Back to top

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Az utóbbi években 450-500 ezer tonna körüli mennyiséget kitevő magyar csemegekukorica jelentős részét konzervipari és mélyfagyasztó vállalatok dolgozzák fel, majd exportálják a világ számos pontjára. A betakarított termények kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. Ezzel a mennyiséggel hazánk a második helyet foglalja el a világpiacon. A világ vezető csemegekukorica termelője az Egyesült Államok, ahol éves szinten 3 millió tonnát takaríthatnak be a kedvelt zöldségféléből.

Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere
Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere
Fotó: Syngenta

„Az időjárási kihívások ebben az évben nemcsak hazánk termelőit, hanem az összes meghatározó európai országot - Franciaországot, Lengyelországot és Szerbiát - is sújtották a szegmensben.

Emiatt kiemelkedő termésre idén sem számíthatunk. Az időjárás évek óta egyre erősebben befolyásolja a termelést, a termés mennyiségét. Idén a hűvös tavasz, a késő tavaszi fagyok nehezítették az első táblák fejlődését, és az átlagosnál lassabban haladt a vetések ütemezése is. A korai fajtákat megviselte a kedvezőtlen tavaszi időjárás, de még időben csapadékosra fordult az idő ahhoz, hogy közepes vagy annál is jobb terméssel kezdődhessen a betakarítási szezon az elmúlt hetekben”, ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat hagyományos csemegekukorica szakmai napján.

A szakember kifejtette: „a csemegekukorica népszerű termék a fogyasztók körében, a közeljövőben a fogyasztás további növekedésére lehet számítani Európában is.

A megfelelő árualap előállítása viszont egyre nagyobb kihívás a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt. A biztonságosabb termeléshez szükséges genetikai háttér és minőségi vetőmagellátás biztosítása fontos célunk. A termelőknél sokat javult a technológiai színvonal, de a hatóanyagok számának csökkenése tovább nehezíti a munkájukat. A hazai feldolgozóipari kapacitások stabilak, korszerűek, és további beruházásokra is vannak elképzelések, amely azt jelenti, hogy Magyarország európai vezető szerepe továbbra is megmarad ebben az ágazatban. Országunk stabilan a világ legjelentősebb csemegekukorica termelő, feldolgozó és exportáló országai között van.”

A rendezvényen elhangzott: a Syngenta a világ első számú csemegekukorica nemesítő és vetőmag forgalmazó vállalata, a növény a cég 10 legfontosabb zöldségféléje között van. Az idei európai katalógusban összesen 24 csemegekukorica hibrid van, Magyarországon már 10 fajtát forgalmaznak és további újak tesztelése is zajlik.

Fotó: Syngenta

„A termeszthetőség mellett nagyon fontos, hogy a csemegekukorica fajták a feldolgozóipari igényeknek legjobban megfeleljenek, azaz esetükben a termésmennyiség és a szemkihozatal is döntő tényező. A nyersanyagot előállítók és feldolgozók munkáját megkönnyíti, ha egy fajta az optimális érettségtől számítva még akár napokon keresztül a területen maradhat minőségromlás nélkül, azaz jó a lábon tarthatósága. Nem elhanyagolható tulajdonság a kukoricacsövek csuhélevéllel való megfelelő fedettsége sem, amely a károsítók ellen jelent természetes védelmet. Utóbbi azért is rendkívül fontos, mert a kukorica csíkos mozaikvírusos betegsége (MDMV) országszerte egyre több helyen okoz problémát északi irányba húzódva.

A korábban a déli megyékre jellemző betegség a szegmens legfontosabb termőterületének számító Hajdúságban is megjelent, és idén már a nem vírusrezisztens fajtáknál gazdasági károkat is okoz.

A legkorábbi vetéseknél ma még elkerülhető a jelentősebb víruskártétel, de hosszabb távon az egyetlen védekezési eszköz a fajtaváltás, a rezisztens fajták termesztése. A Syngenta nemesítés felkészült az MDMV rezisztens fajták előállítására”, hangsúlyozta Óváry Ádám, a Syngenta csemegekukorica fejlesztőmérnöke.

A nemesítési irányok meghatározásánál a magyarországi technológia, a klíma és termékigények alapvető fontossággal szerepelnek, e törekvésünk három új képviselője nemrégiben hazánkban is bemutatkozhatott, tette hozzá Óváry Ádám.

Tyson
Tyson
Fotó: Syngenta

Forrás: 
Syngenta közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Főként díszít a lopótök

Az ősz második felének régi-új divatja a tökfélékből készített dekoráció, emiatt a piacon sokfelé találkozhatunk dísztökökkel. A nyakas lopótök is közéjük tartozik, bár zsenge termésének húsából készíthetünk rántott vagy rakott tököt, megtölthetjük, vagy legyalulva megfőzhetjük főzeléknek.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.