Back to top

Ezért együk meg az alma héját, és ne dörzsöljük le a viaszrétegét

Abban mindenki egyetért, hogy gyümölcsöt enni egészséges, de számos tévhit él a részletekkel kapcsolatban. Sokan mesterséges bevonatnak tartják az alma héját borító viaszréteget, pedig nem az, sőt a legújabb kutatások szerint akadályozza az elhízást.

A viaszréteg a növény természetes védőrétege, amivel a kórokozókat igyekszik távol tartani, illetve ez védi a gyümölcsöt a túlzott vízvesztéstől is. Fajtánként eltérő mennyiségben termelik a bőrszövet sejtjei az érés előrehaladásával párhuzamosan.

Az alma héjában már az 1920-as években azonosították az urzonsavat, amit aztán kimutattak a szilvában, galagonyában, rozmaringban, levendulában és kakukkfűben is.

A legtöbbet a Fuji héját borító viaszbevonatban találták, egy négyzetcentiméteren 0,8 milligrammot, negyedannyit a Gala és a Granny Smith héjában.

Egy 80 milliméter átmérőjű alma felszíne kerekítve 200 négyzetcentiméter, azaz körülbelül 40-150 milligramm urzonsav lehet benne.

Fotó: Pixabay
Az Iowa Egyetem kutatói egérkísérletben bizonyították, hogy az urzonsav képes megfordítani az öregedésből eredő izomgyengülést, izomvesztést. A hatásmód feltárása pedig közelebb viheti a tudományt annak megértéséhez, hogy hogyan alakul ki az öregedéssel járó izomgyengülés.

Ugyancsak egérkísérletek eredményeként az elhízás ellenszerének is tartják az urzonsavat. A kísérletben magas zsírtartalmú táplálékot adtak az egereknek, és az egyik csoport urzonsavat is kapott mellé.

Ez a kísérleti csoport nagyobb izomtömeget épített, és több „barna zsírt” halmozott föl, mint a hízásnak indult kontrollcsoport tagjai.

A „barna zsírról” egy évtizede derült ki, hogy ezek a vázizmokban található, speciális fehérjét is tartalmazó sejtek nem raktározzák, hanem égetik az energiát, vagyis az elhízás ellen hatnak. Ebből a szempontból jobban hasonlítanak az izomsejtekre, minta zsírsejtekre.

Fotó: Pixabay
Maga az izomtömeg-növekedés is az elhízás ellen hat, hiszen az izmok nagy energiafogyasztók, és az urzonsav-adagolás nem várt mellékhatása, a „barna zsír” kialakulása csak erősíti ezt a hatást. Ráadásul az urzonsavat fogyasztó egerekben kevésbé alakult ki zsírmáj vagy a cukorbetegséget megelőző állapot. Ugyancsak egérkísérletekben állapították meg, hogy az urzonsav segít a vérnyomás és a vérzsírszint kedvező szinten tartásában.

Ugyanakkor a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy az egérkísérletek eredményei nem feltétlenül igazolódnak az embereknél, tehát további vizsgálatokra van szükség. Napjainkig egyetlen emberekkel végzett vizsgálatról tudunk, amikor naponta háromszor 150 mg urzonsavat adtak a kísérleti személyek étkezéséhez és kedvező élettani hatást értek el.

A fenti számítás szerint legalább kilenc almát kéne megennünk ahhoz, hogy ennyi hasznos anyaghoz jussunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Betiltanák a tőzegen termesztést

Norvégiában az üvegházi zöldségtermesztésben tilos lesz tőzeget használni, ugyanakkor 150 %-kal szeretnék növelni a termelést. Minderre 2030-ig adtak határidőt.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Öt országban hódít a legújabb nyári alma, a SweeTango

Tavaly vezették be az európai piacra a SweeTango® nevű almafajtát, amelyet klubfajtaként termesztenek spanyol, olasz, svájci, osztrák és német gazdák. Az idei teljes kereskedelmi évről szóló jelentés szerint a fogyasztók örömmel fogadták az új fajtát. A SweeTango® igazi nyári almaként kerül a boltokba.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Rekordot döntött a banánexport

Új eladási csúcsot ért el ebben az évben Ecuador a banánexport terén. A világjárvány ideje alatt több banánt értékesítettek, mint egy évvel korábban.

A nagy dilemma: milyen portrét hozzon magáról a Mikulás

A portré természetesen csokiból készüljön, de milyenből? Gyakorló anyukaként én magam általában nagyság és esztétikum alapján döntök a csokimikulásról, de a szülői munkaközösség tagjaként minden évben rájövök, hogy rosszul csinálom. Mert igenis számos szempont van, amit figyelembe kell(ene) venni.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

Az Aldi olcsóbban venné a banánt, a termesztők ezt már nem nyelik le

Igen komoly ellenállást váltott ki a Costa Rica-i banánágazatban az Aldi döntése, miszerint 2021-ben alacsonyabb áron szerezné be a banánt. Legutóbb az Aproban, az ország független banántermesztőinek szövetsége tiltakozott a közleményében.

„Drive in” zöldségesbolt a nagybani piacon

A főként a vendéglátóipar és az egyéb nagykonyhák ellátására szakosodott nagybani zöldség-gyümölcs piacok szereplői éppúgy szenvednek most, mint maga a HoReCa szektor. Többen igyekeznek a lakossági vevők felé nyitni, ezt teszi a müncheni nagybani egyik kereskedője is, aki kreatív megoldást talált ki, „drive in” zöldségest nyitott.