Sok gazdálkodó számára a rovartenyésztés gondolata riasztó lehet. A mindennapjainkban a rovarokat legfeljebb megtűrjük, de a környezetünkből leginkább kiirtani szeretnénk valamennyit – nem csoda, ha a beporzó rovarok száma is riasztó mértékben csökken. De sokak szerint ideje újragondolni a rovarok szerepét az életünkben, illetve a táplálékláncban.
A koronavírus-járvány számos, az élelmiszergazdasággal kapcsolatos kérdést felszínre hozott, egyebek mellett a globális élelmezésbiztonságot, és az állattenyésztésnek a klímaváltozásra gyakorolt hatásával összefüggésben az úgynevezett fenntartható fehérjeforrások keresését. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pedig a rovarokat a jövőben fontos fenntartható élelmiszerforrásként jelölte meg, mivel a rovarok fogyasztásának környezeti hatása lényegesen kisebb, mint a hagyományos húskészítményeké.
Ugyancsak a FAO szakértői szerint a rovartenyésztés nagy társadalmi-gazdasági előnyökkel járhat a bolygó szegényebb régióiban élő emberek számára. A bogarak ugyanis vadon gyűjthetők, termeszthetők és feldolgozhatók városi és vidéki területeken egyaránt, ami az értékesítés révén jövedelmet biztosíthat. A rovarok rendkívül táplálóak, egészséges zsírokat, fehérjét, vitaminokat, rostokat és ásványi anyagokat tartalmaznak – így gyakorlatilag teljes kiegyensúlyozott étrendet kínálnak az emberek számára.
A rovartenyésztés maga egyébként csak kis szeletét jelenti a rovarok gazdasági felhasználásának.
Az utóbbi években számos európai startup vállalkozás komoly pénzügyi befektetéseket gyűjtött, illetve támogatásokat kapott, hogy rovaralapú innovációkat valósítson meg.
2011-ben alapították a gyorsan növekvő francia startupot, a párizsi székhelyű Ÿnsect-et. Tavaly több mint 100 millió eurót, benne 20 millió eurós EU-s támogatást gyűjtöttek be, hogy világszerte vezető szerepet töltsenek be a tápok piacán fenntarthatóbb alternatívát kínálva a szójafélékkel szemben.
A francia Jimini 2012-es alapítása óta folyamatosan bővíti a fogyasztásra kész rovaralapú élelmiszereinek kínálatát, egyebek mellett a tücsökliszten alapuló vadonatúj energiaszeletekkel. De készítenek rovarokkal dúsított tésztákat, ízesített lisztkukacokat, szöcskéket és tücsköket is.
A német FarmInsect hasonló küldetéssel rendelkezik, céljuk az állattenyésztés forradalmasítása rovarokkal. A 2019-ben alapított müncheni agritech startup, azon dolgozik, hogy a gazdálkodók rovarokat termeljenek a környezetükben keletkezett hulladék felhasználásával. „Évente több milliárd tonnányi ételt és növényi maradványt dobnak ki az EU-ban. Szeretnénk kiaknázni ezt a lehetőséget ”– magyarázta az eustartups.comnak a FarmInsect alapítója, Thomas Kühn.
Egy másik francia cég az Innovafeed, amely fehérjéket gyárt az állati takarmányokhoz, illetve az akvakultúra számára. A csapat az állati táplálkozásra összpontosít, mivel a legnagyobb keresletet, illetve környezeti hatást itt látják. Ugyanakkor az emberi fogyasztásban rejlő lehetőségekkel is tisztában vannak.
A közelmúltban Aude Guo, az Innovafeed társalapítója egy interjúban elmondta:
„Kétségtelen, hogy a rovarok fontos szerepet fognak játszani a holnapi élelmiszerláncban, beleértve a közvetlen emberi fogyasztást is. A rovarok nagyszerű tápanyagok és energiaforrások, amelyeket – úgy gondoljuk -, hogy felhasználják a holnap emberi táplálkozáshoz, hogy fenntarthatóbb étkezési szokásokat tegyenek lehetővé.
vagy akár a rovar teljes vagy akár másfajta felhasználásával. A receptek összetevője fehérjepor vagy olaj is lehet”.
Összességében az eredmények arra utalnak, hogy ezeknek a startupoknak igazuk van – még akkor is, ha a rovartenyésztés (szó szerint) nem mindenki ízlésének felel meg. Bár lehet, hogy jelenleg nem ez a szokás, a klíma-vészhelyzet fenyegetése azt jelenti, hogy meg kell találnunk az új és alternatív táplálékforrásokat. Ezen startupok segítségével úgy tűnik, hogy a rovartenyésztésnek végre esélye lehet betörni a mainstreambe, és új helyet találni termelési rendszereinkben – és talán még a tányérjainkon is.
