Üzemanyagra viszont 164, ruhára pedig 50 milliárddal kevesebb ment el ugyanilyen összehasonlításban. Bár a statisztikai hivatal az árak hatását nem veszi figyelembe az eladási forgalom alakulását mutató adatsorában, a kedden közzétett számok így is sokat elárulnak arról, hogyan alakította át a covid-karantén a lakosság vásárlási, fogyasztási szokásait – írja a Store insider.
Több élelmiszer, alkohol és cigaretta
Már önmagában az is fontos változás, hogy az egyébként megugró infláció ellenére is csökkent az összesített kiskereskedelmi forgalom, hiszen – ahogy ezt a kormányzat hónapról-hónapra hangsúlyozta – korábban hosszú évekig folyamatos növekedést mutattak az adatok. Ez a fordulat azonban egyáltalán nem okozott meglepetést, hiszen a korábbi adatokból is lehetett már tudni.
Épp ezért sokkal érdekesebb, hogy az egyes árucsoportok forgalmában milyen változások történtek, illetve ezek hogyan viszonyulnak a korábbi trendekhez.
Persze néhány kivétel van, de ezek jellemzően olyan kisebb forgalmú árucsoportok, mint a tüzelőanyag, a használtcikk vagy éppen a kép- és hanghordozó eszközök, amelyek gyengébben teljesítettek az átlagnál, vagy a szaniteráru, amely erősebben.
Hektikus forgalomváltozás
A nagyobb forgalmú termékek közül egy éve csak a 2018-ban elég erős évet záró híradástechnikai eszközöknél és az időjárástól is jelentősen függő cipőknél volt csökkenés, felfelé pedig kizárólag az autóeladások lógtak ki a sorból.
Ezzel szemben az idén annyira összevissza változott a forgalom, hogy egyszerűbb lenne felsorolni azokat a termékcsoportokat, amelyek nagyjából az átlagos szintet hozták, mint azokat, amelyek piacán valami egészen extrém dolog történt.
Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom kismértékben csökkent, hét olyan termékkategória volt, amelynél 10 százalékot is meghaladó mértékű növekedést mértek.
Előbbi két termékkörnél a növekedésben minden bizonnyal szerepet játszott az otthoni munkavégzés és a távoktatás, hiszen már tavasszal látni lehetett, hogy ezek eszközigénye bizonyos termékek iránt megdobta a keresletet. A padlóburkolóknál, festékeknél, építő- és barkácsanyagoknál pedig valószínűleg a szokottnál intenzívebb lakásfelújítás és ház körüli munkavégzés hajtotta fel a forgalmat.
Bár a fentiek egy része összegszerűen is jelentős növekedést takart – telefonra és építőanyagra például 10-10 milliárddal ment el több, mint 2019 második negyedévében -, a többletforgalom nagy része azonban nem ezekhez a termékekhez, hanem a napi fogyasztási cikkekhez kötődött.
Ebből könnyű lenne levonni azt a következtetést, hogy a bezártság megdobta a cigaretta- és alkoholfogyasztást, ami valószínűleg nem is teljesen alaptalan, a helyzet azonban ennél kicsit azért összetettebb. Különösen az alkoholos italok és a kávé fogyasztásánál, ahol a vendéglátóhelyek kiesése az ottani keresletet is a kiskereskedelmi üzletekbe terelte át. Ugyanez valószínűleg általában az élelmiszerekre is igaz: mivel sokan a munkahelyük helyett otthon étkeztek, ráadásul az éttermek is zárva voltak, az egyébként vendéglátóhelyeken elköltött pénz egy jelentős része most a kiskereskedelemben landolt.