A magyar hagyma részesedése a belföldi piacon jelenleg 50-60 százalék, ezt az arányt szeretnék 70-80 százalékra emelni rövid időn belül.
A legutóbbi, 2017-es statisztikák szerint világviszonylatban 4,7 millió hektárról körülbelül 85 millió tonna hagymát takarítottak be.
Kína, India és az USA hagymanagyhatalmak. Az összes termést tekintve előbbi kettő a csúcstartó – Kínában 24 millió, Indiában körülbelül 20 millió tonna terem évente, a termőterület ezekben az országokban egymillió hektárnál több –, az USA pedig a hatékonyságot tekintve is kiemelkedő, az 56,4 tonnás hektáronkénti hozam mellett az összes termésmennyiség 3 millió tonna volt 2017-ben. Európában Hollandia (32 723 hektárról 1 449 400 tonna), Ukrajna (55 100 hektárról 1 107 120 tonna) és Spanyolország (23 174 hektárról 1 254 697 tonna) áll az élen, de a lengyel, francia, olasz, román és görög adatok is kiemelkedőek.
Hagymát rengetegen termesztenek, a házikertektől kezdve a több tíz hektáros üzemekig. Az a területnagyság, amire támogatást igényeltek a gazdák, 1500-1800 hektár között volt az elmúlt években.
Összefogás, adatszolgáltatás
Családi János, a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője; a Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Tész elnöke és Horváth Vivien, a NAK mezőgazdasági szakértője összeállított egy tanulmányt a magyar hagyma jelenlegi helyzetéről és a fejlődési lehetőségekről. Véleményük szerint az elindított hagymaprogram megvalósításával két éven belül a jelenlegi 50-60-ról 70-80 százalékra lehetne emelni a hazai termés arányát a belföldi piacon.
Mindezt a hagymabank nevű adatbázis támogatná, aminek létrehozásához a termelők összefogása és adatszolgáltatása szükséges. A programból nem lehet kiragadni egy-egy részt, minden elemének teljesülnie kell ahhoz, hogy a magyar hagyma piaci részesedése emelhető legyen, hangsúlyozta Családi János.
Növelhető a termésátlag
Főként éghajlati okai vannak annak, hogy az USA-ban, Észak-Koreában és Ausztráliában kétszer akkora a hagyma termésátlaga, mint nálunk. Bár a termesztők egy része hazánkban is magas hozamokat ér el, nagy a szórás. A termésátlag nagyban függ a fajtától, akár három-négyszeres is lehet köztük a különbség. Magyarországon a vöröshagyma termésátlaga 2017-ben 28, 2019-ben 35-40 tonna volt hektáronként.
Családi János szerint a híres magyar termőtájak komoly gondokkal küzdenek, mivel a hagyma csak vetésforgóban termeszthető biztonsággal, a fuzáriumfertőzés elkerülése érdekében önmaga után csak öt évvel kerülhet vissza ugyanarra a területre. Például Makó környékén a fuzárium megjelenése miatt már sokan nem tudnak olyan jó minőségű hagymát termeszteni, mint korábban.
Ez utóbbi sem megoldhatatlan, a területalapú támogatás pályázati rendszere már tudja kezelni az ilyen okból történő ideiglenes területcseréket. Akinek nincs megfelelő nagyságú földterülete, és nem tudja megoldani a vetésforgót, az azt is választhatja, hogy csökkenti a hagymaterületét. Így viszont nem éri meg megvásárolnia a hagymatermesztés gépeit.
Fajtavizsgálatok
A jelenlegi magyar konstans fajták kiváló minőségűek, magas szárazanyag-tartalommal, azonban termőképességben – az alkalmazott technológiákat is figyelembe véve – elmaradnak a hibridektől. A termésátlaguk csak közel a fele a külföldi hibridekének, ezért termesztésük nem versenyképes.
A munkacsoport eddig is szervezett fajtakísérleteket és fajtabemutatókat, de a Nébih várhatóan októberben záruló ismétléses felmérése még pontosabb képet fog adni a fajták tulajdonságairól. Vöröshagymából körülbelül 30-40, lilából 10-15 fajtát termesztenek hazánkban. A fajtafelmérésben jelenleg 11 vöröshagyma és 4 lilahagyma versenyez.
