Sokhelyütt a kiadós eső hátráltatja a termelőket, a többi között a napraforgó és a burgonya betakarításában is.– A gyakori csapadék ugyanakkor a jövő évi termés megalapozásának munkálatait is lassítja – hívta fel a figyelmet Matej Korpáš. Mint megjegyezte, a komáromi járásban a burgonya körülbelül
75 százalékát sikerült betakarítani szeptember végére.
A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának harmadik idei termésbecslése szerint a korábban vártnál gyengébb burgonyatermésre kell számítani. A hivatal szerint a korai érésű burgonyát nem számítva mintegy 156 ezer tonna lehet az idei termés, ami 3,8 százalékkal kevesebb a tavalyinál, annak ellenére is, hogy az átlagos hektáronkénti hozam 24,55 tonna lehet, ami 2,11 tonnával meghaladja az előző évit.
Viszonyításképp érdemes megemlíteni, hogy 1989-ben még 55 ezer, 2000-ben 27 ezer, 2018-ban pedig 7800 hektár volt a burgonya termőterülete Szlovákiában.
Oliver Šiatkovský, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy szeptember végére, október első hetére az összes termőterület mintegy 60 százalékáról gyűjtötték be a gazdák a burgonyát. A korai fajtáknál kisebb arányban tapasztaltak megbetegedést, és a csapadékos szeptemberi időjárás nemcsak lefékezte betakarítást, hanem a gombabetegségek terjedését is felgyorsította.
– Többször is előfordult ilyen, például az ország keleti részében és a közép-szlovákiai körzetekben. A csapadékos időjárás hatására természetszerűleg jobban elszaporodtak a betegségek, olyannyira, hogy elképzelhető, egyes területeken inkább a földben hagyják a burgonyát – vázolta idei nehézségeiket a szlovákiai burgonyatermesztők szövetségének elnöke.
– Ami az idei termés mennyiségét illeti, a termelők nem panaszkodhatnak, jó átlagról beszélnek. Bőségesebb is lehetne a termés, ha nem ütötték volna fel a fejüket a gombabetegségek. A minőséggel sincs gond, csak egy-két régióból jeleztek némi károsodást. A burgonya értékesítési árával van a legnagyobb baj, olyannyira, hogy elképzelhető, még jobban visszaesik miatta a burgonyatermelési kedv, amivel még tovább csökken szlovákiai vetésterülete.
Az Európai Unió egészét tekintve átlagos burgonyatermésre számíthatunk. A koronavírus-járvány miatt válságos évről beszélünk ezen a téren is. Szerencsére két jobb évet tudhatnak maguk mögött a burgonyatermesztők, így még rendelkeznek valamennyi tartalékkal. Viszont már most jelezték Brüsszelnek, hogy mindenképpen kártérítésre számítanak, mert az utóbbi 10 évben nem volt példa a mostanihoz hasonló helyzetre” – osztotta meg a rendelkezésére álló információkat Jana Holéciová, az SPPK szóvivője.
A szlovákiai burgonyatermesztők arra panaszkodnak, hogy rendkívül alacsony az értékesítési ár, miközben a burgonya kilogrammonkénti előállítási költségét képtelenség 35 cent alá szorítani. Szlovákia nem önellátó burgonyából, jelenleg csupán fogyasztása nagyjából 50 százalékát képes előállítani.
– Sajnálatosan komoly tétel ennek a fontos kultúrnövénynek a behozatala a külkereskedelmi mérlegünkben, pedig ha az illetékesek megfontoltabban állnának a gazdák igényeihez, akkor mindenképpen képesek lennénk a jelenleginél jócskán nagyobb mennyiséget termelni az országban. A burgonyafogyasztást illetően Szlovákia visszaesőben van: míg 20 évvel ezelőtt éves átlagban 78,6 kilogramm krumplit fogyasztott egy-egy szlovákiai lakos, addig 10 évvel korábban már csak 58,7 kiló volt az átlag, 2017-ben pedig mindössze 48,9 kilogramm. A táplálkozási szakemberek szerint 80,6 kilogramm a javasolt mennyisége – mondta el Eva Sadovská gazdasági elemző.
– A termést jónak tartom, az értékesítési árak azonban zuhantak a tavalyihoz képest. Ez mind a kisebb kiszerelésre, mind a nagyobbakra vonatkozik, illetve a mosott és a mosatlan burgonyára egyaránt. Termelői kifejezéssel élve, egyszerűen ár alatt vagyunk. Kilogrammonkénti 13–14 centes árakról kell beszélnem áfa nélkül. Ez a mosatlan burgonya 25 kilós kiszerelésére vonatkozik. Tavaly ennél lényegesen magasabb volt az ár – érzékeltette a helyzetet Szalay Mihály.
A korai fajtáknak még a tavalyinál bőségesebb öntözésre volt szüksége a magyarbéli gazda burgonyatermő területein. Bár később hozzá is megérkezett az égi áldás, öntözésre a vegetációs időszakban végig szükség volt.
– Igaz, mostanában nem kellett annyit öntöznünk, mint egy évvel korábban, de azért így is bőven elláttuk mesterséges csapadékkal a határainkat.
Az árak alakulásáról most még nem lehet beszélni, majd az európai piac határozza meg őket – zárta mondandóját Szalay Mihály.
