Back to top

Nemzedékeken átívelő gazdálkodás - Erdély

A Csíkszeredától alig 15 kilométerre levő, az 1960-as közigazgatási reformig különálló községként létező Csíkbánkfalván a mai napig őrzik az ősi székely szervezeti formát, a közbirtokosságot. A jelenleg Csíkszentgyörgy községközponthoz tartozó falu tízes rendszerben tömörül, annyira, hogy a földeket is ez alapján művelik.

Alighogy 2000-ben megjelent a teljes földtulajdonjogot visszaszolgáltató 10. földtörvény (a korábbi, 1991/18-as törvény csak 10 hektárig szolgáltatta vissza a területeket), a csíkbánkfalvi gazdák visszaigényelték a közbirtokosság ingatlanjait, amiket korábban államosítottak.

Az ügyvitellel Sándor Zoltánt bízták meg, akinek családja a kollektivizálás előtt igen jól gazdálkodott, annyira, hogy vagyonukat államosították, és a kommunista évtizedek alatt kulákként megbélyegezve kellett élniük. A közbirtokosságot megalakulásától a mai napig id. Sándor Zoltán vezeti. A családnak sikerült visszaszereznie saját birtokát is, amelyen jelenleg is eredményesen gazdálkodnak.

Csíkbánkfalván őrzik az ősi tizedet

A közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, hogy amikor 2000-ben megjelent a teljes visszaszolgáltatásra vonatkozó törvény, a falu több egykori gazdájának ösztönzésére kezdeményezték az ősi közbirtokosság újjáalakítását. A vagyoni restitúciót igazolni tudták, mert előkeresték az archívumokból a Mária Terézia korából származó dokumentumokat, amikor név szerint szétosztották az arányosító szorzóval kiszámított uradalmi birtokot. (Az Apor bárók voltak a környék nagybirtokosai. A szerk.) Ezekben szerepelt a családok erdő- és földterülethez való joga.

Id. Sándor Zoltán: a közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát
A közbirtokosságok tulajdonképpen 1948-ig működtek, nem sokkal utána kollektivizálták a földterületeket. Bár Székelyföld földrajzi adottságai miatt a kollektív gazdálkodás nem sok eredményt hozott, a rendszert mégis létre kellett hozni.

Az egykori erdők állami erdőkerületek gondozásába kerültek, a rendszerváltás után pedig, 1989-től 2000-ig a Romsilva Rt. állami erdészet kezelte őket.

Mivel Csíkbánkfalván sikerült a mai napig megőrizni és fenntartani a tízes felosztást, nem volt nehéz beazonosítani az egykori közbirtokosság területeit. A 2000/10-es törvény előírta ugyan a teljes visszaszolgáltatást, de a közbirtokosság egykori tagjainak örökösei név szerint kellett hogy igazolják a tulajdonjogukat. Ez azt jelentette, hogy mindenkit személyesen meg kellett keresni és megkérni, hogy külön-külön igényelje vissza az ősi jussot. Ez hosszú időt vett igénybe, hiszen időközben többen elköltöztek a faluból. Mégis sikerült, és 2002-ben megalakulhatott a csíkbánkfalvi Bánk bán közbirtokosság, ami mintegy 4 ezer hektár erdővel és
670 hektár legelővel rendelkezik.

Sándor Zoltán szerint a három faluból (Csikbánkfalva Csikszentgyörgy, Csíkmenaság) álló községnek 24 ezer hektár a területe, amiből a három közbirtokosság (mindegyik faluban létezett közbirtokosság, és mindegyikben hasonló módon visszaigényelték az ingatlanokat. A szerk.) összesen 10 ezer hektár erdővel gazdálkodik, a fennmaradó terület pedig szántóföld, legelő és kaszáló.

A törvény szerint újraalakíthatták az egykori adminisztrációs struktúrát is, ami szerint a közbirtokosság vagyonával a közgyűlés rendelkezik, időközben pedig öttagú vezetőtanács igazgatja, amely romániai jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságként működteti a gazdaságot.

A közbirtokosságoknak egykor nemcsak erdője és legelője volt, hanem középületeket is felhúzhattak a vagyonukból. Ezeket a kommunizmusban államosították, 1989 után pedig az önkormányzatok tulajdonába kerültek, és azóta is birtokolják őket.

