Back to top

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél. Ennek oka, hogy itt az öntözővíz újra és újra a gyökerekhez jut, szinte nincs párolgási és elfolyási veszteség, arról nem is beszélve, hogy talajon történő termesztésnél a víz egy része leszivárog a gyökérzóna alatti mélyebb rétegekbe, ami veszteség a termesztés szempontjából. Egy hidroponikus zárt rendszerben ilyen sincs.

Mivel itt a víz és tápanyag-ellátás biztosított, sűrűbb térállás alakítható ki a növények között, így ugyanazon területre akár négyszer annyi haszonnövény ültethető, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál. Föld híján élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, tehát tápanyag veszteség sincsen.

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidro-rendszerben, jól beállított pH és EC érték, továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett. Hidropónikus termesztésnél nem szükséges baktérium-, és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

A talaj nélküli termesztés teljesen mást jelent otthon, vagy egy kertészeti üzemben. Utóbbiban például a kőzetgyapotban nevelkedő paradicsom növények között folyamatosan áramoltatják a tápoldatot, és ezt egy számítógép szabályozza, így elég levegő és pont a megfelelő tápanyag összetétel jut a növénynek. Otthon, ha valamelyik növényünket vízben gyökereztetjük, ha homokba veteményezünk, vagy perlitbe dugványozunk, akkor is talaj nélküli termesztést folytatunk, csak kicsiben.

A gyökerek között tápoldat áramlik a hidrokultúrás termesztésnél
Fotó: wikipedia
Bányahomok, vagy folyami homok

A kertészeti termesztésben előszeretettel használjuk a folyami homokot, ez kedvezőbb környezetet nyújt a gyökérfejlődés számára, mint a bányahomok. A bányahomok érdes szemcséin gyakran toxikus anyagok kötődnek meg. A folyami homokot felhasználása előtt több alkalommal vízzel átmossák. Ezáltal leválasztható a finomabb szemcsefrakció, ami az egyik leggyakrabban használt dugvány-gyökereztető közeg. Amennyiben sütőben „megsütjük”, úgy minden szerves anyag és esetleges kórokozó kikerül belőle és teljesen steril dugvány-gyökereztető, vagy magvető közegünk lesz. Ez esetben számoljunk azzal, hogy semmilyen tápanyagtartalma nincs a homoknak ezért tápoldattal kell öntözni a benne nevelkedő növényeket. A homok vetőközegként is felhasználható, házilag hidrokultúrás termesztés is folytathatunk benne kicsiben, de hagyományos földkeverékeknek is alkotórésze a homok, mely lazítja a virágföldet és a szerkezetét kedvezőbbé teszi.

A kőzetgyapotot az építőipar is használja szigetelésre
Fotó: wikipedia
Kőzetgyapot

A kőzetgyapot természetes anyag. Az alapanyaga a bazalt, azaz a megszilárdult láva. A 19. század közepén geológusok gyapjúszerű anyagot fedeztek fel, melyet ezután emberek házaik szigetelésére használtak fel. Később derült ki, hogy ez növények számára is jó támasztóközeg. A kőzetgyapot kockák olvasztott bazalt szikla szálakból készülnek, a vattacukor-készítéshez hasonló eljárással.
A kertészeti kőzetgyapot nagyon népszerű ültetőközeg a kertészek körében, mivel egyszerűen használható és steril. Sokféle méretben elérhető, így rengeteg növény számára alkalmas. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidrokultúrában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen áztassuk be a kockákat 5,5-5,8-as pH értékű oldatba, következő körben már jöhet a tápoldat alá.

Planting Seeds in Rockwool for Hydroponic Growing

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oda a diótermés nagy része, a házak felé veszik az irányt a poloskák

Egy csapásra ért véget a késői nyár, ezzel egy sor kártevő rajzása is abbamaradt. Aktívan szívogatnak még ugyanakkor a poloskák, bár a kifejlett egyedek már tömegesen indulnak telelőhelyet keresni, nem árt készenlétben állni. A lehűlést hozó viharos szél hatására pedig a diófák alja terítve van az elfeketedett burkú terméssel, szomorú a látvány, a termés nagy részét elvitte a fúrólégy–baktérium–gnomónia trió.

Natúrkertek kaptak kitüntetést

A „Természetes kert - Virágzó Bajorország ” kampány keretében díjjal jutalmazták azokat a kerteket, amelyeket különlegesen természetes módon ápolnak. 2018 óta 250 kert kapott elismerést.

A körte vírusos és fitoplazmás betegségei

A körte az egyik legértékesebb, magas cukortartalmú gyümölcsünk, amely a környezetre igényes gyümölcsfajokhoz tartozik. Sem a száraz, meleg nyarakat, sem a nagy fagyokat nem bírja, csapadékigénye is 700-800 mm körül mozog éves szinten. Legjobban a középkötött, meleg, jó vízellátású talajokon fejlődik.

A dió gyógyhatása és különleges felhasználása

A diónak leginkább a magjával találkozunk a konyhában, ennek ellenére számos más gyógyhatású része is van a növénynek. A népi gyógyászat sok mindenre használta ám napjainkban inkább külsőleg érdemes kipróbálni. A konyhában sok rendhagyó étel is készülhet belőle: diótej, diófasírt, diósült. Darálva, főzve almalekvárral házasítva még diólekvár is készíthető...

Szigorú intézkedések a paradicsomvírus megfékezésére

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) unióba való behurcolásának és terjedésének akadályozása érdekében új, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az EU augusztus közepén. A már hatályos végrehajtási rendelet a paprika- és paradicsompalánták, valamint a vetőmagok unión belüli szállításának és harmadik országokból való behozatalának feltételeit is megszigorította.

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Szibériában épít gigaüzemet az amerikai PepsiCo

A járványhelyzet okozta krízis dacára nagy fába vágta fejszéjét az amerikai élelmiszeripari cégóriás, a PepsiCo: mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollárból építik meg legújabb üzemüket, méghozzá a szibériai Novoszibirszkben. A beruházás a tervek szerint nagy lendületet ad majd a térség burgonyatermesztő ágazatának.

Katedráról az almásba

Jó almát, szép almát termelni nem könnyű feladat, erre az utóbbi 20 évben rájöttem” – mondta tudósítónknak Györkös Dezső, aki két évtizeddel ezelőtt, nyugdíjba vonulása után telepített gyümölcsöst. Azóta is, immár 82 esztendősen, nagy szeretettel gondozza Tekenyén lévő almását.

A fehérborok már a pincékben forrnak

A borvidékekről a szürettel kapcsolatban fennakadásról, zavarról nem érkezett hír. A tavalyihoz képest minden borvidéken később kezdődött a betakarítás. Mennyiség tekintetében a szárazság némileg érezteti hatását, a korai illetve a fagy által érintett fajták esetében 15-20 százalék terméskiesést jegyeznek.

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.