Back to top

Innováció és oktatás - Pannon Breeding Program

A hazai agrárium szakemberei három évvel ezelőtt értesülhettek első ízben arról a nagyszabású innovációs és oktatási programról, amelyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezetésével megalakult konzorcium indított. A Pannon Breeding Programban a kutatók a pannon régió szélsőséges éghajlati viszonyainak ellenálló szántóföldi, valamint a városi környezetbe való fajokat keresnek, nemesítenek a korszerű informatikai módszereket is kihasználva. 

Jelenleg is mintegy kéttucat kutatási témán dolgoznak, ezek közül most három, a fás szárú növények klíma- és stressztűrését vizsgáló kutatást mutatunk be, amelyek eredményei „piacosítható” megoldást kínálhatnak a klímaváltozás nyomán fellépő ökológiai gondok egyre sürgetőbb kezelésére.

A Live Energy Park látványterve
A Live Energy Park látványterve
Fotó: pannonbreeding.hu

A konzorciumot vezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. a Debreceni Egyetemmel, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karával, a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetével közösen dolgozik Orlóci László, a Pannon Breeding Program szakmai vezetőjének irányításával.

A 22 kutatócsoportban összesen 120 kutató vizsgálja a pannon régió növényi génállományát és olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek jelentős kertészeti, erdészeti és növénytermesztési innovációt hozhatnak a program tulajdonosa, a régió és a magyar mezőgazdálkodás számára egyaránt.

Városi fák újszerű vizsgálata

A Pannon Breeding kutatási projekt keretén belül a környezeti hasznosság vizsgálati módszereinek fejlesztése a dendrológiai fajtaértékelésben megnevezésű kutatócsoport szakemberei a legfontosabb lombos dendrotaxonoknál használható értékelési módszerek kidolgozását tűzték célul.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatócsoportja szerint nagyon fontos a városi környezetben lévő fák életére vonatkozó, azt befolyásoló ökológiai folyamatok, tényezők minél mélyebb szinten történő vizsgálata, megismerése. A felgyorsuló klímaváltozás hatásaira adandó válaszok között a településfásítás, az adott alkalmazási környezetnek leginkább megfelelő taxonok kiválasztása és azok környezeti hasznának ismerete, tervezhetősége szintén kívánatos. A környezeti hasznosság ismerete és figyelembe vétele nemcsak az emberi komfortérzet szempontjából nélkülözhetetlen, de a települési környezet sugárzási mérlegében, s ezáltal a klimatizálás energiaigényében is fontos szerepet játszik. Mindezek ellenére a dendrológiai fajtaértékelés eddig ezen szempontokra nem terjedt ki, a faállomány értékelésére a jól ismert értékbecslési módszereket alkalmazzák.

Egy átlagos 30 éves hársfa a mintegy 300 négyzetméteres levélfelületével naponta 3-6 kg szén-dioxidot köt meg (ugyanennyi oxigén kibocsátása mellett), 500-600 liter vizet párologtat el (ezzel hűti a környező levegőt) és a szmogveszélyes időszakban 90-120 gramm port von ki a levegőből. Az ezüsthárs az egyik leghatékonyabb fafaj a nehézfémek légkörből való kivonásában is. Több tonnára tehető az az ólommennyiség, amit Budapest faállománya leköt a szennyezett levegőből.

A kertészek „okos város” koncepciója szerint nem a városhoz alkalmazkodó fák kiválasztásának elvét kell követni, hanem olyan feltételeket érdemes kialakítani a településeken, ahol a fák képesek környezeti szolgáltatóképességük maximumát nyújtani.

A kutatási program keretében módszereket dolgoznak ki a taxonok lombfelületének, valamint az egyes évek lombfejlődési dinamikájának jellemzésére. A taxonok környezeti hasznosságának meghatározása érdekében vizsgálni fogják a különböző szövetszerkezetű és színű lombozat albedóját, árnyékhatását, mikroklíma-szabályozó képességét, valamint a levelek gázcseréjét, amely a szén-dioxid-megkötés, valamint az oxigén- és a vízpára-kibocsátás képességére ad információkat. Emellett a különböző terheltségű (közlekedési szennyezés) alkalmazási környezetben összehasonlítják a por és egyéb légköri szennyező anyagok kiülepedését a fák lombozatán. Eredményeiket össze kívánják hasonlítani az általánosan elterjedt értékbecslési módszerekkel. Céljuk a dendro­taxonok értékelésénél használható, a környezeti hasznosságot is figyelembe vevő új, eddig külföldön sem alkalmazott módszer kifejlesztése, továbbá a településfásításban fontos szerepet játszó taxonok (Acer, Fraxinus, Tilia, Quer­cus, Populus, Ulmus) környezeti hasznának pontos, műszeres méréseken alapuló megismerése, a várostervezésben használható paraméterek kidolgozása, különös tekintettel a környezeti haszon és a mikroklíma-szabályozás szempontjaira.

