Pedig alapvető termékek…
A KSH a napokban közzétette jelentését, mely szerint 3,8 százalékkal voltak magasabbak júliusban a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest.
Az idényáras élelmiszerek (ide tartoznak a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) ennél is magasabb 17 százalékos mértékben drágultak az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva.
A cukor 14, a szalámi és szárazkolbász félék és a sonka 11, a tojás majdnem 9, a szeszes italok 6,3 százalékkal kerülnek most többe. Aminek az ára csökkent, az az üzemanyagoké, 4,2 százalékkal, és a sertéshús. Ez azért nagyon fájó pont sokaknak, mert míg a műszaki cikkek, kozmetikumok, luxuscikkek drágulása kevesebbeket érint, ez nem mondható el az alapvető élelmiszerekről, hiszen az mindenkit érint igaz, különböző mértékben…
Hosszú stagnálás után újra áremelkedés?
Több hírportál gazdasági elemzői is úgy vélik, hogy sok év stagnálás után idén belendül újra az infláció. Ennek okát a gyenge forintban, a bérnövekedésekben látják, melyet az áru és szolgáltatás kínálatban is érvényesíteni kell az árakban. Emellett a világgazdasági tényezőknek, és még a koronavírussal kapcsolatos tényeknek és bizonytalanságoknak is szerepük van a drágulásban.
„Az Interspar 10, a Tesco 11, az Auchan pedig 14,5 százalékkal lett drágább egy év alatt. Miközben az augusztus általában nem a jelentős áremelkedések hónapja szokott lenni (az éves árindex elmúlt 10 éves átlaga mindössze 2,8 százalék), most 11,8 százalékos éves áremelkedést mértünk a nyár utolsó hónapjában. Ez azt jelenti, hogy 2318 forinttal többe kerül most átlagosan a nagybevásárlás a hipermarketekben, mint egy évvel ezelőtt” -írja a privatbankar.hu saját Árkosár-felmérésére hivatkozva.
Az alapokról…
Az infláció avagy pénzromlás, az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Eredetileg a latin eredetű infláció az orvos által használatos felfúvódást jelentette, ami úgy került át a közgazdaságtanba, hogy a fedezet nélküli pénzkibocsátás is egyfajta felfúvódást okoz a gazdaságban. Az infláció ütemén kívül nagy jelentősége van az infláció kiszámíthatóságának és kiegyensúlyozottságának.
Az árszínvonal csökkenése a defláció. A defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli.
Mik az okok?
Japán közgazdászok elemezték az élelmiszerárak emelkedését kiváltó tényezőket. Egyik ilyen az időjárási hatások, melyek, ha kedvezőek, akkor csökkenhet az ár, ha kedvezőtlenek, akkor a kisebb termésmennyiség miatt emelkedhet az ár – ami általában igaz.
Az élelmiszer árak emelkedését okozhatja a magas olajár, hiszen mind a termelés, mind a szállítás jelentősen függ az üzemagyag áraktól. Emellett a dollár erőteljes leértékelődése is emeli az élelmiszerárakat a világpiacon.
Utolsó, de igen fontos ok még a kereslet és a kínálat alakulása. Ha valamiből túltermelés van, a kereslethez képest annak csökken az ára, míg ha keveset termelnek valamiből, amire lenne igény, akkor nő az ár. A helyzetet árnyalja a helyettesítő termékek megléte, vagy nem léte, és az adott termék fontossága (alapvetően van rá szüksége az embereknek, vagy nem), és a divatok is befolyásolhatják az árat – még az élelmiszerek terén is.
Hogy látja két termelő?
Egy közép-magyarországon szabadföldi kertészettel foglalkozó káposztatermelő lapunknak elmondta, hogy meglátása szerint a hazai szántóföldi kertészeti kultúrákban létrejövő termésmennyiség olyan kis hányada csak az uniós termelésnek, hogy egyszerűen nincs hatása az árakra. Zupka Béla megemlítette: ha a hazai szántóföldi kertészkedés, mondjuk a káposztafélék termesztése teljesen megszűnne, azt importtal egyszerűen pótolnák, ezért nincs hatással a magyar termelés az európai árakra.
Egy békés megyei üvegházi uborkatermesztéssel foglalkozó kertész tapasztalata is hasonló:
Ám ha hazánkban van hideg tél, emiatt megemelkedik a fűtési költség ezáltal a termék önköltsége is, az nem realizálható az eladási árban. Tehát azon országok esetén, melyek nagy mennyiségben termelnek egy adott kultúrát, az ottani helyzet befolyással van az európai árakra, de nekünk, ilyen kis országként, kis termeléssel az árképzésre nincs ráhatásunk.
