Back to top

Nemzedékeken átívelő gazdálkodás - Erdély

A Csíkszeredától alig 15 kilométerre levő, az 1960-as közigazgatási reformig különálló községként létező Csíkbánkfalván a mai napig őrzik az ősi székely szervezeti formát, a közbirtokosságot. A jelenleg Csíkszentgyörgy községközponthoz tartozó falu tízes rendszerben tömörül, annyira, hogy a földeket is ez alapján művelik.

Alighogy 2000-ben megjelent a teljes földtulajdonjogot visszaszolgáltató 10. földtörvény (a korábbi, 1991/18-as törvény csak 10 hektárig szolgáltatta vissza a területeket), a csíkbánkfalvi gazdák visszaigényelték a közbirtokosság ingatlanjait, amiket korábban államosítottak.

Az ügyvitellel Sándor Zoltánt bízták meg, akinek családja a kollektivizálás előtt igen jól gazdálkodott, annyira, hogy vagyonukat államosították, és a kommunista évtizedek alatt kulákként megbélyegezve kellett élniük. A közbirtokosságot megalakulásától a mai napig id. Sándor Zoltán vezeti. A családnak sikerült visszaszereznie saját birtokát is, amelyen jelenleg is eredményesen gazdálkodnak.

Csíkbánkfalván őrzik az ősi tizedet

A közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, hogy amikor 2000-ben megjelent a teljes visszaszolgáltatásra vonatkozó törvény, a falu több egykori gazdájának ösztönzésére kezdeményezték az ősi közbirtokosság újjáalakítását. A vagyoni restitúciót igazolni tudták, mert előkeresték az archívumokból a Mária Terézia korából származó dokumentumokat, amikor név szerint szétosztották az arányosító szorzóval kiszámított uradalmi birtokot. (Az Apor bárók voltak a környék nagybirtokosai. A szerk.) Ezekben szerepelt a családok erdő- és földterülethez való joga.

Id. Sándor Zoltán: a közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát
Id. Sándor Zoltán: a közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát
A közbirtokosságok tulajdonképpen 1948-ig működtek, nem sokkal utána kollektivizálták a földterületeket. Bár Székelyföld földrajzi adottságai miatt a kollektív gazdálkodás nem sok eredményt hozott, a rendszert mégis létre kellett hozni.

Az egykori erdők állami erdőkerületek gondozásába kerültek, a rendszerváltás után pedig, 1989-től 2000-ig a Romsilva Rt. állami erdészet kezelte őket.

Mivel Csíkbánkfalván sikerült a mai napig megőrizni és fenntartani a tízes felosztást, nem volt nehéz beazonosítani az egykori közbirtokosság területeit. A 2000/10-es törvény előírta ugyan a teljes visszaszolgáltatást, de a közbirtokosság egykori tagjainak örökösei név szerint kellett hogy igazolják a tulajdonjogukat. Ez azt jelentette, hogy mindenkit személyesen meg kellett keresni és megkérni, hogy külön-külön igényelje vissza az ősi jussot. Ez hosszú időt vett igénybe, hiszen időközben többen elköltöztek a faluból. Mégis sikerült, és 2002-ben megalakulhatott a csíkbánkfalvi Bánk bán közbirtokosság, ami mintegy 4 ezer hektár erdővel és
670 hektár legelővel rendelkezik.

Sándor Zoltán szerint a három faluból (Csikbánkfalva Csikszentgyörgy, Csíkmenaság) álló községnek 24 ezer hektár a területe, amiből a három közbirtokosság (mindegyik faluban létezett közbirtokosság, és mindegyikben hasonló módon visszaigényelték az ingatlanokat. A szerk.) összesen 10 ezer hektár erdővel gazdálkodik, a fennmaradó terület pedig szántóföld, legelő és kaszáló.

A törvény szerint újraalakíthatták az egykori adminisztrációs struktúrát is, ami szerint a közbirtokosság vagyonával a közgyűlés rendelkezik, időközben pedig öttagú vezetőtanács igazgatja, amely romániai jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságként működteti a gazdaságot.