Az agrárinnovációs projekt a Kárpát-medence növénygenetikájának hasznosításával szinte a teljes hazai növénytermesztési ágazatot átfogja. Célja, hogy kiválasszák, felkutassák a klímaváltozást jól tűrő növényeket, és kidolgozzák a termesztéstechnológiájukat.

22 kutatócsoportban

A program négy egymásra épülő eleme az innováció, a szakképzés, valamint a termelő mintaüzem, illetve klaszter létrehozása. Az első lépés, a jelenleg is futó GINOP pályázaton belül megvalósuló, támogatott kutatási projekt 2017 augusztusában kezdődött és 2021 decemberéig tart. A 22 kutatócsoport nagyon változó témaköröket karol fel. Az innovációs vagy alkalmazott kutatások alapját a megalapozó kutatások adják, és ezek közül is kiemelt szerepe van a stressz­kutatásoknak, magyarázta Orlóci László. Ez utóbbi kapcsán nemcsak azt nézik, hogy mely növények viselik el jobban a környezetből eredő stresszt, hanem az úgynevezett üzemi stresszkutatásokban arra is kíváncsiak, hogy a kiválasztott növények hogyan illeszthetőek az üzemi termesztéstechnológiákba.

Az IT kutatócsoport tagjai internetes platformot hoztak létre, ahol a programban részt vevők tárolják és kezelik dokumentumaikat és eredményeiket.

A csoport munkájának további célja, hogy létrejöjjön a kertészeti kutatásban eddig nem alkalmazott új módszer, a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködése. Ez a maga nemében Magyarországon egyedi gazdaság-innovációs kezdeményezés újszerűségével a kertészeti kutatásmódszertan egyik útja lehet.

Az agrárökonómiai kutatócsoport az újonnan születő kertészeti termékek piaci lehetőségeit keresi. Célja, hogy felmérje a fogyasztói igényeket, meghatározza, hogy a tervezett termékek mely piacokon értékesíthetők, valamint feltérképezze a lehetséges értékesítési csatornákat és a program hosszabb távú piaci lehetőségeit. Emellett több kutatócsoport foglalkozik részletes szakmai témákkal.

A zöld­felület-gazdálkodás témakörben olyan dísznövényfajták létrehozására vagy kiválasztására törekednek, amelyek kiváló tűrőképességüknek köszönhetően alkalmasak lesznek a degradált területek hasznosítására.

Genetikai kutatásokat indítanak az érzékeny ökológiájú területek hasznosítására alkalmas, elsősorban szántóföldi növények genetikai vonalainak meghatározására. Az erdészeti termékekkel foglalkozó kutatási csoport a fásítási módokat, törzsültetvény, szaporítóanyag-bázis létrehozásának lehetőségeit veszi sorra. A szennyezett talajok javítására alkalmas fajokat környezetkémiai vizsgálatokkal, és a talaj-remediációs eljárások fejlesztésével igyekeznek megtalálni. Vizsgálják a hatóanyagukért termesztett növények, elsősorban őshonos vagy honosult idegen gyógynövényfajok génforrásként történő hasznosítását is.

A rézsű-gyep kutatócsoport az összetett társulások modellezését tűzte ki célul, amelynek eredményeként speciális szárazságtűrő gyepkeverékek előállítására nyílik lehetőség.

Növényvédelmi kockázatelemzéssel és a kutatott növények teljes körű stresszvizsgálatával segítik a biztonságos és termeszthető genotípusok kiválasztását.

2018 szeptemberében a program megvalósításának egyik fontos állomásaként átadták a Tudásparkot, ahol labor, klímaház, konténertelep és törzsültetvény szolgálja a kutatócsoportok munkáját.

Oktatás, mintaüzem, klaszter

A Pannon Breeding Program második elemeként megvalósuló oktatás, szakképzés és a szaktanácsadói hálózat kiépítése biztosítaná az agrárgazdasági szereplők információs kiszolgálását, képzését. A duális képzés támogatásával, gyakorlati helyek kialakításával lehetőséget teremt a hazai és külföldi hallgatók képzésére.

A harmadik elemet, a mintaüzemet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. innovációs és a precíziós gazdaság megvalósítására irányuló fejlesztésével hozzák létre. A kutatások eredményeinek bemutatóhelye lesz a Live Energy Park, mely a szenttamási kastélyparkban lé­tesül.

Törzsültetvény
Törzsültetvény
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

A program hosszú távú céljaként, egyben negyedik elemeként egy olyan klaszter létrehozását tervezik, amely a térség mezőgazdasága számára munkahelyteremtő, népességmegtartó agrárprogramot nyújt, és a folytonos innovációval szavatolja a program fenntarthatóságát.

