Back to top

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Colibri coruscans
 A dél-afrikai kolibrik életmódja még ennél is összetettebb, ezek a kismadarak nem pusztán gyorsabban repdesnek a magasban, mint társaik, hanem a hűvös éjszakákon energiát spórolnak azáltal, hogy mély álomba merülnek. Ez az állapot hasonló a hibernációhoz, ugyanis a testhőmérsékletük lecsökken nagyjából 10 Celsiusfokra. Majd pirkadatkor ébredeznek, először remegni kezdenek és szép lassan a hőmérsékletük visszatér az eredeti állapotukhoz, a 32 fokhoz.

„Ez egy nehéz és összetett folyamat” – mondta Andrew McKechnie professzor, a dél-afrikai Pretoria Egyetem zoológusa.

Dr. McKechnie és munkatársai az andokbeli kolibrik hőmérsékletével kapcsolatban végeztek kutatást. Rámutattak arra, hogy a különlegességük ezeknek a kismadaraknak abban rejlik a többi fajhoz képest, hogy figyelni tudnak a hideg időjárásra, ezáltal tovább képesek hibernált állapotban lenni, mint más madarak. Azt is hozzátették, hogy a legalacsonyabb testhőmérsékletű állat, amivel eddigi pályafutásuk során találkoztak a kolibri, amely hibernált állapotban épphogy eléri a 3 fokot.

Öt évvel ezelőtt Blair Wolf professzor, az Új-mexikói Egyetem biológusa, kollégái és egy újságíró társaságában 26 kismadár éjszakai viselkedését tanulmányozta az Andokban.

Oreotrochilus melanogaster

Megfigyelték, hogy a kolibrik testhőmérséklete lecsökkent az éjszaka folyamán, valamint azt, hogy majdnem mindegyik madár mély álomba merült.

Kimutatták, hogy az állatok hőmérséklete az éjszakai időjáráshoz igazodik, amikor elérik a kábult állapotot.

A madarak súlyát is figyelembe vették a kutatás során: a kolibrik veszítenek súlyukból hajnal és pirkadat között, a napközbeni kalória felhasználásukhoz hasonlóan.

A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy miként szabályozzák a madarak saját hőmérsékletüket annak érdekében, hogy a levegő hőmérsékletével megegyező legyen. Kimutatták, hogy a különböző fajoknak a nyugalmi állapota – hatot vizsgáltak meg- különbözik egymástól, egyes példányok képesek hosszabb, mélyebb álomba merülni kevesebb súlyveszteséggel.

A vizsgálat során felfedezték, hogy azok a madarak, amelyek csak rövid ideig képesek álomba merülni, testsúlyukból nagyjából 15%-ot vesztettek.

Azok a példányok, melyek hosszabb pihenőre képesek, - nagyjából 12 órára - mindössze 2%-ot veszítenek súlyukból. Tehát amelyek alacsonyabb testhőmérsékletet érnek el, kevesebb súlyt is veszítenek ez idő alatt.

Néhány madárfaj képes a környezete hőmérsékletét figyelmen kívül hagyni és lehűteni testét, ilyen például az Ibolya-kolibri (Colibri coruscans), mely nagyjából 7 fokot is el tud érni. A Metallura phoebe teljes összhangban van a levegővel és a végletekig letudja csökkenteni testhőjét. A kutatók szerint ez a madár az, mely elérte a leghidegebb testhőmérsékletet a kolibrik között.

A feketehasú tündérkolibri (Oreotrochilus melanogaster) és a bronzfarkú uszályoskolibri (Polyonymus caroli) az a két madárfaj, melyek hidegebb időben is képesek mélyebb álomba merült, mint társaik.

A hibernációhoz hasonlóan ebben az állapotban ezek a kismadarak szerves energiát spórolnak.

Forrás: 
nytimes.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Zakuszka Erdély ízeivel

Amikor Szabó Szilvia először kóstolt zakuszkát Erdélyben, rögtön rabul ejtette az ízvilága, és úgy gondolta, ha ő ennyire megkedvelte, más is szívesen fogyasztaná. Erre az elképzelésre alapozva hozta létre Erdély ízei és kincsei névre keresztelt vállalkozását, amely nemcsak a zakuszkát kezeli kiemelten, hanem a gasztronómiai hagyományokat is őrzi.

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

A mediterrán bodorrózsa hatásos lehet a koronavírus ellen

A kutatók igazolták, hogy a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonat gátolja az új koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, valamint pozitív irányban befolyásolja a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.