0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Sokkal többet költöttünk alkoholra és kávéra a boltokban

Az egy évvel korábbinál majdnem százmilliárd forinttal költöttünk többet élelmiszerre és alkoholra kiskereskedelmi egységekben a kijárási korlátozással terhelt idei második negyedévben.

Üzemanyagra viszont 164, ruhára pedig 50 milliárddal kevesebb ment el ugyanilyen összehasonlításban. Bár a statisztikai hivatal az árak hatását nem veszi figyelembe az eladási forgalom alakulását mutató adatsorában, a kedden közzétett számok így is sokat elárulnak arról, hogyan alakította át a covid-karantén a lakosság vásárlási, fogyasztási szokásait – írja a Store insider.

Több élelmiszer, alkohol és cigaretta

Már önmagában az is fontos változás, hogy az egyébként megugró infláció ellenére is csökkent az összesített kiskereskedelmi forgalom, hiszen – ahogy ezt a kormányzat hónapról-hónapra hangsúlyozta – korábban hosszú évekig folyamatos növekedést mutattak az adatok. Ez a fordulat azonban egyáltalán nem okozott meglepetést, hiszen a korábbi adatokból is lehetett már tudni.

Épp ezért sokkal érdekesebb, hogy az egyes árucsoportok forgalmában milyen változások történtek, illetve ezek hogyan viszonyulnak a korábbi trendekhez.

Ha a tavalyi második negyedévet hasonlítjuk össze a 2018-assal, akkor az látszik, hogy többnyire egyenletesen változott a forgalom, szinte minden termék iránt egységesen nőtt a kereslet.

Persze néhány kivétel van, de ezek jellemzően olyan kisebb forgalmú árucsoportok, mint a tüzelőanyag, a használtcikk vagy éppen a kép- és hanghordozó eszközök, amelyek gyengébben teljesítettek az átlagnál, vagy a szaniteráru, amely erősebben.

Hektikus forgalomváltozás

A nagyobb forgalmú termékek közül egy éve csak a 2018-ban elég erős évet záró híradástechnikai eszközöknél és az időjárástól is jelentősen függő cipőknél volt csökkenés, felfelé pedig kizárólag az autóeladások lógtak ki a sorból.

Ezzel szemben az idén annyira összevissza változott a forgalom, hogy egyszerűbb lenne felsorolni azokat a termékcsoportokat, amelyek nagyjából az átlagos szintet hozták, mint azokat, amelyek piacán valami egészen extrém dolog történt.

Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom kismértékben csökkent, hét olyan termékkategória volt, amelynél 10 százalékot is meghaladó mértékű növekedést mértek.

A legnagyobb ugrás a telefonoknál volt, erre 30 százalékkal ment el több, mint egy évvel korábban, de ötödével emelkedett az információfeldolgozó berendezések és a padlóburkolók forgalma is.

Előbbi két termékkörnél a növekedésben minden bizonnyal szerepet játszott az otthoni munkavégzés és a távoktatás, hiszen már tavasszal látni lehetett, hogy ezek eszközigénye bizonyos termékek iránt megdobta a keresletet. A padlóburkolóknál, festékeknél, építő- és barkácsanyagoknál pedig valószínűleg a szokottnál intenzívebb lakásfelújítás és ház körüli munkavégzés hajtotta fel a forgalmat.

Bár a fentiek egy része összegszerűen is jelentős növekedést takart – telefonra és építőanyagra például 10-10 milliárddal ment el több, mint 2019 második negyedévében -, a többletforgalom nagy része azonban nem ezekhez a termékekhez, hanem a napi fogyasztási cikkekhez kötődött.

Az élelmiszerek forgalma több mint 92 milliárd forinttal ugrott meg, alkoholos italokra pedig közel nyolc, míg dohányárura bő 15 milliárddal költöttünk többet kiskereskedelmi üzletekben.

Ebből könnyű lenne levonni azt a következtetést, hogy a bezártság megdobta a cigaretta- és alkoholfogyasztást, ami valószínűleg nem is teljesen alaptalan, a helyzet azonban ennél kicsit azért összetettebb. Különösen az alkoholos italok és a kávé fogyasztásánál, ahol a vendéglátóhelyek kiesése az ottani keresletet is a kiskereskedelmi üzletekbe terelte át. Ugyanez valószínűleg általában az élelmiszerekre is igaz: mivel sokan a munkahelyük helyett otthon étkeztek, ráadásul az éttermek is zárva voltak, az egyébként vendéglátóhelyeken elköltött pénz egy jelentős része most a kiskereskedelemben landolt.

Forrás: STORE insider