Tudományos megalapozás

A program keretein belül folyó, fásítással kapcsolatos kutatások alapját a Közterületi sorfák jegyzéke adta. A benne szereplő növények alapján indultak el a kutatások, hiszen ezek a fajok és fajták a gyakorlati tapasztalatok alapján már évek óta beváltak és ajánlottak. Ezúttal ugyanakkor lehetőség nyílik a kutatásokból és a mérésekből származó, pontosan parametrizált eredményekkel tudományosan is megalapozni a fás szárú növények környezeti hasznosságát vagy adott körülmények közötti alkalmazhatóságát. A kutatások érintenek mintaterületeket, kiültetett növényeket, törzsültetvényeket és városi körülményeket.

A kutatók által kiválasztott fajták fejlődését hosszú távon a szenttamási kastélypark területén, valamint az egykori püspökladányi szikkísérletek telepén követik nyomon.

A szaporítóanyag-termelést pedig törzsültetvényekben vizsgálják. Kutatók rendelkezésére áll továbbá egy adaptációs növényház, ahol beállították egyebek között a szárazságtűréssel kapcsolatos kutatásokat, az 5000 négyzetméteres konténertelepen pedig a szabadföldi kísérleteket végzik.

Mikorrhizált növények

Az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebb növényi stresszkutatások a mikorr­hizakapcsolat széles körű stresszpuf­fe­roló hatását igazolták, mely többek között kiterjed a tápanyaghiányból, magas nehézfém- és sótartalomból, valamint a szárazságból eredő sokkra is. Az utóbbi évtizedekben hazai kutatások is alátámasztották, hogy a mesterséges mikorr­hi­­zálás sikeresen illeszthető be számos agrár- és erdészeti művelési technológiába.

Akácerdősítés humuszos erdőtalajon
Akácerdősítés humuszos erdőtalajon
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, valamint a Pannon Szarvasgomba Kft. kutatói által végzett kísérlet során (GINOP 2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú kutatási projekt) a kutatók Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Rosa Inermis, Rosa Schmidt’s Ideal, Rosa Pollmeriana, négy Pyrus-klón, négy Robi­nia pseudoacacia-klón, Rosa laxa, valamint Rosa Queen Elizabeth kísérleti növényanyagokat mikorrhizagombákkal oltottak be.

A kutatók nyomon követik majd a mikorrhizált növények fejlődését, fenológiai méréseket végeznek, valamint tesztelik a stressztűrő képességüket.

További célként városi hársfasorok és ostorfaállományok mikorrhizapartne­rei­nek meghatározását tűzték ki.

Terveik szerint a program végére pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a különböző mikorrhizagombák milyen szerepet töltenek be a termesztett, kiültetett növényfajok stressztűrésében, és a megfelelően szelektált és formulázott mikorrhiza-oltóanyagok használatával hatékonyan tudják majd a vizsgált növényeket inokulálni és stresszto­leran­ciájukat emelni.

Szélsőséges termőhelyek fásítása

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézete által végzett kutatásban olyan fafajok kiválasztása, genetikai anyaguk felszaporítása – szaporítóanyag-előállítása – és kísérleti törzsgyűjtemény létrehozása a cél, melyek alkalmasak ültetvényes gazdálkodásra, és amelyek jelentős toleranciával rendelkeznek a kedvezőtlen (szikes, szárazodó) termőhelyi viszonyokkal szemben, alkalmazkodtak a hazai klímához, emellett nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot a hazánkhoz hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező régiókban.

Klímaház
Klímaház
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

A több évtizedre visszanyúló vizsgálatok alapján ismételt szelekcióval nemesített Puszta szilfajta, valamint az ezüstfa, vadkörte, őshonos nyárak (főként fehér nyár), a tágabb termőhelyi alkalmazkodással rendelkező nemesnyárfajták és az akác gyűjteménybe helyezését és vizsgálatát tűzték ki célul.

A fásszárú-gyűjtemény létrehozásával lehetőség nyílik folyamatos monitoring végzésére. A különböző fajok növekedésének, egészségi állapotának legfontosabb részeredményeiről szakmai előadásokon, illetve publikációkban adnak számot, valamint a projekt zárásaként ajánlásokat fogalmaznak meg a szaporítóanyagok (fafajok) alkalmazási körét illetően.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által gyűjteménybe állítandó fafajok egyaránt alkalmasak zöldövezeti, rekultivációs fásítási célokra, valamint a kedvezőtlen termőhelyek fásítással történő hasznosításán túlmenően energetikai faültetvények létesítésére is, így a mezőgazdaságilag rentábilisan nem hasznosítható területeken jövedelmező dendromassza-termelésre is felhasználhatók.

Megfelelő mennyiségű, versenyképes szaporítóanyag-háttérrel a későbbiekben telepítésük a Föld számos, hasonló ökológiai adottságú régiója számára is ajánlható lesz, mint gazdaságos, jövedelmező földhasznosítási lehetőség.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.