Back to top

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Jelentős adókönnyítést, egyszerűbb működést, átláthatóbb adminisztrációt ígér a 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó számára az Országgyűlés elé benyújtott, a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat. A jelenlegi, elavulttá és bonyolulttá vált szabályozást felváltó új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető és a maguk számára leginkább megfelelő működési forma közül választhatnak a termelők.

Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

A működési formákhoz egyszerűbb és kedvezőbb adózási formák közül választhatnak az érintettek. A végső cél a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése - hangsúlyozta parlamenti expozéjában a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor emlékeztetett, hogy hazánkban csakúgy, mint az Európai Unió más országaiban is, megkerülhetetlenné vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése. Az agrár-generációváltás problémáinak megoldásában jelentős lépésként említette az őstermelők és családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezését.

Az új működési modellek bevezetése mellett a törvényjavaslat elfogadása esetén az őstermelők választható tevékenységi köre bővül.

A termelőtevékenység mellett a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet - például falusi turizmust, vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása - is folytathatnak.

Így nem kell több vállalkozási formát működtetniük, amivel adóterheik is csökkenhetnek majd.

A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, ennek értékhatára a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami 2020-ban 966 ezer forint bevételnek felel meg.

Továbbra is megmaradna, és az őstermelő magasabb bevételi értékhatárig választhatja majd az átalányadózást. Ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint.

Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása azonban kötelező az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén.

Az új működési forma, az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre, megszüntetve azt az eddig helyzetet, hogy ugyanarra a családi együttműködésre egyszerre kétféle párhuzamos szabályozás vonatkozott. Az őstermelők családi gazdaságát legalább két, hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesíthet annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket személyesen közreműködve együttesen végezzék. Ebben a formában átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, 2020-as adatokkal számolva ez 77,28 millió forint.

A családi mezőgazdasági társaság egy olyan minősítés, amely azon mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdő-birtokossági társulatok számára válik elérhetővé, amelynek tagjai hozzátartozói egymásnak.

A törvénytervezet külön rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-előállítás szempontjából kulcsfontosságú tevékenységet folytató méhészek számára.

Adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966.000 forint.

Ezen felül a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, ebben az esetben az őstermelő jövedelme az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig – 2020. évi minimálbérrel számolva 1.932.000 forintig – mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Idén előbb kezdődött a dinnyeszezon

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Átadták a megújult Ivánka szállót

Fontos célkitűzés, hogy a hazai erdők a társadalom számára színvonalas, egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak, valamint ellássák a klímavédelmi és egyéb hagyományos funkcióikat - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán Arlón, ahol átadták a megújult Ivánka szállót.

Gyenge-közepes mézszezon

A napraforgó elvirágzása után lassan mindenhol befejeződik a méhek legeltetése. Az ország különböző területein gazdálkodó méhészek gyenge-közepes szezonról számoltak be.