A témához kapcsolódó kérdéseikkel Forray Alfréd biológiai növényvédelmi szakértőhöz is fordulhattak az érdeklődők, Lammel Kálmánné pedig növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási tanácsokat adott.
A vegyszeres kezelések gyakori fitotoxikus hatásai, valamint a hatékony és engedélyezett növényvédő hatóanyagok számának csökkentése miatt a kémiai szerekkel szemben mind gyakrabban kialakuló rezisztencia komoly gondot okoz a dísznövénytermesztésben. 
Hagyományos készítmények helyett
A muskátli és balkonnövények szaporítóanyag-termelésére szakosodott Dobay Kertészet tulajdonosa, Dobay Imre is megtapasztalta, hogy hiába védekezett újabb és újabb növényvédő szerekkel a tripszek, atkák és a liszteskék ellen, azok nem bizonyultak hatásosnak, ráadásul a perzselés is komoly gondot okozott. Egy hollandiai tanulmányútról hazatérve határozta el, hogy megpróbál átállni a biológiai növényvédelemre, és Forray Alfréd irányításával az idén már sikerült az erre alapozott kártevőszabályozás.
Az így szerzett tapasztalatokat is felhasználva kezdték meg a munkát tavasszal a Dobay Kertészetben.A dugvány állapotban érkezett szaporítóanyagot a NeemAzal (a neem fa kivonatát tartalmazó) rovarölő szerrel hetente fújták, ami a növények leveleibe szívódva akadályozza a tripszek és az üvegházi molytetvek felszaporodását. A szert a kora tavaszi, még hűvös időszakban, virágzásig ajánlott alkalmazni, mivel akkor még nem vethetők be a károsítók természetes ellenségei. Virágzáskor azonban a NeemAzal már perzselhet. Amint a növényházi átlaghőmérséklet február elejétől emelkedni kezd, elkezdhetjük a ragadozó atkák betelepítését.
A Dobay Kertészetben a 15-16 °C-os éjszakai hőmérséklet elérésekor az Amblyseius swirskii ragadozó atkát telepítették a különböző tripszfajok fiatal lárvái, valamint a molytetű petéi és lárvái ellen.A kijuttatást két-háromhetente ismételték a tiszta állományon, és ezzel párhuzamosan táplálékul szolgáló Carpoglyphus lactis atkák kihelyezésével gondoskodtak az Amblyseius swirskii mesterséges etetéséről, hogy a ragadozó atka könnyebben megtelepedjen, gyorsabban fölszaporodjon. Amennyiben a növényállomány nem „tiszta”, azaz már megjelentek rajta a kártevők, akkor nincs szükség a mesterséges etetésre.
Bizonyos növényfajoknál, például a tripszekre nem érzékeny mikulásvirágnál jól bevált a pollenes etetés, amikor a gyékény pollenjét ventilátoros fújó-val finoman a növényekre juttatják, hogy segítsék a ragadozó atkák szaporodását.
Átmenetileg felfüggesztették
A tavaszi kijárási korlátozás kezdetével a kertészet megrendelései átmenetileg teljesen leálltak, és a növényállomány további fenntartása is bizonytalanná vált. A Dobay Kertészet is komoly kárt szenvedett amiatt, hogy nem szállíthattak szaporítóanyagot külföldre, ezért a költségoptimalizálás érdekében egy időre felfüggesztették a biológiai növényvédelmet. Ennek utóhatásaként az üvegházi molytetű kezdett felszaporodni.
Ezek mellett továbbra is dolgoztak az A. swirskii ragadozó atkák, akkor már etetőatkák nélkül, valamint a zöldségtermesztésben régóta alkalmazott, jól bevált természetes ellenséget, az Orius laevigatus ragadozó virágpoloskát is bevetették. Megfigyelték, hogy a virágpoloskák szaporodása a különböző dísznövényfajokon eltért, amíg dálián és krizantémon könnyen gyarapodott az állomány, petúniában és bakopán kevésbé. A krizantémállományban pedig a megszokottól eltérően főként a levélzeten és a hajtáscsúcsok közelében találták meg a virágpoloska lárváit.
Nektárforrás
Forray Alfréd javaslatára az üvegház, valamint a bemutatókert környezetében nem nyírták a füvet. A virágzó gyomok meghagyásával sok parazitoid darázsnak teremtettek így nektárforrást. Az ötlet a kertészetnél többszörösen bevált: a csapadékos időjárás miatt jellemzően mindenhol nagy volt a levéltetűnyomás, de a termesztőtelepen ebből szinte semmi nem volt érezhető a parazitoid darazsak, zengőlegyek, fátyolkák elszaporodásának köszönhetően. A levéltetvek ellen így a külső bemutatókertben egyáltalán nem kellett permetezni.
Nehezebb megoldani
A gyapottok-bagolylepke az elmúlt években éppen a bemutató előtt okozott komoly károkat. Idén Trichogramma petefürkészek telepítésével próbálták a kártételüket elkerülni.
