Back to top

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Csak a nőstény szúnyogok táplálkoznak vérrel, erre a tojásaik fejlődéséhez van szükségük, de a túlélésük elsősorban nektárokon múlik, akárcsak más rovarfajoknak.

A vérszívó szokásuk az emberek számára a legveszélyesebb állattokká teszik ezeket a rovarokat, melyek nagyjából félmillió embert ölnek meg évente olyan betegségeket terjesztésével, mint a malária, náthaláz és a sárgaláz.

A kutatás során a tudósok felcserélték a nektárból és a vérből készült táplálékot a vizsgált szúnyogoknál azáltal, hogy egy olyan keveréket adtak nekik, melyet négy vegyületből fejlesztettek ki és az íze hasonló a vérhez. Glükózt, nátrium-kloridot, szódabikarbónát és adenozin-trifoszfátot tartalmazott, ezáltal energiát biztosítottak a sejteknek.

A kutatócsoport megfigyelte, hogy ivás során a fecskendőhöz hasonló szájuk a szúnyogoknak egyaránt megegyezik, amikor vérrel vagy éppen nektárral táplálkoznak.

A génmanipulált rovarok fluoreszkáltak, amikor az idegsejtek aktívak lettek, ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy megfigyeljék, melyik idegsejtek világítanak a táplálékfogyasztásuk közben.

A vérfogyasztástól az idegeknek csak egy része vált aktívvá, beleértve az igazi vért és a tudósok által előállított szintetikus keveréket is. „Ha a szúnyogok nem képeseket a vér ízét érzékelni, akkor az emberek vérével sem fognak táplálkozni, ezért elméletben nem képesek továbbítani a vírust” - mondta Veronica Jove, a felmérés egyik vezetőkutatója.

Leslie Vosshall a Rockefeller Egyetem orvostudományi intézményének laboratóriumi vezetője hozzátette, hogy ez a kutatás akár olyan szúnyogriasztó kifejlesztéséhez is vezethet, mely összezavarhatja a rovarok ízlelését..

Azt is hozzátette, hogy talán sohasem fogjuk teljesen megérteni milyen az emberek íze a szúnyogok számára.

A szúnyogoknak ez az egyedülálló képessége hasonló ahhoz, ahogy a méhek ultraviola színekben látják a virágokat, amik az emberi szem számára láthatatlanok vagy, ahogy a denevérek hallják azokat a hanghullámokat, melyeket mi nem hallunk.

„Ezeket a képességeket az emberi érzékelés keretein belül semmihez sem tudjuk hasonlítani” – tette hozzá.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

A nagy dilemma: milyen portrét hozzon magáról a Mikulás

A portré természetesen csokiból készüljön, de milyenből? Gyakorló anyukaként én magam általában nagyság és esztétikum alapján döntök a csokimikulásról, de a szülői munkaközösség tagjaként minden évben rájövök, hogy rosszul csinálom. Mert igenis számos szempont van, amit figyelembe kell(ene) venni.

A törpemalacok és a kutyák viselkedését hasonlították össze etológusok

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

Gyógyító bacilusok - természetes biotermékek malacoknak

A modern világban a nagyüzemi sertéstenyésztés – például az egészségügyi okokat tekintve – mindig is kihívást jelentett az élelmiszeripar számára. Bár a malacokban a kémiai gyógyszerek enyhíthetik a hasmenés tüneteit, ám nem kezelik a kiváltó okot.

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos azonnali hatállyal, országszerte elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását. A megelőzés érdekében, a zárt tartás mellett, a további járványvédelmi előírások szigorú betartása is kiemelten fontos!