0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Emelkednek a gabonaárak Szerbiában (is)

Szerbiában az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mértékű kereslet nyilvánult meg a kukorica és búza iránt, és ez jelentős drágulást eredményezett. A két legfontosabb gabonaféle ára egy hét alatt nem kevesebb, mint 10 százalékkal emelkedett, amire nagyon régen nem volt példa.

A kukorica ára az elmúlt év októberéhez képest egy év alatt 36 százalékkal nőtt. A tengeri kilójáért jelenleg forgalmi adó nélkül 19,2 dinárt, a búza kilójáért pedig 22 dinárt fizetnek. A szója ára is magasnak mondható, 46 dinárt tesz ki (1 RSD = 3,13 HUF). Ugyanakkor a forgalom is jelentősen megnőtt – jelentette ki Miloš Janjić, az Újvidéki Terménytőzsde igazgatója.

Mint mondja, a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. Véleménye szerint ez a jelenség annak tudható be, hogy a világpiacon is magas az említett termények ára. Ugyanakkor ritkán következik be olyan áldásos állapot, mint manapság, hogy Szerbia éppen akkor rendelkezik ezekből a terményekből jelentős felesleggel, amikor azok iránt óriási a kereslet a világpiacon. Az árak növekedését korábban nehéz lett volna előre jelezni. Ugyanakkor meggyőződése, hogy minden termelő jól jár, aki most értékesíti a termését. Arra viszont nem tudott kielégítő választ adni, hogy mi várható az elkövetkező időben.

Mint mondta, legutóbb a koronavírus-járvány kezdetén, márciusban emelkedtek az árak, azóta stagnálás volt tapasztalható.

Vele szemben Vukoslav Saković, a szerbiai gabonatermesztők érdekvédelmi szervezetének, a Žita Srbije nevű egyesületnek az elnöke úgy véli, hogy a gabonaárak emelkedését az okozta, hogy a világjárvány miatti pánikhangulatban, ahogy az ilyen helyzetekben lenni szokott, a világban megnőtt a legfontosabb élelmiszerek iránti kereslet és mindenki, aki teheti, bespájzol belőlük. A hírek szerint Kína, több közel-keleti és afrikai ország is jelentős mennyiségű gabonafélét vásárolt az elmúlt hetekben, hogy feltöltse tartalékait az esetleges ínséges időkre. Mint mondta, senki nem tudja megbecsülni, hogy a járvány meddig tart és hogy folytatódik-e az áremelkedés. Az egyesület elnöke szerint a búza árának emelkedése azt hozza magával, hogy Szerbiában idén ismét növekszik majd a kenyérgabona vetésterülete. Ez valószínűsíthető, annak ellenére is, hogy október 25-én lejárt a búza optimális vetési ideje. Amíg évtizedekkel ezelőtt Szerbiában a szántóföldek egyharmadán termeltek kalászos gabonát, addig manapság búzát csak mintegy 550–650 ezer hektáron vetnek – mondta a gabonatermelők képviselője.

Keresettek a hétvégi és falusi házak

Mivel a járvány kezdete óta egyértelművé vált, hogy a koronavírus legnagyobb számban a nagyvárosokban fertőz, így az ott élők közül, aki teheti, kertes hétvégi házat igyekszik magának vásárolni valamelyik folyó partján vagy a hegyekben, de a kisebb falusi házak vásárlása iránt is jelentősen megnőtt az érdeklődés. A lakótömbökben élők igyekeznek kiemenkülni valahová a tiszta környezetbe, ahol úgy vélik, elbújhatnak a fertőzés elől. A kereslet már a tavasz folyamán növekedésnek indult, amikor a szerb kormány kijárási tilalommal járó rendkívüli állapotot vezetett be. Volt rá példa, hogy péntek délutántól hétfő hajnalig senki nem hagyhatta el lakhelyét. Aki csak tehette, és volt hová, elmenekült a nagyvárosokból. A legfrissebb adatok szerint Szerbiában az idén kétszer annyi nyaraló kelt el, mint egy évvel korábban. Az elmúlt három hónapban 454 hétvégi házat értékesítettek. Az egy évvel korábbi, azonos időszakban, mindössze 225-öt.

De a termőföld és az üres kert is keresettebb lett, mint a korábbi években.

Ezzel szemben csökkent az értékesített lakások száma. Aki megengedheti magának, menekül a természetbe.

Szerémségben legdrágább a földbérlés

Szerbiában a Statisztikai Hivatal adatai szerint, a termőföldek bérbeadási átlagértéke 190 euró hektáronként. Az országban földet bérelni a Vajdaságban, a Duna és a Száva közé ékelődött részén a legköltségesebb. A Szerémségben, egészen konkrétan Stara Pazován, az árveréseken elérte az 507 eurót a hektáronkénti bérleti díj – tájékoztat Branko Lakić, a mezőgazdasági földterületek igazgatóságának vezetője. Elmondta, hogy az állami földek bérlése iránt mindig nagy volt az érdeklődés a térségben, de a járvány kezdete óta a kereslet még inkább megnövekedett. Általában azokban a járásokban a legköltségesebb földet bérelni, amelyek viszonylag kevés, de jó termőképességű földterületekkel rendelkeznek.

A vajdasági csernozjom típusú termőföldekről tudni kell, hogy a világ legjobb termőtalajai közé tartoznak.

Ez a magyarázata annak, hogy a Stara Pazovát követő Temerin határában 490 euróért, Apatinban 421 euróért, Pancsován pedig 329 euróért bérelhető egy hektár termőföld. Az állami földterületek igénybevétele a legolcsóbb Kelet-Szerbiában, ahol elsősorban a rétek és legelők bérlése iránt mutatkozik igény. A szántóföldek ott azonban magas agyagtartalmúak, nehezen megmunkálhatók.

Ha valaki földet akar vásárolni Szerbiában, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ugyanis a termőföldek ára évről évre 5–7 százalékkal emelkedik a nyugat-balkáni országban – teszi hozzá Branko Lakić. A Köztársasági Földmérési Intézet adatai szerint Dél-Bácskában a legmagasabb a termőföld átlagára, eléri a 10 300 eu­rót hektáronként. Észak-Bácskában 9650 eu­rós, Nyugat-Bácskában 8250 eurós, Szerémségben pedig 8500 eurós átlagárral lehet számolni. Lokációtól függően azonban az árak változnak. Legdrágábbak a kövesút mellett elhelyezkedő, könnyen megközelíthető parcellák. A legolcsóbb a termőföld Dél- és Kelet-Szerbiában, ahol hektárjáért átlagosan 2750 eurót kell fizetni. Nyugat-Szerbiában ezzel szemben 3350 euróért, Belgrád környékén pedig 4200 euróért vásárolható meg a termőföld hektárja.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól ide kattintva tájékozódhat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság