Back to top

Alacsony burgonyaárakra panaszkodnak a gazdák

Az utóbbi napok gyakori esőzései Szlovákia több régiójában is fékezik az őszi termésbetakarítást. Matej Korpáš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának munkatársa lapunknak elmondta, hogy a galántai járásban például csak a 37. naptári héten tudtak nekilátni a gazdák az őszi betakarításnak.
Sokhelyütt a kiadós eső hátráltatja a termelőket, a többi között a napraforgó és a burgonya betakarításában is.

– A gyakori csapadék ugyanakkor a jövő évi termés megalapozásának munkálatait is lassítja – hívta fel a figyelmet Matej Korpáš. Mint megjegyezte, a komáromi járásban a burgonya körülbelül
75 százalékát sikerült betakarítani szeptember végére.

A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának harmadik idei termésbecslése szerint a korábban vártnál gyengébb burgonyatermésre kell számítani. A hivatal szerint a korai érésű burgonyát nem számítva mintegy 156 ezer tonna lehet az idei termés, ami 3,8 százalékkal kevesebb a tavalyinál, annak ellenére is, hogy az átlagos hektáronkénti hozam 24,55 tonna lehet, ami 2,11 tonnával meghaladja az előző évit.

A kisebb összmennyiség annak a következménye, hogy idén csaknem 12 százalékkal kisebb területen vetettek burgonyát Szlovákiában, idei termőterülete 6400 hektár körül volt.

Viszonyításképp érdemes megemlíteni, hogy 1989-ben még 55 ezer, 2000-ben 27 ezer, 2018-ban pedig 7800 hektár volt a burgonya termőterülete Szlovákiában.

Oliver Šiatkovský, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy szeptember végére, október első hetére az összes termőterület mintegy 60 százalékáról gyűjtötték be a gazdák a burgonyát. A korai fajtáknál kisebb arányban tapasztaltak megbetegedést, és a csapadékos szeptemberi időjárás nemcsak lefékezte betakarítást, hanem a gombabetegségek terjedését is felgyorsította.

Több olyan hét is volt, amikor alig lehetett betakarítógépekkel kimenni a határba.

– Többször is előfordult ilyen, például az ország keleti részében és a közép-szlovákiai körzetekben. A csapadékos időjárás hatására természetszerűleg jobban elszaporodtak a betegségek, olyannyira, hogy elképzelhető, egyes területeken inkább a földben hagyják a burgonyát – vázolta idei nehézségeiket a szlovákiai burgonyatermesztők szövetségének elnöke.

– Ami az idei termés mennyiségét illeti, a termelők nem panaszkodhatnak, jó átlagról beszélnek. Bőségesebb is lehetne a termés, ha nem ütötték volna fel a fejüket a gombabetegségek. A minőséggel sincs gond, csak egy-két régióból jeleztek némi károsodást. A burgonya értékesítési árával van a legnagyobb baj, olyannyira, hogy elképzelhető, még jobban visszaesik miatta a burgonyatermelési kedv, amivel még tovább csökken szlovákiai vetésterülete.

Idén még kevesebbet fizetnek a krumpliért a gazdáknak, mint az előző két évben.

Az Európai Unió egészét tekintve átlagos burgonyatermésre számíthatunk. A koronavírus-járvány miatt válságos évről beszélünk ezen a téren is. Szerencsére két jobb évet tudhatnak maguk mögött a burgonyatermesztők, így még rendelkeznek valamennyi tartalékkal. Viszont már most jelezték Brüsszelnek, hogy mindenképpen kártérítésre számítanak, mert az utóbbi 10 évben nem volt példa a mostanihoz hasonló helyzetre” – osztotta meg a rendelkezésére álló információkat Jana Holéciová, az SPPK szóvivője.

27 millió tonna étkezési burgonyatermést várnak az öt legnagyobb északnyugat-európai burgonyatermesztő országban
27 millió tonna étkezési burgonyatermést várnak az öt legnagyobb északnyugat-európai burgonyatermesztő országban
Fotó: Pixabay
A szlovákiai burgonyatermesztők arra panaszkodnak, hogy rendkívül alacsony az értékesítési ár, miközben a burgonya kilogrammonkénti előállítási költségét képtelenség 35 cent alá szorítani. Szlovákia nem önellátó burgonyából, jelenleg csupán fogyasztása nagyjából 50 százalékát képes előállítani.

– Sajnálatosan komoly tétel ennek a fontos kultúrnövénynek a behozatala a külkereskedelmi mérlegünkben, pedig ha az illetékesek megfontoltabban állnának a gazdák igényeihez, akkor mindenképpen képesek lennénk a jelenleginél jócskán nagyobb mennyiséget termelni az országban. A burgonyafogyasztást illetően Szlovákia visszaesőben van: míg 20 évvel ezelőtt éves átlagban 78,6 kilogramm krumplit fogyasztott egy-egy szlovákiai lakos, addig 10 évvel korábban már csak 58,7 kiló volt az átlag, 2017-ben pedig mindössze 48,9 kilogramm. A táplálkozási szakemberek szerint 80,6 kilogramm a javasolt mennyisége – mondta el Eva Sadovská gazdasági elemző.

Szalay Mihály magyarbéli gazda szerint az idei termés lényegében a tavalyihoz hasonlít, de az árakkal gondok vannak:

– A termést jónak tartom, az értékesítési árak azonban zuhantak a tavalyihoz képest. Ez mind a kisebb kiszerelésre, mind a nagyobbakra vonatkozik, illetve a mosott és a mosatlan burgonyára egyaránt. Termelői kifejezéssel élve, egyszerűen ár alatt vagyunk. Kilogrammonkénti 13–14 centes árakról kell beszélnem áfa nélkül. Ez a mosatlan burgonya 25 kilós kiszerelésére vonatkozik. Tavaly ennél lényegesen magasabb volt az ár – érzékeltette a helyzetet Szalay Mihály.

A korai fajtáknak még a tavalyinál bőségesebb öntözésre volt szüksége a magyarbéli gazda burgonyatermő területein. Bár később hozzá is megérkezett az égi áldás, öntözésre a vegetációs időszakban végig szükség volt.

– Igaz, mostanában nem kellett annyit öntöznünk, mint egy évvel korábban, de azért így is bőven elláttuk mesterséges csapadékkal a határainkat.

Az idei termésbetakarítást minden bizonnyal október végére fejezzük be.

Az árak alakulásáról most még nem lehet beszélni, majd az európai piac határozza meg őket – zárta mondandóját Szalay Mihály.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Egy évvel meghosszabbodik több vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – a várható átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította három pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Téli madáretetés tudnivalói

A nyirkos, ködös ősz beköszöntével apró énekesmadaraink meghúzódva a fák és bokrok rejtekében, próbálják átvészelni a zord időjárást, amelyet a hamarosan érkező tél cúgja tetőz majd. Felelősségteljesen kell gondoskodnunk róluk és etetésükről, mert a hó és fagy lepte tájon alig találnak majd élelmet maguknak. A madáretetők kihelyezéséről és helyes használatukról szolgálunk néhány tanáccsal.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.