult láva. A 19. század közepén geológusok gyapjúszerű anyagot fedeztek fel, melyet ezután emberek házaik szigetelésére használtak fel. Később derült ki, hogy ez növények számára is jó támasztóközeg. A kőzetgyapot kockák olvasztott bazalt szikla szálakból készülnek, a vattacukor-készítéshez hasonló eljárással.
A kertészeti kőzetgyapot nagyon népszerű ültetőközeg a kertészek körében, mivel egyszerűen használható és steril. Sokféle méretben elérhető, így rengeteg növény számára alkalmas. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidrokultúrában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen áztassuk be a kockákat 5,5-5,8-as pH értékű oldatba, következő körben már jöhet a tápoldat alá.

Planting Seeds in Rockwool for Hydroponic Growing

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Középiskolai tankönyv készült a fenntarthatóságról

Zöld Föld címmel tankönyv készült a kilenc-tizedikesek számára a fenntarthatóságról, amely az első lépés lehet afelé, hogy az ökológia önálló tantárggyá váljon. Egyebek mellett erről beszélt Áder János köztársasági elnök az idei Fenntarthatósági Témahetet megnyitó online tanórán.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...