Back to top

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Farkas Sándor beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány mellett az idei év időjárása is komoly próba elé állította a gazdálkodókat. A tavaszi aszály, majd a nyári rengeteg csapadék, és most ismét az aszály, a szántóföldi növénytermesztésben jelentős nehézségeket okozott. Ezek a megpróbáltatások nagymértékben befolyásolták a mezőgazdaság idei eredményeit.

Ennek köszönhetően a nyári aratású szántóföldi növények közül őszi búzából 4,7 millió tonna termett, míg árpából mintegy 1,3 millió tonna.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
Ez a mennyiség elegendő az ország ellátására, sőt exportra is jut bőven – hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Tájékoztatása szerint az őszi betakarítású növényeknek jót tett a csapadék, napraforgóból 1,8 millió tonna feletti, míg kukoricából 8,3 millió tonna feletti eredmény várható.

A miniszterhelyettes szólt a nehéz helyzetbe került zöldség- és gyümölcságazatról. Mint fogalmazott, a tavaszi fagy, majd az esőzések miatti fertőzések komoly mennyiségi és minőségi problémát okoztak. A meggy, az alma, körte, a kajszi- és őszibaracktermés is jelentősen elmarad a korábbi évekétől.

A térségben komoly hagyományokkal rendelkező szőlészettel és borászattal kapcsolatban Farkas Sándor elmondta, hogy a Kunsági Borvidéken mintegy 20 ezer hektáron termesztenek szőlőt, az idei szüreti előrejelzések alapján a borszőlő piacon kereslet-kínálati egyensúlyra és jó évjáratra számíthatunk.

A felvásárlási átlagárak az idei évben kedvezően alakulnak, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának árprognózisa szerint a teljes Kunsági borvidékre vetített nettó átlagár 75 Ft/kg (tavaly nettó 50 Ft/kg).

A miniszterhelyettes elmondása szerint kormány gyorsan reagált a koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági nehézségekre, amely hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesült. A krízislepárlás és a zöldszüreti támogatás is hozzájárult a szőlőtermelők és borászatok biztonságának megteremtéséhez. A járvány miatti károk mérséklése érdekében az Agrárminisztérium 2,2 milliárd forintos keretösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt a kis- és közepes méretű borászatoknak, amelyet több mint 710 borász igényelt meg.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is komoly kihívásokkal került szembe a járvány következtében. A víziszárnyas ágazatot, amelynek szintén nagy hagyománya van a megyében, kétszeresen is sújtotta a járványhelyzet, hiszen a koronavírus mellett, idén januárban megjelent a madárinfluenza is. Ennek következtében országosan több mint 5 millió állatot kellett ártalmatlanítani.

A járványvédelmi szabályokat betartó tulajdonosok számára állami kártalanítás jár, ennek több mint 90%-át, összesen 12,6 milliárd forintot, már kifizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A baromfiágazatban jelentkező nehézségek leküzdésére döntött az Agrárminisztérium úgy, hogy 3 milliárd forintos átmeneti támogatást nyújt számukra. A sertéságazatban egyszerre kell megküzdeni a sertéspestis okozta exportkorlátozásokkal és a koronavírus okozta piaci zavarokkal. Ezért ezen ágazat szereplői is, mint ahogyan a többi bajba jutott ágazat is számíthat a kormány támogatására. A nyáron megnyílt pályázatok után az ősszel is több pályázati támogatási forrás nyílik meg az arra rászorulók számára.

A gazdasági, turisztikai és klímavédelmi szereppel is bíró erdőgazdálkodással kapcsolatban a miniszterhelyettes kifejtette: a kormány kiemelt célja a klímavédelem és a klímaváltozás hatásainak mérséklése, amelyben meghatározó szerepet játszanak erdeink.

Ezért az Agrárminisztérium átfogó erdősítési, településfásítási programot dolgozott ki az ország fával, erdővel borított területének növelésére. Cél, hogy az ország erdőállománya 27 százalékra növekedjen.

Forrás: 
Agrárminisztérium közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.