Back to top

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Jakab Gábor intézetigazgató a globális fölmelegedés kapcsán figyelmeztetett, hogy olyan károsítóknak is kedveznek a változások mint a polifág rovarok vagy a baktériumok. Utóbbiak az enyhe télen könnyen fennmaradnak, a meleg, párás nyarak pedig nagyon kedvezőek a számukra. A szőlőre legveszélyesebb közülük a Pierce-betegség, ami a mediterráneumban idős olajfaültetvények pusztulásához vezetett, és dísznövényeken már Németországban is jelen van.

Szőlőn Mallorcán találták meg a Xylella fastidiosa baktériumot, amit a nálunk is honos és gyakori tajtékos kabóca terjeszt.

A szőlő a második legtöbbet permetezett kertészeti kultúra az alma után, ezért sem mindegy, hogy fölbukkannak-e újabb kórokozók, kártevők. Sajnos a feketerothadás egy ilyen új betegség, amit ugyan már régen leírt a szakirodalom, azonban az utóbbi években kezdett terjedni az országban.

A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
Fotó: Horváth Csilla
Az idén a szüret augusztus 11-én kezdődött, mondta Kozma Pál szőlőnemesítő, tudományos főmunkatárs. A Sylvet és a Kozmopoliten 19 fölötti mustfokkal ért be addigra. A Castellumot augusztus 27-én, 20,2 mustfokkal és 8,7 ezrelék savtartalommal szedték. A Pinot regina Villányban, Bock József üzemi kísérletében szeptember 3-án 20,1 mustfokkal ért be. Ha az őszi hónapok továbbra is úgy alakulnak, mint most, jó minőségű szőlőre számíthatunk.

Kozma Pál beszámolt arról is, hogy az idén az intézet 14 szőlőklónja és fajtája kapott állami elismerést, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Cirfandli klónok, valamint a rezisztencianemesítési programból az Andor, a Borsmenta és a Pinot regina. Utóbbit 2010 óta Dél-Tirolban is vizsgálják, és az első magyar rezisztens szőlőfajtaként ott is fölkerült a fajtajegyzékre.

A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
Fotó: Horváth Csilla
Az intézetben a feketerothadással kapcsolatos kutatást indítottak: keresik a rezisztenciaforrást, amiből kiindulva ellenálló fajtát lehet létrehozni,

illetve a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékével, valamint a Genetika és Biotechnológiai Intézettel közösen markerfejlesztésen dolgoznak, amivel fölgyorsítható lenne a nemesítés.

Nem lehet különválasztani egymástól a környezeti stressz elemeit, hangsúlyozta Teszlák Péter tudományos munkatárs, hiszen a napfény, a hőmérséklet, a víz és a tápanyagok kedvezőtlen változása egymással is összefügg. Az idén nagyon száraz volt a tavasz, ráadásul gyakori lehűlések követték egymást, ami vontatott hajtásfejlődéshez vezetett. A 4-5 leveles hajtásokon lehetett látni az úgynevezett tavaszi láz jeleit, ami a korai káliumhiány-tünetekre emlékeztet: halványzöld, kissé felpöndörödött és szinte áttetsző levelek alakulnak ki. Súlyos esetben a levélszél elhal. A jelenség oka a nitrogén-anyagcsere zavara, amit a hideg idő okoz. Ezekben a levelekben a normálisnál 30-szor több putreszcint mértek. Ez a biogén amin nagyon kellemetlen szagú anyag, a legrosszabb esetben a borban is érezhető hibát tud okozni, és megzavarja a virágzás menetét. A tünetet idővel kinövi a szőlő.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.