Három jól elkülöníthető témakör kapcsán fogtak a megszervezéséhez. Első helyen említette a kiállító cégek képviselői által tanúsított bátorságot, ami a szervezőket arra inspirálta, hogy ne hagyják veszni az idei kiállítást. A támogatásban hozzájuk hasonlóan jeleskedtek a gazdálkodók, a szakmai érdeklődők, mert az ő kíváncsiságuk is arra motiválta a szervezőket, hogy augusztus 18-21. között megtartsák a kiállítást. Ahogy vetni minden körülmények között kötelező, úgy a kiállítás létrehozását is az előrelátás vezérelte.
Az idei FarmerExpo ünnepi szónoka, Nagy István agrárminiszter szintén rámutatott, hogy az idei kiállítás kiemelkedő jelentőségű, mert a koronavírus-járvány kitörése óta ez az első lehetőség az agrárium szereplőinek a személyes találkozásra. Mint mondta, a szakmai programok naprakész információkkal és új ismeretekkel látják el a magyar termelőket, márpedig ez az egyik feltétele annak, hogy gazdáink és az agrárgazdasági cégek körültekintően megtervezhessék jövőjüket az EU Közös Agrárpolitikájának soron következő költségvetési időszakára. Itt és most napirendre kerülnek a sertéstartókat leginkább foglalkoztató témák, a sertéspestis kezelése és annak hatásai, valamint a fejlesztési források és az agrárágazat jövőképe.
A tej- és a húspiac helyzetéről, támogatási lehetőségeiről részletes tájékoztatást kaptak a szarvasmarha-ágazatban érdekeltek a kiállítás alkalmából szervezett tanácskozáson. A baromfitartók figyelmét két dolog, a madárinfluenza és az amiatt kialakult piaci visszásságok megszüntetése kötötte le. A juh- és kecsketartók, illetve a földművelők a hazánk mezőgazdaságának jövőjével kapcsolatban az illetékesek által megosztott információkból töltekezhettek.
Példátlan vizsgának vetette alá hazánkat a koronavírus-járvány, ami egyben a magyar mezőgazdaság terhelési próbájának bizonyult.
A hazai élelmiszer-ellátás még a pánikszerű felvásárlás és felhalmozás ellenére is folyamatos volt, áruhiánnyal nem kellett szembesülniük a vásárlóknak. Büszkék lehetnek magukra a magyar gazdák és élelmiszer-termelők, hogy a pandémia idején is kiemelkedően helytálltak. Példamutató szerepvállalásukat Nagy István agrárminiszter ez úton is megköszönte.
Az Agrárminisztérium által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program három üteme közül az első kettő sikeresen zárult. Az elbírált támogatási kérelmek alapján szeptemberben kezdődnek a kifizetések. Az első körben több mint 4 ezer kérelmet nyújtottak be átmeneti támogatásra baromfi- és sertéstartók, halgazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók és dísznövénytermesztők. Támogatási igényük meghaladta a 14 milliárd forintot. A második ütemben a méhészek, az anyajuh-, anyatehén- és tejelőtehén-tartók igényelhettek átmeneti támogatást. Erre mintegy 30 ezer kérelmet nyújtottak be a gazdák, az igényelt összeg meghaladta az 5,3 milliárd forintot.
A miniszter örömmel nyugtázta, hogy a rendkívüli helyzetben a magyar mezőgazdaság ütésállónak bizonyult. Ugyanez elmondható agrártermékeinkről, amelyek sikeresen szerepeltek a piacokért folyó, kiélezett gazdasági küzdelemben.
Nagy István agrárminiszter arra kérte és arra biztatta a magyar gazdákat, hogy tegyenek ki magukért, ha a koronavírus újabb hulláma eléri hazánkat. Ilyen körülmények között mindennél fontosabb a zavartalan élelmiszer-ellátás, valamint hogy megnyugtató helyzetben legyünk a járvány esetleges második vagy harmadik hulláma esetén.
Nem a váratlanul ránk törő pandémia volt az egyetlen forrása a mezőgazdaság idei gondjainak. Minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, mint azt a statisztika is igazolja. Ebben az évben közel 300 ezer hektáron okozott kárt az aszály, ami az illetékeseket arra sarkallta, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket. Kiemelkedő jelentősége van közülük az Országfásítási Programnak és az öntözésfejlesztésének. Az öntözés hathatós válasz lehet a napjainkban egyre több gondot okozó kihívásokra, köztük az éghajlatváltozásra, a szélsőséges időjárási jelenségekre, köztük magára az aszályra is.
Az öntözéssel kapcsolatos döntéseknél figyelembe kell vennünk, hogy több víz folyik ki Magyarországról, mint amennyi hozzánk érkezik. A magyar agrárium versenyképességének egyik feltétele az öntözéses gazdálkodás mind nagyobb arányú kiterjesztése.
Az Agrárminisztérium eltökélt célja, hogy az öntözött területek nagyságát 2024-re megkétszerezzék, és hogy 2030-ra legalább 400 ezer hektárt tudjunk öntözni. Ezt a célt a magyar gazdatársadalom igénye alapján tűzte ki a minisztérium.
A következő 10 évben évi 17 milliárd, azaz összesen 170 milliárd forintot szán a kormány öntözéses gazdálkodásra, a vízkereslet és a vízkínálat fejlesztésére. Az öntözéses gazdálkodásról szóló új törvény segíti az öntözési közösségek létrejöttét és elhárítja az akadályokat az öntözésfejlesztési beruházások elől. Jelenleg a birtokszerkezet mozaikossága akadályozta leginkább a fejlesztést. A programnak köszönhetően 5 millió forinttal csökkennek 100 hektár termőföldre vetítve az öntözési költségek, és az öntözési beruházások előkészítéséhez szükséges idő 90-120 nappal lerövidül.
Az EU következő 7 éves költségvetésének agrárfejezetei elegendő fejlesztési forrást tartalmaznak. A gazdák nem lehetnek az új KAP kárvallottjai, mert hatásos védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottá válnak.
A KAP következő költségvetési időszakában az AKG-t 1 évvel meghosszabbítják. Az 5 éves AKG-támogatási program kerete így 250 milliárd forint, amiből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki. Ezeket a támogatásokat a magyar gazdák jól használták fel. A mögöttünk álló KAP-időszak kerete terhére eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltunk kötelezettséget. A támogatott kérelmek száma megközelíti a 200 ezret, amiket 68 ezer ügyfél nyújtott be. Augusztusra több mint 721 milliárd forintot megkaptak a címzettek, és még mindig nyitva van 18 pályázati felhívás.
Végezetül a miniszter köszönetét fejezte ki a közelmúltban befejezett aratás minden résztvevőjének. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére idén is megtermett 4,7 millió tonna búza, ami 5,28 tonnás átlagtermést jelent hektáronként, tehát a hazai igényeken felül 2 millió tonna jut exportra.
A házigazda Debrecen város nevében Papp László polgármester köszöntötte az ünnepélyes megnyitó résztvevőit. Mint mondta, rendkívüli helyzetben cselekszik, aki most tevőleges lépésre szánta el magát, még ha 2020-at bizonyára sokáig emlegetjük a pandémia miatt. Ilyen nehézségek közepette megszervezni egy eseményt sokkal nagyobb gond és felelősség, mint hagyományos feltételek mellett, ezért az elismerés is nagyobb kell, hogy legyen.
Ennek oka, hogy bár az utóbbi időkben más ágazatok fejlődése is megindult a városban, az agrár-felsőoktatás és a várost övező termőtalaj különlegesen jó minősége egyaránt erre predesztinálják a térséget. Végezetül azt is bejelentette, hogy az 50 éve húzódó Civaqua öntözési program első évi üteme most végre megindulhat.
Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megemlítette, hogy az elmúlt ciklusban 1 milliárd forintot fordítottak a helyi piacok fejlesztésére. A termelőknek ezek mellett új laborokra és minősítő állomásokra volna szüksége, hogy termékeik immár ne csak a magyar, hanem a nemzetközi piacokra is eljussanak.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke elmondta, hogy ebben a térségben járva mindig otthon érzi magát. A FarmerExpo megrendezése a mostani körülmények közepette igazi ünnep. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere programsorozat 10 éve indult, akkor még 10 tonna gabonát sikerült gyűjteni. De azóta mindenkinek példát mutat a program segítőkészségből, így tavaly már 791 tonna búzát gyűjtöttek össze a gazdák, immár 5700-an, köztük 2100 határon túli.
A Hajdú-Bihar megyei gazdák tavaly 65 tonnával, idén 80 tonna búzával járultak hozzá a Magyarok Kenyere program sikeréhez, azonkívül vetőmagakciót szerveztek, főként a kárpátaljai gazdák támogatására.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét képviselve Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke olvasta fel Győrffy Balázs levelét. Mint írta, a kiállítás közel három évtizede alatt számottevő tudás és rutin halmozódott fel a rendezés megszervezésében és lebonyolításában, de még ezt is próbára tette az a váratlan nehézség, ami idén tavasszal váratlanul szakadt a nyakukba.
. Az agráripar szereplőinek, partnereiknek, beszállítóiknak és a gazdálkodóknak nagy szüksége van a személyes találkozásra, a mély szakmai ismeretek megszerzésére. A rendezvény érdeme, hogy abban évek óta tevékenyen részt vállal a Debreceni Egyetem is.
A pandémiában kialakult helyzetet a magyar agrárium példaértékűen kezelte. Munkák nem maradtak el, még az egységes kérelmeket is idejében leadták a gazdák. Ennek ellenére a járvány hatása még sokáig érezhető lesz, sőt, ma még a járvány végét sem látjuk. A kamara igyekszik mindent megtenni, hogy az ágazatban tevékenykedőknek megadja a szükséges segítséget, és hogy a gazdáknak ne egyedül kelljen megküzdenie az újabb terhekkel.
