A Parlament elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását.
és biztosítsa az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot.
A képviselők kitartanak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig ún. „negatív kibocsátást” kell elérniük, azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a Parlament megfelelő finanszírozást is kér.
A képviselők szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság 2023. május 31-ig tervezze meg az Unió számára a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez vezető lépéseket. A teljesítés ütemezéséhez a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy 2050-ig még mennyi üvegházhatású gáz bocsátható ki az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak veszélyeztetése nélkül.
A képviselők ezenkívül fel kívánják állítani az EU Éghajlatváltozási Tanácsát (ECCC), amely független tudományos testületként figyelné a szakpolitika következetességét és a teljesítés menetét.
Nagyratörőbb 2030-as célkitűzésekre van szükség, érvelt a képviselők többsége.
Az Unió eredetileg 40 százalékos csökkentést tűzött ki célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest. A Bizottság nemrég azt javasolta, hogy a csökkentés mértéke legyen legalább 55 százalékos. Az európai parlamenti képviselők most ennél is tovább mentek:
Végezetül az Uniónak és a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig fokozatosan meg kellene szüntetniük a fosszilis tüzelőanyagok mindennemű közvetlen és közvetett támogatását. A képviselők azonban hangsúlyozzák, hogy mindeközben nem szabad felhagyni az energiaszegénység elleni küzdelemmel.
