Back to top

Kiemelten fontos földtani értékeink megőrzése

Kiemelt jelentősége van az élettelen természeti értékek megóvásának, hiszen országszerte 4100 barlang, 2600 forrás és mintegy 800 víznyelő sorsáról gondoskodnak a nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk hegységben található földtani alapszelvények és feltárások rehabilitációját célzó KEHOP projekt záróendezvényén.

Rácz András kiemelte, hogy ezen értékek megőrzése különösen nagy hangsúlyt kap a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén, hiszen a nemzeti parkok közül itt található a legtöbb, mintegy 1250 barlang és Magyarország legnagyobb karsztvíz-bázisa is.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A környezetügyért felelős államtitkár elmondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 740 millió forintot fordított az élettelen természeti értékek védelmére a most záruló uniós költségvetési ciklusban, ennek része a földtani alapszelvények rehabilitációja, amely 17 helyszínen zajlott összesen 180 millió forintból.

Rácz András úgy fogalmazott: egyre többen érdeklődnek az élettelen természeti értékek iránt, amit jól mutat az is, hogy a nemzeti parkok regisztrált látogatóinak harmada, évente több mint 500 ezer ember valamelyik barlangot keresi fel.

A nemzeti parkok látogatottsága 2010 óta átlagosan 25 százalékkal növekedett, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azonban megduplázta látogatóinak számát, amely a tavalyi évben elérte a 200 ezer főt.

Rácz András kiemelte: a nemzeti park igazgatóságok területén zajló fejlesztések a megnövekedett látogatói igényeket igyekeznek kiszolgálni, a folyamatosan kiépülő és megújuló infrastruktúra-hálózat megfelel a XXI. század elvárásainak.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a hazánkban található ökoturisztikai létesítmények felét, mintegy 350-et valamelyik nemzeti park igazgatóság működteti, ennek negyede - látogatóközpontok, tanösvények, barlangok, erdei iskolák és tájházak – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén található.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondta: a Bükkben számos kiemelt fontosságú földtani érték található, melyek megóvása különösen fontos, hiszen az egyedi földtani szerkezet kialakulásáról, a minket körülvevő változatos és különleges területről, élővilágról ezek az alapszelvények nyújtanak információkat.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Rónai Kálmánné emlékeztetett arra, hogy a most lezárult projekt keretében alapszelvények, bányák, feltárások és egy régi érckutató-táró állapotának megőrzését, helyreállítását és biztonságosabbá tételét végezték el.

A bányák, külfejtések esetén emellett eltávolították a veszélyes, meglazult kőzetet, valamint védőkorlátot, védősáncot helyeztek ki.

Rónai Kálmánné elmondta: a most záruló uniós költségvetési ciklusban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 3 milliárd forintot fordított számos projekt segítségével a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére, vizes élőhelyek rehabilitációjára, őshonos fafajok telepítésére, a Natura 2000 értékeinek bemutatására; valamint kunhalmok, barlangok és kaptárkövek megóvására.

Forrás: 
Agrárminisztérium közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Újabb hungarikumok a Kossuth Rádió műsorában

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

A Mátravasút 2021. évi díjszabása és menetrendje

A Mátravasút 2021. évi díjszabása és menetrendje a következőképpen alakul.