Back to top

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Októberben zajlik ugyanis a dámszarvasok barcogása, amit a muflonok berregése követ, majd a vaddisznók búgásával zárul az erdei nagyvadak őszi-téli szaporodásának időszaka.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A Pilisi Parkerdőben élő öt nagy vadfajból négynek az őszi és a kora téli hónapok jelentik a szerelem időszakát.

A sort a gímszarvasok kezdik szeptemberben, leginkább az esti és a hajnali szürkületben hallható bőgésükkel jelezve, hogy itt a nász ideje.

A gímszarvas bikák ebben az periódusban jellegzetes hanggal kommunikálnak, ami árulkodik fizikai állapotukról, méretükről és még a vérmérsékletükről is. Ilyenkor a hímek folyamatosan a háremük – ünők, tehenek – közelében maradnak és éberen vigyázzák, hogy a konkurencia ne juthasson a közelükbe. Ha mégis megjelenik egy betolakodni szándékozó, először hangjukkal próbálják távolmaradásra bírni, ha ez eredménytelen, meg is vívnak egymással. Ilyenkor messziről hallható az egymásnak feszülő, verekedő bikák agancsainak csattogása. Mindennek fül, szerencsésebb esetben szemtanúi is lehettek azok, akik részt vettek a Pilisi Parkerdő erdészeteinél idén is megszervezett szarvasbőgés túrák valamelyikén.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A program népszerűségét jelzi, hogy a Budapesti, Visegrádi, Valkói és Gödöllői Erdészet – szakemberek által vezetett – kirándulásaira idén több mint hatszázan jelentkeztek.

A visszajelzések alapján minden résztvevő maradandó élménnyel gazdagodott. A csoportokat vezető erdészek nemcsak kalauzolták a túrázókat, hanem számtalan információt, köztük érdekességeket is megosztottak velük. Így például azt, hogy a 200-250 kilós gímbikák a nászidőszakuk ideje alatt alig esznek, így súlyuk 20-25%-át is elveszíthetik, ami több is lehet, mint 50 kilogramm, illetve, hogy a gímszarvasok vemhességi ideje 240 nap, így a „borjúboom” 8 hónap múlva várható.

Bár a szarvasbőgés már lezajlott, a szerelemnek még sincs vége a Parkerdőben, ugyanis a gímszarvasok után a dámszarvasok nászidőszaka veszi kezdetét, amit barcogásnak neveznek, majd a muflonok utódokról gondoskodó berregése következik, végül pedig a vaddisznók búgásával zárul az erdei nagy vadfajok szaporodásának mozgalmas időszaka.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.