Közösségfenntartó gazdasági erő

– A nulláról indultunk, hiszen egykor mindent államosítottak. Vissza lehetett kérni ingatlanokat is. Községünk három faluból áll, amelyek korábban különálló közigazgatási egységek voltak, de 1960-ban az ingatanokkal, középületekkel együtt Csíkszentgyörgyhöz csatolták a településeket. Így minden a községközpont tulajdona lett. 1989 után a csíkszentgyörgyi polgármesteri hivataltól kellett visszaigényelni az épületeket. Nem volt könnyű visszakapni őket, a polgármesteri hivatal nem szívesen mondott le a tulajdonjogról. Mivel az újjáalakulást követően a romániai erdészeti törvények alapján működtethették az erdőgazdaságot, az alcsíki közbirtokosságok összeálltak, és harminckét közbirtokosság, valamint több önkormányzat erdőrészeivel létrehozták a Csíki Magán­erdészetet, amely jelenleg több mint 50 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Az üzemeltetésből származó vagyonból sikerült a csíkbánkfalvi közbirtokosságnak székházat vásárolnia. Négyéves pereskedést követően a csíkszentgyörgyi önkormányzat is visszaszolgáltatta az egykori ingatlant, amely a falu (Csíkbánkfalva) közepén álló hajdani községházából, az ugyanazon a telken levő (összefüggő épület) kultúrházból és a mögötti levő telken épült istállókból áll.

A közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan, közös döntés alapján kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Sándor Zoltán.

Évszázados hagyományt követve minden évben úgy döntött a közbirtokosság közgyűlése, hogy a nyereség nagy részét a közvagyon megóvására fordítja és a közösség szükségleteinek megfelelően fekteti be. Prioritásként kezelték tehát a visszakapott épület felújítását, helyiségeiben pedig a falut kiszolgáló családorvosi rendelőt, gyógyszertárat, fogászatot rendezték be, és itt kapott helyet az állatorvos és családorvos szolgálati lakása is.

Rendbe hozták az egyik bikaistállót is, ahol az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő tejbegyűjtő központot hoztak létre a falu gazdáinak.

A közbirtokosság kultúrháza

Viharkárok

A nyilvános adatok szerint 2017-ben 1,976 millió lej volt a közbirtokosság bevétele. Az üzemterv alapján a hozzájuk tartozó erdőterületekből 8-10 ezer köbméter fát termelhetnek ki évente. Ezt köbméterenként kb. 150 lejért tudják értékesíteni. (A törvény előírja, hogy az árat minden évben versenytárgyaláson állapítsák meg. A szerk.)

Nemcsak a közbirtokosság által igazgatott erdőkben okoztak jelentős kárt az idén a viharok, és bár a széldöntötte fák kitermelése már zajlik, a nagy mennyiség miatt csökkent az értékesítési ár.

Emiatt idén nem számítanak nagyobb jövedelemre, és azt tervezik, hogy a tulajdonosok részesedésének törlesztése után fennmaradó jövedelmet a károsodott területek erdősítésre fordítják. Id. Sándor Zoltán hozzáfűzte, hogy több mint egy évtizedes tárgyalással sikerült elérniük, hogy a birtokukban levő, de a korábbi Romsilva Rt. által fenntartott erdészházakat megvásárolják – a törvények elővásárlási jogot biztosítanak a földterület tulajdonosának –, és így öt épületet megvehettek (erdőkerületi székház, erdészlak, vadászház).

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

Néhányat már felújítottak és turisztikai céllal bérbe adtak, és lehetőségeiknek megfelelően a többit is korszerűsítik. A koronavírus és a fatúlkínálat negatívan érintette a gazdasági mérleget, ezért most visszafogottabban költekeznek, mondta a közbirtokosság elnöke, és elsősorban a visszaszerzett ingatlanok (istállók) felújítására szeretnék fordítani a jövedelmüket, hiszen ezáltal erősíthetik mind a falubeliek, mind a közbirtokosság tagjainak gazdasági hátterét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

9,9 milliárd forint többletforrás a NAK tájékoztatási szolgáltatásához

A kormány az eddigieken felül 9,9 milliárd forint forrást biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kaptak elismerést

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából 86-an vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium díjátadóján. "1956 szellemisége arra emlékeztet, nincs lehetetlen, csak bátorságra, összefogásra, tenni akarókra van szükség; olyan emberekre, mint önök, akik munkájára feltétel nélkül számíthatunk" - mondta köszöntőjében Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese.