Back to top

Biológiai növényvédelem a szőlő feketerothadás ellen

A szőlőtermesztőknek igen komoly kihívásokkal kell szembenézniük a jelenlegi gazdasági és növényegészségügyi helyzetben. A változó időjárás és termesztéstechnológia következtében újabb és újabb, esetenként rég nem látott kórokozók, kártevők számára válnak alkalmassá a körülmények a Kárpát-medencében.

Sikeres megelőző védekezés Merlot-ültetvényben (Szajk, Hárs Pincészet Kft.)
Sikeres megelőző védekezés Merlot-ültetvényben (Szajk, Hárs Pincészet Kft.)
Ezek közé tartozik a szőlő feketerothadás betegségét okozó, Észak-Amerikában őshonos Guignardia bidwellii gomba is.

Európába a 19. század végén szőlő-szaporítóanyaggal hozták be a kórokozót, Franciaország párás, meleg, csapadékos délnyugati területein találták meg először. Bár a feketerothadást hazánkban csak 1999-ben észlelték, a szőlő első járványos megbetegedését 2010-ben, az Egri borvidéken okozta, ahol azóta minden évben, az időjárástól függően változó mértékben károsít. A 2019-es csapadékos, meleg időjárás hatására hazánk szinte minden borvidékén megjelent, egyes helyeken és az érzékeny fajtákon (pl. Merlot) nagy károkat okozott. A jövőben a védekezési technológia összeállításánál (összefüggésben más termesztéstechnológiai elemekkel) ezzel a kórral ugyanúgy számolni kell, mint a lisztharmattal, peronoszpórával és a botrítisszel.

Időben fölismerni

A kontrollparcella fürtfertőzöttsége
A kontrollparcella fürtfertőzöttsége
A kórokozó jelentőségét növeli, hogy a szőlő minden növekedésben lévő zöld részét (kocsány, kacs, levélnyél, levéllemez, hajtáscsúcs, bogyók) képes fertőzni. Akkor a legnagyobb a kár, ha a virágzáskor fertőz. Járványos években a termés akár 80-100%-át is károsíthatja. A mumifikálódott bogyók kis mennyiségben is kesernyés ízt okozhatnak a borban. A bogyók a virágzást követő 4-5 hétig rendkívül érzékenyek a fertőzésre, ám ez a fogékonyság irodalmi adatok alapján minden fajtánál lezárul a zsendülés időszakára.

A már termesztésben lévő fajtáink mellett mindenképpen szót kell ejtenünk az új, innovatív fajtajelöltekről és fajtákról, amelyek lisztharmatra és peronoszpórára magas fokon ellenállóak, több rezisztenciagénnel is ren­delkeznek és versenyképes minőségűek, viszont a feketerothadásra igen érzékenyek.

A feketerothadás terjedését sokan a csökkentett (és csökkenő választékú) kémiai növényvédelemnek, a megváltozott talajművelési, betakarítási módoknak, a biológiai növényvédelemben részesített területek növekedésének, valamint a lisztharmatra és peronoszpórára rezisztens fajták növekvő népszerűségének tulajdonítják. A tavaly országszerte fellépő, helyenként súlyos fertőzés azonban ugyanúgy sújtotta a konvencionálisan művelt területeket, mint az ökológiai művelés alatt állókat. Sikeres beavatkozásra ott volt lehetőség, ahol időben felismerték a kórokozót.

Virágzás előtt kezdjük

A 2. kezelés, 16,5% fürtfertőzöttség
A 2. kezelés, 16,5% fürtfertőzöttség
A feketerothadás elleni sikeres védekezés egyik alapkövetelménye a megelőző tevékenység mellett a már-már közhelyesen hangzó, időben elvégzett, megfelelő minőségű zöldmunka. Különösen fontos a szellős lombfal kialakítása, a fertőzött növényi részek, így az előző évben tőkén maradt bogyómúmiák eltávolítása és megsemmisítése. A tőkén maradt növényi részeken lévő áttelelő képletekből „ezrével” szóródnak a fertőzést elindító aszkospórák.

A hagyományos kémiai növényvédelemben a különböző azol-, ftálimid- és ditiokarbamát-származékok alkalmazhatók sikeresen a feketerothadás ellen.

Érdemes a virágzás előtti időszakban elkezdeni e hatóanyagok használatát, majd a virágzás után ezt folytatni a szerrotáció betartásával. Bár az azolok közül is kivonnak néhány hatóanyagot, helyükbe új típusú azolok lépnek hamarosan, amelyek feketerothadás ellen is bizonyították már hatásosságukat. Konvencionális növényvédelemben „kis” odafigyeléssel, a helyes hatóanyag megválasztásával könnyen egészségesen tartható a szőlő.

Májustól tizenegy kezelés

A 3. kezeléssel 2,0%-os fürtfertőzöttséget értünk el
A 3. kezeléssel 2,0%-os fürtfertőzöttséget értünk el
Ökológiai termesztésben, amelynek során természetes, többnyire kontakt anyagokat használhatunk, tavaly a kórokozó váratlan megjelenését követően egy magas redoxpotenciállal rendelkező hi­po­klóros, aktív oxigént képző és káliumot tartalmazó készítménnyel, a Ste­riClean Planttel tudtuk sikeresen blokkolni a fertőzés további terjedését. Használata révén javult a növény erőnléte, ezáltal a kórokozókkal szembeni ellenálló képessége, a szer pedig hatásosan gyérítette a felületen lévő gomba­spó­rákat, sejtfaluk károsítása által. A készítmény megfelelő időpontban való alkalmazásához elengedhetetlen a kórokozó biológiájának ismerete. Az idén alap bio-növény­védelmi technológiába illesztve, megelőző jelleggel használtuk ezt a készítményt, és szintén nagyon jó eredményeket értünk el. A feketerothadás miatt így módosított védekezési programot egyhektáros kísérleti ültetvényben, Mer­lot fajtában, Szajkon a Hárs Pincészetnél alkalmaztuk.

Az üzemi technológiák kidolgozása mellett további biológiai termékek tesztelését is elkezdtük a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, egy Kozma Pál által nemesített rezisztens fajtában, amely kifejezetten érzékeny a feketerothadásra. A tesztelt anyagok között szerepelt a ká­li­um-hidrogén-karbonát (VitiSan), hatásfokozóval (Wetcit) kiegészítve (2. kezelés), és még két kísérleti anyag, amelyek egy új típusú hatásfokozónak rézzel vagy kénnel együtt formulázott készítményei. A vizsgálat során a kénes és a rezes változatot együtt (3. kezelés, a továbbiakban ASCu) és a kénes változatot réz-hidroxiddal együtt (4. kezelés, a továbbiakban ASRh) is teszteltük. A kontrollparcellák nem részesültek növényvédelmi kezelésben.

A kísérletet kisparcellás méretben végeztük, háti permetezővel, négyféle kezelést alkalmaztunk, négy-négy ismétlésben. Az ültetvény középmagas kordon művelésmódú, térállása 2,2 × 0,9 méter.

Az idén a pécsi ültetvényben május első napjaiban teljesültek a környezeti feltételek a feketerothadás spóraszóródásához, így az első permetezésre május 5-én került sor.

Ettől az időponttól kezdve a zsendülésig 7-10 napos permetezési fordulókat terveztünk, amit az időjárás többször felülírt. Az érési időszakig így 11 kezelést végeztünk el.

Biztató eredmények

A 4. kezelés adta a legjobb eredményt 0,9%-os fürtfertőzöttséggel
A 4. kezelés adta a legjobb eredményt 0,9%-os fürtfertőzöttséggel
Az eredményt a zsendüléskori felvételezéskor értékeltük, a fürtökön látható fertőzés mértéke alapján. A levélzeten a tünetek csak a kezeletlen kontrollparcellákon jelentek meg, a másik három kezelésnél a lomb tiszta maradt. A 3. (ASCu) és a 4. (ASRh) kezelés között nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A 2. kezelés (VitiSan + Wetcit) a kontrollhoz képest statisztikailag igazolhatóan jobb eredményt adott és eltér a 3., illetve a 4. kezeléstől is. A fertőzés mértéke a
4. kezelés esetén volt a legalacsonyabb, 0,9%. A kontrollnál és a 2. kezelésnél minden fürtben volt fertőzött bogyó, a 3. kezelésnél (ASCu) a fürtök 17,25%-a volt tünetmentes, a 4. kezelésnél (ASRh) ugyanez az érték 24%. A felméréskor a fürtben lévő fertőzött bogyók számát/arányát vizsgáltuk. A 2. kezelésnél jóval madárkásabb fürtöket felvételeztünk (a fertőzés mértéke 16,5%), mint a 3. (a fertőzés mértéke 2%) illetve 4. kezelésnél. Ennek oka a virágzáskori fertőzés lehet, ugyanis akkor még a fertőzött részek leszáradnak és kipotyognak a fürtből. Ezt a tényt is figyelembe véve a 2. kezelésnél a fürtfertőzöttség mértéke magasabb értéket mutat ugyan, de a kezeletlen kontrollnál lényegesen szebb a kép, és a lombozaton sem láthatók fertőzés nyomai.

A 2020-as év eredményei igen biztatók és a jövőben is tervezzük ezeknek az anyagoknak és új termékeknek a tesztelését is. Célunk, hogy a biológiai növényvédelmet folytató termesztők részére is megtaláljuk azokat a hatóanyagokat és technológiákat, amelyekkel hatékonyan lehet megvédeni a feketerothadásra érzékeny fajtákat is, a termelési biztonság megtartása mellett.

A kutatóintézet ültetvényében, Szent­miklós-hegyen készített képeken mutatjuk be az idei kísérlet eredményeit.

Jakab Mariann

(Biocont Magyarország Kft.)

Kozma Pál

(PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)

Tóth Ágoston

(Biocont Magyarország Kft.)

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

A szerencsét hozó "lóhere" - kicsit másképp...

Szerencsét hoz ha valaki négylevelű lóherét talál, ám ez nem egyszerű, mert a fehér here (Trifolium repens), latin nevében szereplő "tri" is jelzi, hogy alapból három részből tevődnek össze levelei. Ez a növény jó állati takarmánynak, gyeppótlónak, emellett emberi fogyasztásra is alkalmas. Egy német cég most gyönyörű díszváltozataival rukkolt elő...

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Küszöbön a cseresznyelégyrajzás – növényvédelmi előrejelzés 20. hét

Egy sor növénybetegség fertőzéséhez kedvezőek a feltételek, és a rovarkártevők sokasága is jól érzi magát a melegre fordult időben. Az áttelelt burgonyabogár-imágók is megjelentek.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.