A tárcavezető ünnepi beszédében hangsúlyozta, Magyarország annak idején az elsők között indított Európában agrárszakképzést, mely bár az évszázadok alatt jelentősen átalakult, küldetése ugyanaz maradt: szolgálni a magyar mezőgazdaságot, éltetni és fejleszteni a vidéket, mindeközben pedig követni a társadalmi igények változásait. Mint mondta, az agrárszakképzés idén fontos mérföldkőhöz érkezett, ugyanis az Agrárminisztérium által fenntartott 56 szakképző intézmény július 1-től kezdődően 5 centrumban folytatja tevékenységét.
– sorolta Nagy István. Mint mondta, a fő cél, hogy e fiatalok a szakképesítésük megszerzését követően az adott településen, illetve régióban helyezkedhessenek el, ezzel is szolgálva a vidék megtartó erejét. A megújuló agrárszakképzési rendszer különböző élethelyzetekre is megoldást kíván adni: egyfelől segíteni kívánja a továbbtanulni vágyókat, másfelől pedig kapaszkodót kínál a mélyszegénységben élő felzárkózni vágyóknak. Az agrárszakképzés ugyanakkor nem pusztán az agrárágazatok munkaerőigényét hivatott kiszolgálni, hanem aktív, innovatív szereplőjévé kíván válni a 21. századi magyar mezőgazdaságnak is.
„A szaktárca éppen azért arra kötelezte el magát, hogy a lehető legjobb feltételeket és legtöbb támogatást biztosítsa a szóban forgó intézmények számára, annál is inkább, mivel az agrárium zálogát a jól képzett, megfelelő gyakorlati tudás birtokában lévő szakemberek jelentik. Éppen ezért az Agrárminisztérium fenntartásában működő 15 szakiskola, valamint az agrárszakképző központok 9 tagintézménye 24 erőgépet szerezhet be az Agrárminisztérium támogatásával” – magyarázta.
melyekkel kapcsolatban az agrárminiszter elmondta: a korszerű, mai technikai követelményeknek megfelelő oktatótraktoroknak köszönhetően bővülhet az iskolák képzéseinek kínálata, s a munkaerőpiac által elvárt, gyakorlatban alkalmazható digitális szaktudásra tehetnek szert a diákok.
Az új erőgépek ugyanakkor a szaktanárok és szakoktatók gazdasági szereplőkkel történő együttműködését is erősítik majd. „Az iskolák magas szintű működése hozzájárul az agrárgazdaság további erősödéséhez, versenyképességének növeléséhez, illetve a szakember-utánpótlás biztosításához. Mindezek jelentik az agrár- és élelmiszergazdaság jövőjének alappilléreit” – egyértelműsített az agrárminiszter beszéde végén.