A munkacsoport az ELTE-vel együttműködve létrehozta a hagymabank programot, ez a számítógépes adatbázis segítene abban, hogy a termesztők kellő információk birtokában megalapozott döntéseket hozzanak.
A termelők minden adatukat fel tudnák vinni, később pedig visszanézhetnék a tápanyag-utánpótlástól a növényvédelemig. A hagymabank működéséhez minél több termelő csatlakozására van szükség. Ez heti mindössze 15 perces munkát jelent számukra, de az ágazati tervezhetőséget jelentősen javítani fogja.
Közösségi tárolók
A hagyma tárolását nagyban befolyásolja a szedéskori érettség és minőség. Megfelelő körülmények között 5-8 hónapig tárolhatók a fejek. Szedés előtt lényeges a kihajtásgátló szeres kezelés, majd szedés után a termény szárítása, hűtése. A hagyma nem igényel gyors hűtést, tárolása sötétben történik 0-1 °C-on, légmozgatással vagy szellőztetéssel. Szabályozott légterű tárolással a tárolási idő egészen az áttelelő hagymák megjelenéséig kitolható, azonban a lényegesen nagyobb beruházási költség miatt egyelőre hazánkban nem terjedt el.
Ez azonnal az árak időszakos zuhanását eredményezi, hosszabb távon pedig a magyar hagyma hiányát okozza, hiszen többnyire januárra elfogy a hazai termésmennyiség és hónapokon át importra szorulunk. A hazai piacon egész évben jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal is versenyeznünk kell.
A vásárlói szokások változása a vöröshagymát is érinti, napjainkban már csak annyit vesznek a háztartások, amennyire éppen szükségük van, megszűnt az otthoni tárolás. Korábban jellemző volt, hogy ősszel a családok vettek néhány zsák hagymát, ami a spájzban vagy a garázsban várt a felhasználásra. A hazavitt mennyiségnek egy része persze megromlott, ezért is alakultak át a vásárlási szokások, és a tárolást most már a termelőktől várják el a fogyasztók. Ez is a tárolókapacitás bővítését sürgeti: a légtechnikával ellátott épületek, hűtőházak vagy a konténeres tárolók jelenthetik a megoldást.
Vannak, akik 1-2 hektáron, mások 30-40 hektáron termesztenek vöröshagymát. A nagy termelők elsősorban a saját terményük tárolására törekednek, a kisebbeknek meg nem éri meg saját tárolóra beruházni, ők tészekhez csatlakozva oldhatják meg a tárolást, magyarázta Családi János.
A termelők igyekeznek majd csak annyi hagymát tárolni, amennyit biztonsággal tudnak értékesíteni, hiszen a technológia többletköltséggel jár, illetve hónapokig áll így a gazda pénze az áruban. Ezért is törekedtek sokan a földről való értékesítésre, hogy mihamarabb bevételük keletkezzen. De a fogyasztási szokások változása miatt ezen túl kell lépni.
A meglévő tárolók közt csak elvétve van korszerű berendezés, amelyből még áprilisban is értékesítik a szeptemberben betakarított hagymát.
De más technológiai fejlesztésekhez is szükség van támogatásokra, mert bár a vetés és a permetezés gépesítettsége jó a hazai hagymatermelők többségénél, a betakarításé már kevésbé.
Csalóka az összehasonlítás
A magyar vöröshagyma 1970-ben élte fénykorát, amikor 11 ezer hektáron termesztették, azt követően kisebbek voltak a csúcsok (1978 – 9000 ha, 1988 – 9500 ha, 1995 – 8900 ha), a rendszerváltástól pedig jobbára mély zuhanás érezhető. Családi János szerint nem érdemes összehasonlítani a termőterületünket az 50 évvel korábbival, mert akkor olyan terméket is exportáltunk, aminek egy része már a berakodáskor sem volt emberi fogyasztásra alkalmas.
Tehát a korábbiakhoz képest nem is annyira a fogyasztás, mint inkább az egyszerre megvásárolt mennyiség csökkent. Jelenleg hazánkban évente személyenként 12 kilogramm hagyma fogy, és a sok évvel korábbi mennyiségekkel való összehasonlítás helyett inkább arra kell koncentrálni, hogy a jelenlegi igénynek minél nagyobb hányadát magyar hagymával lássuk el, kevesebb importra szoruljunk.
Az átlagosnál valamivel gyengébb termésre számít országos szinten a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője.
