Back to top

Egerészölyv, vörös vércse - Tollas segítőink

A határban leggyakrabban megfigyelhető ragadozó madarak az egerészölyv és a vörös vércse. Nap mint nap láthatjuk őket vitorlázni, egy helyben szitálni, majd lecsapni, mégis keveset tudunk róluk, pedig a hasznunkra lehetnek.

Az egerészölyv nem válogatós, az étlapja igen változatos. Testalkatából adódóan a földfelszínen viszonylag lassan mozgó állatokat zsákmányol vagy dögöt fogyaszt. Elsősorban mezőgazdasági kártevő, kisemlősökkel táplálkozik, jellemzően ezek teszik ki a táplálékának a kétharmadát, tömegszaporodásuk idején pedig akár a négyötödét is. Legfontosabb táplálékállata a mezei pocok.

egereszolyv_opt.jpg

Jellegzetes helyen, kerítésoszlopon lesi zsákmányát az egerészölyv

Étrendjét jelentősen befolyásolja, hogy sík- vagy hegyvidéken, nyílt területen vagy erdős vidéken él, illetve időszakosan is változik a tápláléka, nem veti meg a rovarokat és a gilisztát sem, de dögöt is fogyaszt.

Rövid karmai miatt mókusnál nagyobb termetű gerincest nem tud zsákmányolni. Még mindig tartja magát a tév­hit, hogy komoly kárt tesz az apróvadállományban, pedig tudományos vizsgálatok sora bizonyította, hogy csak alkalmilag fogyaszt fácáncsibét, nyúlfiókát, ezek aránya mindössze 1-5%-a táplálékának. Azokban az években, amikor sok a mezei pocok, több tojást rak és több fiókát nevel föl. Az egerészölyv testhossza 50-57, szárnyfesztávolsága 110-130 cm.

Magyarországon védett madár, 15 és 30 ezer pár közé teszik a fészkelő állományát.

A vörös vércse egészen más felépítésű madár, mégis az ölyvhöz hasonlóan, rendszerint a földön fogja meg áldozatát. Zsákmányának túlnyomó részét kisrágcsálók adják – elsősorban a mezei pocok –, illetve nyáron jelentős mennyiségű rovart is fogyaszt.

voros-vercse_opt.jpg

A vörös vércse megtelepszik az ember közelében

Ez az egyik leggyakoribb hazai ragadozómadár, a Magyar Madártani Egyesület szerint 6-8 ezer pár fészkel Magyarországon.

Síkvidéki madár, a zárt erdőket kerüli, de könnyen megtelepszik az ember közelében, Budapesten is számos vörös vércse él. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Testhossza 32-35 cm, szárnyának fesztávolsága 70-80 cm.

A két faj étrendjét látva nem túlzás kijelenteni, hogy a mezőgazdaság hasznos segítői, mert kordában tartják a kártevő rágcsálókat.

Jó példa erre, hogy amikor a kisemlősök tömegesen lepnek meg egy-egy táblát, nem ritka, hogy az ölyvek és a vércsék nagy számban odagyűlnek és tartósan a területen maradnak.

Mindkét ragadozómadár magasabb fákról, oszlopokról lesi a zsákmányát, a vércse gyakran, az ölyv ritkábban szitál a vadászterülete fölött. Mi is segíthetünk nekik, ha úgynevezett T-fát állítunk föl nekik ott, ahol kevés a fa.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kaptak elismerést

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából 86-an vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium díjátadóján. "1956 szellemisége arra emlékeztet, nincs lehetetlen, csak bátorságra, összefogásra, tenni akarókra van szükség; olyan emberekre, mint önök, akik munkájára feltétel nélkül számíthatunk" - mondta köszöntőjében Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese.

Lassan szikkad a talaj

A múlt hét jelentős esőzései után a héten már országszerte száraz, egyre melegebb időjárási körülmények között szikkadhattak a talajok, így lassan folytatódhat a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok sár miatt félbe maradt vetése. A száraz idő a hétvégéig folytatódik, szombattól kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, főként délen és keleten lehet számítani kisebb esőkre, záporokra.