Back to top

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.

A seregély az európai és afrikai mediterrán régióból az egyik legkorábban visszatérő madarunk. A hazai fészkelők zöme szeptemberben vonul el, de enyhébb időjárás esetén egy részük télire is itthon marad. Általában kétszer fészkel.

Fiókarepítést követően jelenik meg mind gyakrabban a gyümölcsösökben, majd a szőlőidény érkeztével a szüretig tömegesen előfordul az ültetvényekben.

A seregély védett madár, mert rengeteg kártevőt (hernyók, legyek stb.) elpusztít a fészkelés idején. Az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül, emiatt a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint gyérítésére akkor kerülhet sor, ha az okszerű mezőgazdasági termelés érdekében az nem sért természetvédelmi érdeket.

A nyár közepétől a szüret időszakáig azonban az érett szőlőfürtöket dézsmálják, és az általuk okozott kár akár 20-30% is lehet.

Egy-egy seregélycsapat látogatása több tíz kilós veszteséget is okozhat a szőlőtermesztőknek, ezért az érés időszakában riasztással védekezünk ellenük.

Seregély a szőlőben

Klasszikus megoldás, amikor madárijesztőkkel, műmadarakkal (sas, varjú, bagoly) próbáljuk elriasztani a seregélyeket, de elterjedt módszer a hanghatású riasztás is.

Sajnos a legtöbb madár­elhárító csak részlegesen és átmenetileg válik be, nagyon rövid időszakokra lehet eredményes.

A seregélyek nagyon okosak, és a legkisebb rést is megtalálják a szőlőhálón, a szalagoktól és a ragadozószemtől sem riadnak meg. A lövéstől vagy a hangágyútól is csak átmenetileg rettennek el, mert egy idő után rájönnek, hogy nem éri őket baj a durranást követően. Tartósan leginkább a fizikai tárgyak (pl. traktor), vagy az ember mozgása tarthatják távol őket.

A mechanikai elhárítás, azaz kék színű madárhálóval való védekezés a házi kerti szőlőkben az egyik leghatásosabb módszer, bár a háló nem éppen olcsó, viszont csak egyszer kell megvenni, utána több éven keresztül használható erre a célra.

A legújabb megoldások közül említést érdemel egy olyan speciális eszköz, amely mintegy 4 cm átmérőjű, mozgó lézerfoltot bocsát ki, ami a madarakban egy fizikai tárgy közeledtének érzetét kelti. Ettől megriadnak és elhagyják a területet. Sem zajjal, sem zavaró látvánnyal nem jár, így nem jelent veszélyt a madarak testi épségére.

Van megoldás seregély ellen!

Hihetetlen károkat okoznak a seregélyek az érőfélben lévő gyümölcsök és szőlő termésében, minden ismert védekezési módszer ellenére. Egy új, olcsó és főleg halk megoldást alkalmaztak sikerrel a Bács-Zöldért ültetvényeiben. Az idén kipróbálták a mozgó „műsast”, ami egy nagyon hosszú, rugalmas rúdra erősített ragadozómadár-figura, amit a legkisebb szellő is mozgásba hoz. A ragadozó sziluettje az eddigi tapasztalatok szerint 4-5 hektárról tartja távol a termést dézsmáló kisebb madarakat. Az idén, miután kirakták a riasztó figurát, 10 percen belül eltűntek a seregélyek. A cseresznyeültetvények több tagban, körülbelül 8 kilométeres körben találhatók, de egy kisebb, egyhektáros tábláról megfeledkeztek, ott a madarak szüreteltek. Nagyon nagy dolog, hogy ez a pár tízezer forintos eszköz ilyen megbízhatóan távol tartja a seregélyeket. Az a legfontosabb, hogy jó magasra, 7-8 méterrel a föld fölé kell elhelyezni. Szükség szerint át lehet vinni a következő veszélyeztetett ültetvénybe.

Késő nyáron a szőlőbogyót is károsíthatják a bagolylepkék (gyapottok-, káposzta-, saláta-bagolylepke). A gyapottok-bagolylepke elsősorban a szántóföldi növények és a zöldségfélék kártevője, de tömeges előfordulása esetén a nőstények a szőlőbe is berepülnek, s tojásaikat szétszórtan a szőlőbogyók felületére rakják. A kikelő hernyók megrágják a szőlőbogyók felületét és a felső rétegét, kaput nyitva ezzel a szürkerothadásnak, főleg a kórokozónak kedvező, csapadékos időben. Száraz, meleg évjáratokban a sebek beszáradnak.

A gyapottok-bagolylepke jellegzetesen déli, mediterrán fertőzött területekről vándorol hozzánk, de az általános fölmelegedés következményeként itthoni áttelelése is egyre valószínűbb.

Augusztus folyamán mindenképpen védjük meg a szőlőfürtöket a hernyók okozta sérülésektől. A szőlőmolyok ellen használt rovarölő szerek hatásosak gyapottok-bagolylepke hernyói ellen is.

A káposzta- és a saláta-bagolylepke hernyói esősorban akkor kerülnek a szőlőre, ha a sorok közötti gyomokon (pl. apró szulákon) károsítottak és annak lombja eléri a szőlőt, vagy a nyári gyomirtást követően áttelepülnek a szőlőbe. A kártétel a leveleken és a fürtön is megfigyelhető, következtében nagy szabálytalan rágások jelennek meg. A hernyók jellegzetesen fénykerülők, és csak este bújnak elő. Sokszor a kártevőktől mentesnek gondolt csemegeszőlő leszüretelésekor a hernyók a ládákba kerülnek.

Gyapottok-bagolylepke
Az amerikai fehér medvelepke második nemzedéke okozhat kárt a szőlőben, általában augusztusban.

Évente két nemzedékben károsít, gradációs években az elsőrendű tápnövényekről szinte minden növényre, így szőlőre is betelepülhet és kárt okozhat.

A fiatal, sárgászöld vagy szürkés árnyalatú, hosszú szőröket viselő hernyók kezdetben csak a szövedékkel sűrűn bevont fészkekben együtt hámozgatják a leveleket, majd szétmásznak. Ilyenkor az idősebb hernyók a szőlőfürtöket is károsíthatják.

A szőlő fürtkártétele ellen elsősorban mechanikai védekezés javasolható.

Ismert, és gyakran alkalmazott módszer a hernyófészkek hernyózóollóval történő eltávolítása, majd összegyűjtése. A lepkék rajzása szexferomon- és fénycsapdákkal is nyomon követhető.

Dr. Koleva Roszica

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Lassan nyugovóra tér a kert

Hamarosan megérkeznek a fagyok, ám a kertben még akad néhány olyan tennivaló, amelyek hatékonyabbak lesznek, ha még idén, tél előtt elvégezzük, ahelyett, hogy tavaszra halasztanánk.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Japánbirsek: nemcsak dísz-, gyógynövények is

A japánbirsek kedvelt díszcserjék, ám termésükről kevesen tudják, hogy feldolgozva fogyaszthatóak, sőt gyógyhatással is rendelkeznek. Régen befőttek, lekvárok savanyúságának beállítására gyakran használták ezeket az aranyszínű almácskákat.

Kertekben is másolhatjuk a növénytársulásokat

A természetben található növényi életközösségek nem véletlenszerűen kialakuló csoportok. A növények társítása a kerti kultúrkörnyezetben is hasznos, hiszen az egyes fajok segíthetik, vagy pont ellenkezőleg: akadályozhatják is, megnehezíthetik egymás életét...