A közbirtokosságoknak egykor nemcsak erdője és legelője volt, hanem középületeket is felhúzhattak a vagyonukból. Ezeket a kommunizmusban államosították, 1989 után pedig az önkormányzatok tulajdonába kerültek, és azóta is birtokolják őket.

Közösségfenntartó gazdasági erő

– A nulláról indultunk, hiszen egykor mindent államosítottak. Vissza lehetett kérni ingatlanokat is. Községünk három faluból áll, amelyek korábban különálló közigazgatási egységek voltak, de 1960-ban az ingatanokkal, középületekkel együtt Csíkszentgyörgyhöz csatolták a településeket. Így minden a községközpont tulajdona lett. 1989 után a csíkszentgyörgyi polgármesteri hivataltól kellett visszaigényelni az épületeket. Nem volt könnyű visszakapni őket, a polgármesteri hivatal nem szívesen mondott le a tulajdonjogról. Mivel az újjáalakulást követően a romániai erdészeti törvények alapján működtethették az erdőgazdaságot, az alcsíki közbirtokosságok összeálltak, és harminckét közbirtokosság, valamint több önkormányzat erdőrészeivel létrehozták a Csíki Magán­erdészetet, amely jelenleg több mint 50 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Az üzemeltetésből származó vagyonból sikerült a csíkbánkfalvi közbirtokosságnak székházat vásárolnia. Négyéves pereskedést követően a csíkszentgyörgyi önkormányzat is visszaszolgáltatta az egykori ingatlant, amely a falu (Csíkbánkfalva) közepén álló hajdani községházából, az ugyanazon a telken levő (összefüggő épület) kultúrházból és a mögötti levő telken épült istállókból áll.

A közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan, közös döntés alapján kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Sándor Zoltán.

Évszázados hagyományt követve minden évben úgy döntött a közbirtokosság közgyűlése, hogy a nyereség nagy részét a közvagyon megóvására fordítja és a közösség szükségleteinek megfelelően fekteti be. Prioritásként kezelték tehát a visszakapott épület felújítását, helyiségeiben pedig a falut kiszolgáló családorvosi rendelőt, gyógyszertárat, fogászatot rendezték be, és itt kapott helyet az állatorvos és családorvos szolgálati lakása is.

Rendbe hozták az egyik bikaistállót is, ahol az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő tejbegyűjtő központot hoztak létre a falu gazdáinak.

A közbirtokosság kultúrháza
A közbirtokosság kultúrháza

Viharkárok

A nyilvános adatok szerint 2017-ben 1,976 millió lej volt a közbirtokosság bevétele. Az üzemterv alapján a hozzájuk tartozó erdőterületekből 8-10 ezer köbméter fát termelhetnek ki évente. Ezt köbméterenként kb. 150 lejért tudják értékesíteni. (A törvény előírja, hogy az árat minden évben versenytárgyaláson állapítsák meg. A szerk.)

Nemcsak a közbirtokosság által igazgatott erdőkben okoztak jelentős kárt az idén a viharok, és bár a széldöntötte fák kitermelése már zajlik, a nagy mennyiség miatt csökkent az értékesítési ár.

Emiatt idén nem számítanak nagyobb jövedelemre, és azt tervezik, hogy a tulajdonosok részesedésének törlesztése után fennmaradó jövedelmet a károsodott területek erdősítésre fordítják. Id. Sándor Zoltán hozzáfűzte, hogy több mint egy évtizedes tárgyalással sikerült elérniük, hogy a birtokukban levő, de a korábbi Romsilva Rt. által fenntartott erdészházakat megvásárolják – a törvények elővásárlási jogot biztosítanak a földterület tulajdonosának –, és így öt épületet megvehettek (erdőkerületi székház, erdészlak, vadászház).

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

Néhányat már felújítottak és turisztikai céllal bérbe adtak, és lehetőségeiknek megfelelően a többit is korszerűsítik. A koronavírus és a fatúlkínálat negatívan érintette a gazdasági mérleget, ezért most visszafogottabban költekeznek, mondta a közbirtokosság elnöke, és elsősorban a visszaszerzett ingatlanok (istállók) felújítására szeretnék fordítani a jövedelmüket, hiszen ezáltal erősíthetik mind a falubeliek, mind a közbirtokosság tagjainak gazdasági hátterét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.