Emellett Bacillus thuringiensis-készítménnyel permetezték hetente a növényeket. Ez a módszer augusztus végéig működött, akkor azonban a mediterrán térségből nagy számban berepült a kártevő harmadik nemzedéke és borzasztóan sok tojást rakott, ezért a ragadozó atkákat kímélő szelektív szert, a Coragent is be kellett vetni ellene. A tapasztalat azt mutatta, hogy míg a lombrágó hernyók esetében nagyon jól működik a Bacillus thuringiensis, a gyapottok-bagolylepke hernyója ellen kevésbé hatásos, mert az nagyon hamar berágja magát a növény virágába, és így nem vesz fel elég toxint. A növények közül az állómuskátli sérült a legerősebben.
A mikulásvirág esetében elsősorban a liszteske elleni védekezés tűnik nehéznek. Az Encarsia és Eretmocerus darázsfajokból négyzetméterenként 3-6 darabot juttattak ki, és a holland technológiától eltérően még A. swirskii atkákat is kiraktak. A módszer hatásosnak bizonyult, a leveleken jól mozognak a ragadozók, és eszik az L1-es lárvákat, illetve a tojásokat is.
A kezelés eredményes volt, de két nagyobb foltban nem tudták időben kijuttatni a hasznos ellenségeket, így Floramite atkaölő szert alkalmaztak.
Jobban eredtek a dugványok
Hollandiában már sok szaporítóanyag-forgalmazó cég átállt a biológiai védekezésre. Régebben erős vegyszerezéssel védték a dugványokat, ami aztán nehézséget okozott az árutermelő kertészetek biológiai védekezésénél, mert a készítmények hosszú hatása miatt a természetes ellenségeket csak késve lehetett betelepíteni.
A jelenlegi ideális termesztési körülmények megalapozzák a hazai kertészetek sikeres biológiai védekezését is. A Dobay Kertészetben korábban tapasztalt rossz eredési arányokon javított az is, hogy a dugványoknál használják a Trianum gombaölő készítményt. Ez a szer a gyökérhez kapcsolódva megakadályozza a palántadőlést, így a régebben végzett vegyszeres kezelések teljes egészében elhagyhatók. Megfelelő környezeti feltételeknél a növény egész élete során védettséget ad a készítmény.
A földkeverékhez érő leveleket a tőzeglegyek károsíthatják, erre a mikulásvirág és a surfinia típusú petúnia a legérzékenyebb. Ennek elkerülésére a kertészetben a Capsanem készítményt alkalmazták, amely entomopatogén fonálférgeket tartalmaz. Négyzetméterenként 500 millió darab mennyiségben kijuttatva a párás környezetben megölik a tőzeglégylárvákat. Az öregítő hatással bíró vegyszerek nélkül a dugványok nagyon jól eredtek, míg a Trichodermák az erőnlét fenntartásában segítettek. A botrítisz elleni védekezésként elsősorban a klímaszabályzás, szellőztetés vált be, még a hideg tavaszon is.
Ezekre alapozva szükség esetén a lehe-tő legkorábban beavatkozhattak, ami nemcsak a kártevők elleni sikeres fellépéshez kell, hanem a védekezés költsége is csökkenthető általa. Forray Alfréd megemlítette, hogy ha a hagyományos vegyszeres védekezéshez viszonyítva 10-20%-os többletköltséggel járó biológiai védekezést tiszta házban, korán és célzottan kezdik el, annak alkalmazása végső soron nem biztos, hogy növeli az összes kiadást. Noha dísznövénykultúrában ez a védekezési forma elsősorban marketingértékkel bír, érdemes mind több kertészetnek élni a lehetőséggel, hiszen várhatóan nőni fog a piaci igény a kémiai kezelések nélkül termesztett növények iránt.
Merőben más volt az idei szezon
A kétnapos kötetlen szakmai rendezvényen az elmúlt szezon termesztési, értékesítési tapasztalatairól is hallhattak a kertészek, és ez alkalommal áttekinthették a kertészet gazdag szaporítóanyag-kínálatát. A tavaly szeptembertől idén szeptemberig tartó idény merőben eltért a megszokottól, értékelt Dobay Imre.
A megváltozott környezet a fajtaválasztást is befolyásolja. Nem elég, ha egy fajtát jónak tartanak a szakemberek, elemi érdek, hogy azzal a végfelhasználók, a vásárlók is elégedettek legyenek, sikerrel ápolják, ne forduljanak el tőle. Dobay Imre úgy véli, a szakma felelőssége, hogy milyen választ ad a klímaváltozás hatásaira, várható kihívásaira. Kiemelt feladat a vásárlók hitelt érdemlő tájékoztatása, rávilágítani, hogy mely növényfajták alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, és milyen gondozást kívánnak.
Olyan választékot kell termeszteni, majd kínálni, amivel boldogulnak a vevők. Nélkülözhetetlen lesz változtatni a cserép- és balkonláda-méreteken is.Az internetes áruházukban az általuk termesztett és forgalmazott növényeket színes fényképes etikettel, a vásárlói döntést segítő hasznos információkkal, magyar nyelvű botanikai leírással, kezelési útmutatóval látják el. Mindezzel az a céljuk, hogy a vásárlók örömüket leljék a növényekben, az esetleges sikertelenségéből fakadó kudarc ne szegje kedvüket a későbbi növénytartástól. A balkonfajokon túl egész nyáron át virító – egynyáriként viselkedő, ugyanakkor biztonsággal áttelelő – évelőválaszték összeállítása is céljuk. Kínálatukban több ilyen faj található a Kientzler nemesítéséből.
