Back to top

Kiemelten fontos földtani értékeink megőrzése

Kiemelt jelentősége van az élettelen természeti értékek megóvásának, hiszen országszerte 4100 barlang, 2600 forrás és mintegy 800 víznyelő sorsáról gondoskodnak a nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk hegységben található földtani alapszelvények és feltárások rehabilitációját célzó KEHOP projekt záróendezvényén.

Rácz András kiemelte, hogy ezen értékek megőrzése különösen nagy hangsúlyt kap a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén, hiszen a nemzeti parkok közül itt található a legtöbb, mintegy 1250 barlang és Magyarország legnagyobb karsztvíz-bázisa is.

20200908_pel_1058.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba

A környezetügyért felelős államtitkár elmondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 740 millió forintot fordított az élettelen természeti értékek védelmére a most záruló uniós költségvetési ciklusban, ennek része a földtani alapszelvények rehabilitációja, amely 17 helyszínen zajlott összesen 180 millió forintból.

Rácz András úgy fogalmazott: egyre többen érdeklődnek az élettelen természeti értékek iránt, amit jól mutat az is, hogy a nemzeti parkok regisztrált látogatóinak harmada, évente több mint 500 ezer ember valamelyik barlangot keresi fel.

A nemzeti parkok látogatottsága 2010 óta átlagosan 25 százalékkal növekedett, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azonban megduplázta látogatóinak számát, amely a tavalyi évben elérte a 200 ezer főt.

Rácz András kiemelte: a nemzeti park igazgatóságok területén zajló fejlesztések a megnövekedett látogatói igényeket igyekeznek kiszolgálni, a folyamatosan kiépülő és megújuló infrastruktúra-hálózat megfelel a XXI. század elvárásainak.

20200908_pel_1014.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a hazánkban található ökoturisztikai létesítmények felét, mintegy 350-et valamelyik nemzeti park igazgatóság működteti, ennek negyede - látogatóközpontok, tanösvények, barlangok, erdei iskolák és tájházak – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén található.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondta: a Bükkben számos kiemelt fontosságú földtani érték található, melyek megóvása különösen fontos, hiszen az egyedi földtani szerkezet kialakulásáról, a minket körülvevő változatos és különleges területről, élővilágról ezek az alapszelvények nyújtanak információkat.

20200908_pel_1000.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba

Rónai Kálmánné emlékeztetett arra, hogy a most lezárult projekt keretében alapszelvények, bányák, feltárások és egy régi érckutató-táró állapotának megőrzését, helyreállítását és biztonságosabbá tételét végezték el.

A bányák, külfejtések esetén emellett eltávolították a veszélyes, meglazult kőzetet, valamint védőkorlátot, védősáncot helyeztek ki.

Rónai Kálmánné elmondta: a most záruló uniós költségvetési ciklusban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 3 milliárd forintot fordított számos projekt segítségével a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére, vizes élőhelyek rehabilitációjára, őshonos fafajok telepítésére, a Natura 2000 értékeinek bemutatására; valamint kunhalmok, barlangok és kaptárkövek megóvására.

Forrás: 
Agrárminisztérium közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Egy különleges ritkaság az erdőben

Aki nem járatos a gombák világában, biztosan hozzá sem nyúl a bizarr külsejű májgombához. Akik kóstolták, különleges finomságnak tartják.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kaptak elismerést

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából 86-an vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium díjátadóján. "1956 szellemisége arra emlékeztet, nincs lehetetlen, csak bátorságra, összefogásra, tenni akarókra van szükség; olyan emberekre, mint önök, akik munkájára feltétel nélkül számíthatunk" - mondta köszöntőjében Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese.